TIZENEGYEDIK FEJEZET

Nobunaga buk�sa, Iejaszu felemelked�se

 

Ha m�g�tted vill�mlik, az j� el�jel, ha el�tted, �vakodj.

 

Nindzs�knak sz�l� �tmutat�s

 

Nobunaga hatalma egyre csak n�tt. 1582 �prilis�ban az uralkod� t�mogat�s�val l�tv�nyos diadalmenetet rendezett Kiot�ban, melynek sor�n 130 ezer katona mas�rozott �s lovagolt �r�kig teljes felszerel�sben a cs�sz�ri emelv�ny el�tt. Mindek�zben Nobunaga �gyelt arra – mint arr�l Fr�is atya besz�mol –, hogy „henceg�s�vel mag�ra vonja a figyelmet": menet k�zben lesz�llt a lov�r�l, �s egy b�borv�r�s b�rsonnyal bor�tott, aranyozott gyaloghint�ba �lt, melyet a jezsuit�kt�l kapott aj�nd�kba. „Soha azel�tt nem zajlott m�g olyan rendezv�ny, ahol ennyi remek lovas �s pomp�s �lt�zet� katona vonult volna fel", �rta egy jap�n szemtan�. „A n�z�k, ak�r gazdagok, ak�r szeg�nyek, �let�k v�g�ig eml�kezni fognak, milyen nagyszer� id�ben �ltek." A cs�sz�r el volt ragadtatva. Egy h�nappal k�s�bb Nobunag�nak adom�nyozta a s�guni tiszts�get. Nobunaga azonban egy �jabb, Hons� nyugati fel�be ir�nyul� hadj�rat el�k�sz�leteivel volt elfoglalva. A s�gun�tus v�rhatott.

 

Ekkor t�rt�nt, hogy egyik hadvez�re, Akecsi Micuhide ura ellen fordult. Senki sem tudja pontosan, mi�rt, fennmaradt azonban egy t�rt�net, mely szerint Nobunaga szidalmazta Akecsit holmi romlott h�s vagy hal miatt. Az is lehet, hogy Akecsit csup�n a hatalomv�gy vez�relte. F�ggetlen�l att�l, hogy bossz�b�l vagy becsv�gyb�l cselekedett-e, el�rkezettnek l�tta az id�t, hiszen Nobunaga ekkorra m�r majd mindegyik ellens�g�vel lesz�molt. J�nius 19-�n, miel�tt megindult volna nyugat fel�, Nobunaga a kiot�i Honn�dzsi templomban sz�llt meg. Akecsi ekkor megindult 13 ezer ember�vel egy k�zeli v�rb�l a Honn�dzsi fel�, hogy – mint �ll�totta – Nobunaga megszeml�lhesse a csapatokat a hadj�rat el�tt. Csak a legk�zelebbi t�rsai ismert�k val�s sz�nd�k�t.

 

A templomot k�rbevett�k a pusk�val felszerelt katon�k. Nobunaga m�r amikor az els� l�v�sek eld�rd�ltek, tudta, hogy minden elveszett: „�rul�s! Ki a hitszeg�?" A sz�rnyseg�dje megmondta neki. Nobunaga ekkor �jat �s l�ndzs�t ragadott, hogy szembesz�lljon t�mad�ival. M�r l�ngolt az eg�sz �p�let, a karj�t pedig puskagoly� sebes�tette meg, amikor bez�rk�zott egy h�ts� szob�ba, �s �ngyilkos lett. Azt akarta, hogy test�t felem�ssze a t�z.

 

Az ezt k�vet� z�rzavar tizenegy napig tartott – Nobunaga �r�k�se, Nobutada szint�n szeppukut k�vetett el, a harmadik fi�t mag�ra hagyta a serege, egyik unokatestv�r�t pedig �rul�s v�dj�val kiv�gezt�k –, m�gnem Nobunaga egyik r�gi sz�vets�gese, Hidejosi legy�zte Akecsit, lev�gott fej�t pedig k�zszeml�re tette a Honn�dzsi �szk�s romjai k�z�tt. Poz�ci�j�t azzal er�s�tette meg, hogy nagyszab�s� temet�st rendezett ur�nak. 1584 derek�ra Tojotomi Hidejosi, Jap�n leend� egyes�t�je m�r mag��nak tudhatta az orsz�g k�z�ps� r�sz�t, m�gis b�k�t k�t�tt legf�bb riv�lis�val, Iejaszuval, aki k�s�bb megalap�totta saj�t uralkod�csal�dj�t, �s v�gleg meger�s�tette az orsz�g egys�g�t.

 

M�gis hogyan lehets�ges, hogy Nobunaga egyik legh�s�gesebb t�rsa megmenek�lt? Ura hal�lakor Iejaszu az Oszak�t�l d�lre tal�lhat� Szakaiban tart�zkodott, mind�ssze negyven�t kilom�terre Kiot�t�l. Fut�r k�z�lte vele a borzalmas h�rt. B�r megrettent, k�teless�g�nek �rezte, hogy bossz�t �lljon Nobunag��rt, viszont kis l�tsz�m� serege erre alkalmatlan volt. A m�sik lehet�s�g az lett volna, ha Kiot�ba megy �s becs�let�t igazoland� �ngyilkoss�got k�vet el. M�r fel is kerekedett, amikor egyik tan�csad�ja javasolta, hogy nagyobb szolg�latot tenne halott ur�nak, ha ink�bb visszat�rne a 150 kilom�terrel keletebbre fekv� Mikav�ban (mai Aicsi prefekt�ra) lev� f�hadisz�ll�sra, hogy sereget toborozva el�gt�telt vehessen a s�gun hal�la miatt. De vajon hogyan jusson �t Ig�n an�lk�l, hogy Akecsi emberei feltart�ztatn�k, bandit�k t�madn�nak r�juk, vagy a kor�bbi vesztes�g miatti bossz�v�gyt�l f�t�tt nindzs�k v�gezn�nek vel�k? Egy Haszegava nev� szolga felaj�nlotta, hogy seg�t kereszt�lv�gnia a tartom�nyon, ugyanis m�r Oda Nobunag�nak is seg�ts�g�re volt az igai felkel�s alkalm�val. El is indultak, mik�zben (A. L. Sadlernek, Iejaszu �letrajz�r�j�nak kifejez�, �m forr�sokkal nem igazolt elbesz�l�s�re utalva) „egy �r az alab�rdj�val a parasztok el�tt hadon�szva igyekezett megtudni t�l�k valamit, mik�zben egy m�sik p�nzt osztogatott ugyanezzel a c�llal". Negyven kilom�ter megt�tele ut�n el�rkeztek a Kizu-foly�hoz, melyen �ppen nem k�zlekedett komp. Ekkor elkoboztak k�t tutajt, melyeket az alab�rdos el is s�llyesztett, miut�n �tkeltek. Ezut�n k�vetkezett a 8. sz�zadban r�vid ideig f�v�rosk�nt m�k�d�, k�s�bb a ker�miaipar�r�l elh�res�lt Sigaraki v�ros�ba vezet� 25 kilom�teres szakasz „szakad�kokkal tark�tott, bandit�kt�l hemzseg� hegyi �sv�nyeken", �gy jutottak el K�ga �s Iga hat�r�ig, ahol az egyik igai vezet�, Hattori Hanz�, aki m�r �rtes�lt Iejaszu szorult helyzet�r�l, seg�ts�g�kre sietett.

 

Hattori Hanz� egy h�res szamur�jdinasztia m�sodik nemzed�k�nek k�pvisel�jek�nt m�r kamaszkor�ban h�rnevet szerzett mag�nak harci k�pess�geivel, 1570-ben pedig gy�zelemhez seg�tette Oda Nobunag�t az anegavai csat�ban. Ekkor �rdemelte ki az „�rd�g" ragadv�nynevet. Igaik�nt azonban nem sokkal k�s�bb n�hai ura ellen sz�llt harcba az igai felkel�s sor�n. Egyike volt azoknak, akik Iga buk�sa ut�n a Negyvennyolc V�zes�shez menek�ltek, �s Iejaszu fels�gter�let�n h�zt�k meg magukat. A nagylelk� vend�gl�t�sb�l id�vel sz�vets�g form�l�dott. Addigra Hanz�, az �rd�g bizony�ra m�r Ig�t�l valamivel nyugatabbra fekv� otthon�ban lehetett, melyr�l azt felt�teleztem – figyelembe v�ve Hanz� h�rnev�t –, k�zkedvelt turistac�lpont lehet manaps�g. �gy azt�n taxiba sz�lltam Norik�val, hogy felkutassuk a helyet.

 

Alapvet�en csal�dnom kellett. Ig�t�l n�h�ny kilom�terre egy kanyarg� �t, majd sz�k sik�tor vezetett p�r h�zik� mellett egy l�pcs�sorhoz. A cs�sz�s f�ldbe v�jt l�pcs�fokok egy k�r�lbel�l 50 m�ter sz�les tiszt�sra vezettek. Egy t�bla szerint itt l�that�k Hattori egykori v�r�nak, Csigacsinak a romjai. Csakhogy sehol nem tal�ltunk semmit. Az eddig felkeresett v�rdombokon legal�bb l�tszottak a falak k�rvonalai, az �rkok �s a bej�rat. Ez azonban teljesen lapos volt. Tal�n egyszer� lak�h�z �llt itt, nem is palota. A bokros tiszt�s kellemes piknikez� helynek t�nt, viszont szemmel l�that�an h�napok �ta nem j�rt ott senki, �s a p�kok mindent belaktak. Noriko egyre csak a p�kh�l�kat ker�lgette, pedig nem is irt�zott a rovarokt�l. – Ez itt – magyar�zta egy s�rga l�b� p�kra mutatva – egy dzsorigama, vagyis szajhap�k. Az�rt h�vj�k �gy, mert nemcsak legyet eszik, hanem a h�m egyedeket is. – Sz�mos s�rk�szer�, v�sett k�oszlop eml�keztetett a hely jelent�s�g�re. Az egyiken ez �llt: „Itt sz�letett Hattori Hanz�, aki tizennyolc �vesen Tokugava Iejaszu szolg�lat�ba �llt." Egy m�sikon az igai felkel�sben elesettek lelki �dv��rt sz�l� k�ny�rg�s szerepelt.

 

K�l�n�s: a f�kat kiv�gt�k, fel�ll�tott�k az eml�km�veket, de vajon j�rt az�ta egy�ltal�n valaki errefel�, hogy megzavarja a p�kok nyugalm�t? A taxis m�r indult volna vissza, m�gis szerettem volna v�laszt tal�lni a k�rd�semre. Miut�n visszabaktattunk a l�pcs�soron, meghajl�ssal k�sz�nt�tt�k egy vadul csahol� kutya gazd�j�t. A sov�ny, sz�gletes von�sokkal rendelkez�, �tvenegyn�h�ny �ves, csillog� szem� Cukii Kacuja fazekask�nt dolgozott, �s a helyi mint�k nagymestere volt. Felemelt egy sz�gletes v�z�t a kemence mell�l, �s mes�lni kezdett az igai cser�p�rur�l. Felh�vta figyelmemet a sz�nd�kosan egyenetlen fel�letre, illetve az egym�sba mos�d� fekete �s fak� s�rga sz�nekre, mely megold�st „es�nek" nevezte. Eszembe jutott valami, amit p�r nappal kor�bban hallottam: a h�res brit keramikus, Bernard Leach egyszer Ig�ban j�rt. A sz�n�k, egyszer�s�g�k �s megmunk�latlans�guk miatt kedvelte az itteni agyaged�nyeket. �ll�t�lag St. Ives-i m�hely�ben van is n�h�ny eredeti darab. M�g sosem j�rtam n�la. Elhat�roztam teh�t, ha majd jobban felk�sz�ltem, elmegyek hozz�. Most azonban arra ny�lt lehet�s�gem, hogy bepillant�st nyerjek a m�v�szet rejtelmeibe – s�t ki tudja, net�n szerezhetek egy...

 

Nem. Nevets�ges elk�pzel�s. Nem volt id�m ilyesmivel foglalkozni. Ink�bb gyorsan megeml�tettem Hattori Hanz�t. Tudni szerettem volna, m�gis h�ny l�togat� fordul meg itt Jap�n m�s r�szeir�l �s a k�rny�kr�l egyar�nt, hogy megismerje a m�ltj�t – Egy-k�t ember hetente. Ebb�l minden �t�dik k�lf�ldi – magyar�zta Cukii. – Ezt vajon honnan tudta? Net�n mindenkivel elbesz�lgetett? �s mi der�l ki ebb�l az ar�nyb�l? A taxis m�r igencsak t�relmetlenkedett, �gy azt�n musz�j volt indulni.

 

Ha Hattori val�ban Csigacsiban tart�zkodott, amikor Iejaszu Ig�ba �rt, mind�ssze 14 kilom�terre volt Iejaszu csapat�t�l, egynapi lovagl�sra �szaki ir�nyban, azon a hegyen t�l, ahol Iga �s K�ga vezet� csal�djai egykor �sszegy�ltek, hogy elrendezz�k probl�m�ikat. Hattori ir�ny�t�sa alatt a tartom�ny �szaki hat�r�n fekv� Cuge falu 200-300 lakosa, valamint sz�z k�gai indult Iejaszu megseg�t�s�re.

 

Vajon melyik utat v�lasztott�k? Nem egyszer� k�rd�s. Term�szetesen ott volt a kelet fel� viv�, sokak �ltal haszn�lt Tokaido, melyen azonban mindenf�le n�p megfordult. K�z�l�k n�h�nyan biztosan Nobunaga ut�dj�t kerest�k, m�g m�sok b�rmikor feltart�ztatt�k volna Hattorit, hogy bossz�t �lljanak rajta mint Nobunaga sz�vets�ges�n, aki vele tartott az Iga elleni hadj�ratban.

 

Az t�nt �sszer�nek, ha a hegyek fel� veszik az ir�nyt, vissza azon az �ton, melyet Hattori val�sz�n�leg �ppen megtett. Az �t m�g ma is l�tezik. Sigarakit a kirakatokban sorj�z� ker�miafigur�ival gyorsan maga m�g�tt hagyja az ember. Az �t, mely akkoriban aligha volt sz�lesebb egy l�n�l, s�r� erd�s�gek k�zt tekereg. A hegytet�re �rve remek kil�t�s ny�lik a f�kon t�l elter�l� igai alf�ldre. Ma a tehet�sebbek kikapcsol�d�s�t szolg�l� vid�ki klub�p�let mellett halad el. A hely t�rt�nelmi jelent�s�ge abban �ll, hogy itt Otog�n�l, a hegytet�n tal�lkozott egym�ssal a tizenk�t igai �s t�z k�gai csal�d. Nem mellesleg a f�l tucat �t k�z�l, melyek �sszek�tik a k�t tartom�nyt, ez a legjelent�ktelenebb �s legnehezebben j�rhat�, �gy t�nt tov�bb�, a helyi illet�kesek biztosan tudj�k – mint az kider�lt egy viszonylag �jnak t�n� faoszlop felirat�b�l –, hogy „Tokugava Iejaszu ezen az �ton j�tt Ig�ba".

 

Mindezt el is hittem, erre utalt ugyanis valami m�s is. A faoszlop t�v�ben egy m�sik let�rt jelz�s l�tszott, rajta komor sz�veg. Amikor Iejaszu 1603-ban s�gun lett, sz�lt a sz�veg, mindenhova rendfenntart�kat nevezett ki. „Itt volt a k�rny�k veszt�helye." A hely mind a mai napig l�togathat�.

 

A c�drusok k�z�tt f�ves gyalog�t vezetett lefel�. A sima k�rg�, magas lombozat� f�k amolyan k�z�pkori ap�ts�gokra jellemz� f�lhom�lyba burkoltak (legal�bbis eur�paik�nt ilyen �rz�sem t�madt). A f�ld�n a napokkal kor�bban tombol� sz�lvihar �ltal let�rdelt �gak hevertek, a rezd�letlen leveg� pedig a lassan rothad� levelekt�l volt s�lyos �s p�r�s. V�g�l egy kicsi tiszt�sra �rtem, ahol k�t, k�b�l rakott eml�koszlop fogadott. A ver�f�nyben olyan volt, mintha valami szabadt�ri k�poln�ban lenn�k. Az oszlopok mellett v�z�kat l�ttam, benn�k friss vir�gokat. Mindk�t k�t�mb�n �r�s �llt.

 

– Buddhista im�k – magyar�zta Noriko. – Hogy az itt kiv�gzettek lelke b�k�ben nyugodjon.

 

– Hogy sz�l?

 

– Namjo horem... – kezdte olvasni. – Szanszkritul van. Nem �rtem. De ink�bb ne papt�l k�rj seg�ts�get. Biztos �r�kig magyar�zna.

 

Vajon h�nyan vesztett�k itt az �let�ket? B�n�z�k voltak, vagy net�n helyi nindzs�k, akik folytatt�k az Iejaszu elleni k�zdelmet, m�g h�sz �vvel az ut�n is, hogy Iga elesett? Ak�rhogy is, ennek a gy�szos helynek megvan a maga t�rt�nete. Iejaszu rendfenntart�i azzal szereztek �rv�nyt uruk akarat�nak, hogy helyieket �t�ltek hal�lra, akiket viszont nem tudtak hol kiv�gezni. Iejaszu erre meg�zente, hogy a hegyre vezet� �t ment�n tal�lnak alkalmas helyet. Ott hajts�k v�gre a kiv�gz�seket titokban, nehogy a konok harcos f�ldbirtokosok megakad�lyozz�k.

 

Az�rt javasolhatta a helysz�nt, mert szem�lyesen j�rt erre, m�r ha hihet�nk a t�bl�nak. Elk�pzelhet�. Ezt senki sem fogja megtudni pontosan. �s �ppen ez volt Iejaszu sz�nd�ka. A legk�zelebbi �s loj�lis bizalmasait lesz�m�tva aligha merte b�rkinek is el�rulni a holl�t�t. Hogyan csin�lta? Ugyanolyan m�dszerekkel, mint amilyeneket sz�mos uralkod� alkalmazott, kezdve K�na els� cs�sz�r�t�l eg�szen Szadd�m Huszeinig. Nem mintha err�l besz�moln�nak a forr�sok, a helyi t�rt�n�szeknek azonban nincs k�ts�ge efel�l. Josihisza Josinori, a Kokai Idegenforgalmi Bizotts�g tagjak�nt tiszt�ban van a t�rt�ntekkel. – Nincs bizony�t�k arra, hogy erre j�tt. Elk�pzelhet�, hogy k�t-h�rom m�sik �tvonal valamelyik�t haszn�lta, a hasonm�sai ugyanis v�laszthattak.

 

– Volt hasonm�sa? – csod�lkoztam.

 

– Bizony. Minden hatalmass�gnak volt hasonm�sa, a mer�nyletek miatt. El�fordulhatott, hogy a hasonm�sokat t�bben �rizt�k, mint mag�t Iejaszut, �gy azt�n a helybeliek gyakran �ll�tott�k, hogy erre vagy arra l�tt�k elhaladni k�s�ret�vel.

 

– Honnan tudt�k vagy sejtett�k?

 

– Nem mutatt�k az arcukat. Iejaszu p�nc�lj�t, sisakj�t �s sz�neit viselt�k magukon, ugyan�gy n�ztek ki, �s k�ptelens�g volt meg�llap�tani, melyik�k az igazi. �gy azt�n biztons�gban tudhatta mag�t ezen az �ton.

 

Iejaszu h�z�sa bev�lt. Hattori Hanz� mintegy h�romsz�z harcost�rs�val egy�tt sikeresen elvezette Iejaszut Iga �szaki hat�ra ment�n Isz�be. J�l �rz�kelteti, milyen vesz�lyes volt az �t, hogy Iejaszu nindzs�i elfogt�k a h�rhedt bandit�t, Ikkihara Gend�t band�j�val egy�tt, illetve hogy Iejaszu egyik szolg�j�t, aki m�sik �ton haladt, egy m�sik csapat meggyilkolta.

 

V�g�l egy h�ttel k�s�bb az Isze-�b�lben fekv�, az �szaki Nagoja ir�ny�ba fut� vas�tvonal ment�n elhelyezked� Siroko nev� telep�l�sn�l �rt�k el a tengerpartot. Itt felfogadtak egy keresked�t, aki hajland� volt �tvinni haj�j�val a t�rsas�got az �b�l t�loldal�ra. (Tal�n �rdemes megeml�teni, hogy Sadler elmes�l egy bizonytalan eredet� �s val�szer�tlen t�rt�netet arr�l, hogy amikor Akecsi emberei v�gigkutatj�k a haj�t, Iejaszut sebt�ben elrejtik a rakom�ny k�z�tt. Amikor pedig a l�ndzs�ikkal ide-oda d�fk�d� katon�k egyike megsebes�ti Iejaszut, annak van annyi l�lekjelenl�te, hogy let�r�lje a v�rt a l�ndzsa hegy�r�l, nehogy lebukjon.)

 

A k�ldet�s sikere nagy hat�ssal volt Iejaszura. Azzal fejezte ki h�l�j�t, hogy karddal �s aj�nl�lev�llel jutalmazta meg vezet� nindzs�it. Ut�bbiak pedig, akik soha azel�tt nem tartottak ki holmi idegen mellett, m�gis h�s�gesek maradtak hozz�. Iejaszu nagylelk�s�ge, a nindzs�k seg�ts�ge, Iejaszu jutalma, v�g�l a nindzs�k ragaszkod�sa mind egy er�s kapocs l�trej�tt�t eredm�nyezt�k, mely k�s�bb szerte�gazott. H�sz �vvel k�s�bb Iejaszu a nemzet egyes�t�je lett, akinek olyan b�k�t siker�lt megteremtenie, mely k�tsz�z�tven �vre meghat�rozta az orsz�g sors�t. A b�ke azonban azt is jelentette, hogy az �vsz�zados h�bor�k sor�n megsz�letett nindzs�k t�bb� m�r nem k�mkedhettek �s hajthattak v�gre hagyom�nyosan r�juk jellemz� titkos feladatokat. Iejaszu �j, b�r j�csk�n jelent�ktelenebb szerepet sz�nt nekik az imm�r b�k�s orsz�gban.