TIZEDIK FEJEZET

A r�gi nindzs�k alkonya

 

Ha �jszakai t�mad�s �r, vagy ellens�ges nindzsa hatol be a t�borodba, minden bizonnyal a saj�t embereid hib�ztak.

 

Nindzs�knak sz�l� �tmutat�s

 

A 16. sz�zad k�zep�n, mik�zben Jap�n nagy r�sz�n �lland� harcok d�ltak, Iga �s K�ga nindzs�i sorozatos sikereket �rtek el. Viszont min�l nagyobb h�rn�vre tettek szert, ann�l nagyobb kih�v�st jelentettek az orsz�g egyes�t�s�re t�rekv� b�rmilyen vezet� sz�m�ra. Mit �r a cs�sz�r, valamint a helyettese, a s�gun hatalma, ha a helyi nindzsak�z�ss�gek tov�bbra is k�pesek meg�rizni f�ggetlens�g�ket? A nemzet �p�t�s�n f�radoz� Nobunaga nem t�rhette ezt tov�bb. A v�gs� �sszecsap�s elker�lhetetlenn� v�lt.

 

Az els� balj�s el�jel Iga keleti szomsz�dj�b�l, a Jap�n legszentebb szent�lyeinek otthont ad� Isze tartom�nyb�l �rkezett. Ez id�ig az orsz�gnak ezt a r�sz�t – K�ga, Iga, Isze – m�g nem �rte el az Oda Nobunaga felemelked�s�vel p�rhuzamosan terjed� er�szakhull�m. A nindzsaviseleteket �rz� �regember, Ueda Maszaru szavait id�zve a t�bb mint h�romsz�z faluk�z�ss�get sz�ml�l� Iga olyan volt, mint „egy t�jfun szeme – m�g k�v�l csak �gy s�v�tett a sz�l, k�z�pen nyugalom honolt". Mindez azonban �ppen megv�ltozni k�sz�lt, ugyanis Isze tartom�nyt az egykori korm�nyz�b�l lett had�r, egy bizonyos Kitabatake Tomonori ir�ny�totta.

 

Mivel ki akarta terjeszteni uralm�t Ig�ra is, er�d�t �p�ttetett mag�nak a tartom�ny k�zep�n lev� Marujama-hegyen. Ezzel a l�p�s�vel t�nt fel az ambici�zus vezet� Oda Nobunag�nak. Az orsz�g egys�ges�t�s�re ir�nyul� hadj�rata sor�n Oda k�t iszei v�rat is elfoglalt, m�sodik fi�t, Nobu�t pedig elk�ldte Kitabatak�hez, hogy az fogadja �r�kbe. Kitabatake aligha mondhatott nemet az aj�nlatra, mely nyilv�nval�an a hatalma �tv�tel�re ir�nyult. Amikor teh�t 1576-ban Kitabatake meghalt – �ll�t�lag meggyilkolt�k – Oda Nobuo ker�lt Isze �l�re. �rthet�, hogy Kitabatake rokons�ga ellenezte az int�zked�st, �s ennek jegy�ben fel is l�zadt. Nobuo leverte a felkel�st, melynek r�sztvev�i azonban Ig�ba menek�ltek, ahol Oda egyik leg�d�zabb ellens�g�hez, M�ri Motonarihoz folyamodtak seg�ts�g�rt. Nobuo tiszt�ban volt azzal, hogy neki kell el�bb l�pnie, ez�rt 1579 elej�n az �t �r�kbe fogad� el�dje �ltal �resen hagyott marujamai er�dbe vez�nylete a csapatait. A helyi vezet�k felismert�k a vesz�lyt, �s megel�z� int�zked�sre sz�nt�k el magukat. Pontosan tudt�k, mi a teend�, a v�rban tart�zkod� nindzsa k�meik �tj�n ugyanis mindenr�l �rtes�ltek. „Benyomultak Marujam�ba, a torony, a b�sty�k, a v�r �s minden egy�b pedig porig �gett. Lerombolt�k a kapukat �s a falakat, m�g egy�ltal�n nem maradt semmi."24 (Ma eml�km� �ll az esem�nyek helysz�n�n.)

 

Amikor a t�l�l�k jelentett�k, mi t�rt�nt, Oda Nobuo felindults�g�ban azonnal t�madni akart. A hadvez�rei azonban �nuralomra intett�k eml�keztetve, hogy „az igai harcosok �si id�k �ta nagyh�r�, er�s sereget alkotnak. Mivel nem k�z�ns�ges �rdekek vez�rlik �ket, mit sem t�r�dnek a hal�llal, az ellens�g l�tt�n pedig vakmer�en vetik magukat a k�zdelembe. Nem ismerik a kudarcot, de m�g csak nem is t�rik, hogy valaha is kudarcot valljanak, az ugyanis �r�k sz�gyent hozna r�juk." A t�l�l�k k�zt volt azonban Nabuo megal�zott hadvez�re, Takigava Szabur�hei is, az igaiak legnagyobb b�nat�ra. „Megal�z� helyzet �s szomor� eset" – mondt�k egybehangz�an. Takigava ragaszkodott az azonnali v�laszl�p�shez, Nobuo pedig t�mogatta, ami katasztrof�lis k�vetkezm�nyekhez vezetett.

 

Nabuo egyszerre h�rom ir�nyb�l ind�totta meg a t�mad�st szeptember k�zep�n mintegy 12 ezres sereggel, az Iga keleti hat�r�n h�z�d� hegyl�nc h�g�in kereszt�l. Oda Nobuo vezette az egyik sz�rnyat az Iga-Uen�t a tengerparttal �sszek�t�, kelet-nyugat ir�ny� f��t ment�n. „T�zezer lobog� lengedezett az �szi szell�ben, a napf�nyt pedig csak �gy sz�rta a tem�rdek tarka p�nc�l �s szasimono [a katon�k h�t�hoz r�gz�tett z�szl�csk�k]." Miut�n �jszak�ra let�boroztak, Nobuo csapatai s�r� k�dre �bredtek, de tov�bb nyomultak el�re „a meredek �s bor�s v�lgy�n �t" Iszedzsi faluja fel�, egyenesen az igai harcosok kezei k�z�:

 

Ki�p�tett �ll�saikb�l �jakkal �s pusk�kkal l�ttek, majd kardot �s l�ndzs�t ragadva v�llvetve harcoltak. Beker�tett�k az ellens�get, �s a szikl�s v�lgyek bej�rat�n�l lekaszabolt�k �ket. Mivel Nobuo serege csak a t�mad�ssal foglalkozott, teljesen megzavarodtak, �gy azt�n az igai harcosok, akik a hegyek �rny�k�ban rejt�ztek el, k�nny�szerrel f�l�j�k kerekedtek. Azut�n elkezdett esni, �s m�r az utat sem l�tt�k. Az igai harcosok megragadt�k a lehet�s�get, �s mivel tudt�k, hogy m�sok is rejt�znek a hegyek k�z�tt, hangos csataki�lt�st hallattak. A jelre a vid�ki szamur�jok csapata �sszegy�lt, �s minden ir�nyb�l t�mad�sba lend�lt. Az iszei szamur�jok fejetlen�l menek�ltek szertesz�t a hom�lyban. Futtukban v�geztek vel�k a sz�k v�lgyekben vagy a meredek szikl�kon. Az ingov�nyos rizsf�ldek fel� kergett�k �ket, ahol k�r�lvett�k a menek�l�ket. (...) Az ellens�ges sereg �sszeomlott. N�h�nyan v�letlen�l egym�st �lt�k meg, m�sok �ngyilkoss�got k�vettek el. Nem tudni, h�ny ezren vesztett�k �let�ket.

Nobuo m�sik hadoszlopa, amelyik d�li ir�nyb�l �rkezett, hasonl� sorsra jutott. A katon�k k�z�tt volt a hadvez�r, aki �ll�t�lag v�gzett Kitabatake Tomonorival. K�s� d�lut�n t�bb sz�zan k�rbeker�tett�k, �s hal�lra d�fk�dt�k. A gy�zedelmes igai harcosok ezut�n visszavonultak a holdvil�gos est�ben lesz�ll� k�dben. A harmadik hadoszlopot is megt�madt�k, k�rbevett�k, �s megsemmis�tett�k – Turnbull szavaival �lve „�gy aratta a jap�n t�rt�nelem egyik legeml�kezetesebb diadal�t a szokatlan harcmodor a hagyom�nyos szamur�j taktika f�l�tt".

 

Valami teh�t v�get �rt; Iga �s K�ga nindzsa harcosai sz�m�ra azonban v�gzetes folyamat vette kezdet�t.

 

B�r k�t pr�b�lkoz�sb�l k�tszer vallott kudarcot, k�t �vvel k�s�bb Oda Nobuo harmadszor is sz�gyenben maradt, r�ad�sul az apja el�tt, aki �gy fogadta: „Hiba volt r�rontani Ig�ra, m�ghozz� s�lyos hiba." Szavai �gy hatottak, mintha a csillagok lehullottak volna az �gr�l. Megbocs�thatatlan bakl�v�s volt Nobuo r�sz�r�l, hogy hagyta elveszni egyik hadvez�r�t. Nyilv�n, �rta Nobunaga amolyan enyh�t� k�r�lm�nyk�nt, „ifjonti igyekezete" vezette t�v�tra Nobu�t. Azzal is hib�zott tov�bb�, hogy nem alkalmazott nindzs�kat, folytatta Nobunaga, majd felsz�l�totta a fi�t, t�rjen vissza az alapokhoz. Mit is mond Szun-ce? „Egy j�l v�dett tartom�nyba t�rt�n� bet�r�s el�tt alkalmas tervr�l kell d�nteni titkos tan�cskoz�son. Elengedhetetlen megismerni az ellens�g gyenge pontjait. Ha bek�vetkezik a h�bor�, legyenek sinobik [nindzs�k] vagy vad szamur�jok k�szenl�tben. Ez �nmag�ban gy�zelmet fog �rni."

 

Tudta, mir�l besz�l. K�t „vad szamur�j" Iga �szakkeleti r�sz�r�l ugyanis nem sokkal kor�bban aj�nlotta fel, hogy sz�vesen seg�t, ha Nobunaga �gy d�nt, megbosszulja a t�rt�nteket. Azt javasolt�k, K�g�n kereszt�l ind�tsa a t�mad�st, arrafel� ugyanis kisebbek a hegyek, mint m�shol. Nobunaga f�hadisz�ll�sa saj�t v�r�ban, a Biva-t� keleti partj�n fekv� Azucsiban lenne. A pomp�s, h�tszintes �p�tm�ny fels� k�t emelete egyed�l�ll�, nyolcsz�g alak� torony volt, az eg�szb�l azonban sajnos m�ra csup�n a k�alapzat maradt, 1582-ben ugyanis le�gett. A palota mind�ssze 30 kilom�terre fek�dt Iga hat�r�t�l. Nobunaga minden�ron el akarta ker�lni fia kor�bbi hib�j�t: � maga �szak fel�l tervezett t�madni, mik�zben tov�bbi �t hadoszlop szint�n benyomul Ig�ba �szaki, keleti �s nyugati ir�nyb�l, elker�lve az �thatolhatatlan hegyeket – m�rmint a sz�m�ra �thatolhatatlan, az igai nindzs�k sz�m�ra azonban k�nny�szerrel j�rhat� magaslatokat. A sereg tov�bb� nem 12 ezer f�t sz�ml�lna, hanem 44 300-at, vagyis k�zel n�gyszer akkora hader� k�sz�lt az inv�zi�ra, mint a cs�fos v�get �rt kor�bbi hadj�rat alkalm�val. Amikor azonban 1581 augusztus�ban megindult a t�mad�s, Nobunag�t sz�d�l�s �s verejt�kez�s kezdte gy�t�rni, mire visszavonultak Azucsiba.

 

Egy h�nap alatt fel�p�lt, �s �jra k�szen �llt, hogy felsz�molja Iga demokratikus berendezked�s�t. Az al�bbi sorokb�l pontosan kider�l, mi�rt is vir�gozhatott fel Iga kult�r�ja, �s mi�rt is lehetett (legal�bbis ut�lag szeml�lve az eg�szet) olyan vonz�:

 

Iga l�zong� n�pe napr�l napra egyre ink�bb k�l�nc �s pimaszabb, pr�b�ra t�ve ezzel a t�relm�nket. Nem tesznek k�l�nbs�get el�kel� �s alattval�, gazdag �s szeg�ny k�z�tt, hanem valamennyien r�szt vesznek ebben a botr�nyos dologban. �rthetetlen sz�momra ez a viselked�s, tudniillik od�ig mer�szkednek, hogy figyelmen k�v�l hagyj�k a rangot, �s egy�ltal�n nem tisztelik a hat�s�g k�pvisel�it. Engedetlenek, �s meggyal�zz�k nemcsak a nevemet, hanem az �si Udvart �s a katonai hagyom�nyokat is. Mivel fell�zadtak korm�nyunk ellen, b�n�snek tal�ljuk �ket, �s megb�ntetj�k csal�djukat. Induljunk teh�t szapor�n Ig�ba, �s feny�ts�k meg �ket!

Mindv�gig csak Ig�r�l van sz�. Ig�ra ir�nyult Nobuo minden d�he, Iga volt Nobunaga c�lpontja, �s Ig�t t�madta meg. Vajon mi�rt nem K�g�t, mely hasonl�, egyenl�s�gre t�rekv� szeml�letet vallott, ahol szint�n nem tisztelt�k a hat�s�g k�pvisel�it, �s melyet ugyan�gy kin�zhetett volna Nobunaga? Mivel nem �llt rendelkez�semre semmif�le, �r�sokban fellelhet� v�lasz, a Koka �nk�pz�k�r f�l tucat lelkes helyt�rt�n�sze el� t�rtam a probl�m�t.

 

Oda szavaib�l vil�gosan kider�l, hogy m�s ind�t�k vezette, mint csup�n a fi�t �rt megal�ztat�s �s a hadvez�re hal�l�nak a megtorl�sa. Mindaz, amit Iga k�pviselt, s�rt�s �s kih�v�s volt a sz�m�ra. Mint j�vend� orsz�gegyes�t� nem t�rhette az olyanokat, akik elutas�tj�k a nagybirtokrendszer ki�p�t�s�t, �s ragaszkodnak az �nkorm�nyzatukhoz. Tudniillik ebben hittek Ig�ban, legal�bbis az �n �rtelmez�sem szerint: Oda az�rt nem kedvelte �ket, mert demokratikus viszonyok k�z�tt �ltek. Mindezt tet�zte, hogy a buddhizmus Tendai v�ltozat�t k�vett�k, Oda viszont ink�bb a kereszt�nys�get kedvelte, ez�rt ki nem �llhatta az igaiakat.

 

– Marhas�g! – hangzott Tosinobu meglehet�sen t�m�r v�lem�nye. Gazdag, ugyanakkor r�g nem haszn�lt angol nyelvtud�sa volt, melyet a legink�bb akkor mozg�s�tott, ha meg akarta �rtetni mag�t. R�vid t�tov�z�s ut�n �gy d�nt�tt, folytatja, de jap�nul: – K�g�ban t�bb Tendai szent�ly tal�lhat�, mint Ig�ban, vagyis semmi k�ze a szekt�hoz. Tov�bb� Oda nem ut�lta a demokr�ci�t. Az�rt t�madta meg Ig�t, nem pedig K�g�t, mert az ut�bbi felaj�nlotta az egy�ttm�k�d�s�t.

 

Igyekszem r�viden �sszefoglalni, mi is t�rt�nt. K�ga �tvenh�rom vezet� fam�li�j�nak egyike, a Szadzsi csal�d feje felvette a kapcsolatot Od�val, �s k�z�lte, hogy f�ggetlen�l a t�bbiekt�l hajland� neki seg�teni. Ez tekinthet� a sz�vets�g kezdet�nek. Amikor a t�bbiek is felvetett�k a gondolatot, m�r nem sz�m�tott �jdons�gnak.

 

– De mi vitte r� Szadzsit eredetileg? – �rtetlenkedtem.

 

– Amikor Nobuo 1579-ben megt�madta Ig�t, a tartom�ny sikeresen ellen�llt, �s azt hitt�k, ez�ttal is gy�zni fognak. Nem ismert�k fel az Oda serege �ltal jelentett vesz�ly m�rt�k�t. Nobuo K�g�t is megt�madta, �s K�ga el is bukott. Szadzsi megsejtette, mi v�r r�juk, �s tiszt�ban volt az ellens�g erej�vel. Amikor teh�t Oda felvetette az egy�ttm�k�d�s lehet�s�g�t, igent mondtunk. Nem akartuk csak �gy odadobni az �let�nket a t�ler�vel szemben.

 

Ut�bbi elk�pzel�s a nindzs�kra jellemz� alapvet� gondolat: ink�bb a t�l�l�s, mintsem a szamur�jok felfog�sa szerinti �nfel�ldoz�s.

 

– Teh�t maguk jobb nindzs�k voltak, mint az igaiak? – mondtam, mire hangos nevet�s t�madt. B�r Iga �s K�ga berendezked�se sokban hasonl�tott, k�z�s gondjaik megold�s�ra pedig gyakran �sszefogtak, ezen a ponton m�gis felsejlett egyfajta bar�ts�gos rivaliz�l�s.

 

Enn�l persze �rnyaltabb a k�p, a k�t tartom�ny ugyanis szoros kapcsolatot �polt egym�ssal a t�rt�nelem sor�n. �gy voltak olyanok, akik ez�ttal elutas�tott�k a Nobunag�val val� egy�ttm�k�d�st, �s ink�bb Ig�val tartottak:

 

A k�gai Mocsizuki Csotar� nagy �s er�s katona, illetve heves term�szet� harcos volt. Tacsij�t [hossz�, hajlott peng�j� kard] harc k�zben kereszt alakban l�b�lta. Valaki odal�pett hozz�, hogy megk�zdj�n vele. � elfogadta a kih�v�st, �s megindult, hogy meg�lje a vet�lyt�rs�t. Csotar� h�r�totta a csap�st, azt�n hirtelen les�jtott, �s elt�rte vet�lyt�rsa mindk�t l�b�t. [Csotar�] gondolkoz�s n�lk�l v�gzett ellenfel�vel. Nagy mestere volt a Kard �tj�nak, a tartom�ny valamennyi szamur�j�nak mintak�pe �s p�ld�ja volt.

A t�ny azonban, hogy egy-k�t k�gai Iga oldal�n harcolt, nem c�folja azt a meg�llap�t�st, melyet Tosinobu �s t�rt�n�szt�rsai vallanak. Oda Nobunaga Ig�hoz val� viszonya eg�szen m�s volt, mint ami K�ga eset�ben. Mindez olyan k�vetkezm�nyekkel j�rt, melyek majdnem megakad�lyozt�k Oda felemelked�s�t, mint azt majd a k�s�bbiekben l�tni fogjuk.

 

Nobunaga haragja teh�t Ig�ra z�dult. Ez�ttal nem lehetett arra sz�m�tani, hogy net�n hib�zni fog, mint ahogy kegyelemre sem. Nobuo is lehet�s�get kapott, hogy valamelyest j�v�tegye a k�t �vvel kor�bbi kudarc�t: ez�ttal egy b� t�zezres hadoszlopot ir�ny�thatott, mely ugyanazon az �tvonalon hatolt be Ig�ba, mint azel�tt, v�gig az Aojama (K�k vagy Z�ld Hegy25)-foly� ment�n, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy most h�romszor annyi embere volt. An�lk�l jutott el Iszedzsi faluj�ig, hogy ellen�ll�sba �tk�z�tt volna. Ott azt�n „porig �gette a h�zakat". P�r kilom�terrel �szakabbra, ahol k�t �vvel kor�bban Nobuo sereg�t lem�sz�rolt�k, felgy�jtottak egy kolostort, egy „szomor� �s szent helyet, mely miut�n eloszlott a f�st, k�v�l-bel�l v�r�sl�tt a v�rt�l. A papok �s vil�giak holttestei az udvaron tornyosultak nagy kupacba hordva, vagy �gy hevertek szertesz�t, mint az �szi levelek." Valamivel lejjebb a v�lgyben h�rom harcos „kard�lre h�nyta feles�g�t �s gyermekeiket, majd teljes k�z�mb�ss�ggel felkerekedtek, hogy elhulljanak a harcban, tudva, hogy az asszonyokat �s gyermekeket fogs�gba ejtett�k �s elhurcolt�k volna".

 

Iga v�d�i id�k�zben r�j�ttek, hogy es�ly�k sincs megism�telni k�t �vvel kor�bbi siker�ket. Csapataikat Uen�ban (a mai Iga-Ueno), valamint nyolc kilom�terrel d�lebbre, Marujama k�zel�ben gy�jt�tt�k �ssze. Mivel k�ptelenek voltak ellen�llni ekkora t�ler�vel szemben, a falvak v�delm�t szolg�l� f�ldv�rakba menek�ltek.

 

A hadj�rat gyorsan el�rte c�lj�t – egyes forr�sok szerint k�t h�t, m�sok szerint egy h�nap alatt. A v�gs� csap�st Nobunaga tulajdonk�ppen k�t helyen m�rte ellenfel�re. El�sz�r a mai Iga-Uenot�l p�r kilom�terre, az egykori Nabari-foly� �rter�let�n fekv� rizsf�ldeken t�l, nyugati ir�nyban magasod� Hidzsajama-hegyen �ll� v�rn�l. Norik�val egy reggel taxival felkerest�k a helyet, h�tha tal�lunk valami eml�t�sre m�lt�t. Manaps�g nemigen tartj�k sz�mon a romokat, olyannyira, hogy a sof�r�nk nem is hallott r�la. Egy hossz� ujj� feh�r ingbe �s sz�rke nadr�gba �lt�z�tt pap azonban �tba igaz�tott minket, �s egy Szai-ren (azaz Nyugati L�tusz, ut�bbi vir�g ugyanis k�l�n�s jelent�s�ggel b�r a buddhizmusban) nev� templom fel� ir�ny�tott benn�nket. A szent�ly k�zel�ben k�t, mogorva �br�zat� Buddha-szobor �llt �rt egy l�pcs�sor alj�n�l, melynek tetej�n impoz�ns, sz�pen gondozott �p�letet tal�ltunk meglep�en nagy temet�vel k�r�l�tte. A legal�bb tucatnyi teraszb�l �ll�, t�bbhekt�ros ter�leten t�bb ezer s�r emelkedett. De mi�rt �pp itt? Norik�nak egy m�sik, s�ket �s nagyon �reg papt�l siker�lt valahogy megtudnia a v�laszt hosszas kiab�l�s ut�n: igen, a temet� m�g�tti magaslat a Hidzsajama, �s ezen a helyen �llt az er�d. A t�rt�ntek n�gysz�zadik �vfordul�j�ra emelt oszlop �ll�t eml�ket az Iga no Rank�nt, vagyis Igai felkel�sk�nt ismert esem�nyeknek.

 

A v�d�k h�siesen ellen�lltak. N�melyek a v�rban maradtak, m�sok valamivel lejjebb rejt�zk�dtek el, �s hagyt�k, hogy Nobunaga emberei felnyomuljanak az emelked�n, majd f�lds�ncaik m�g�l t�madtak r�juk kardokkal, pusk�kkal, k�vekkel �s botokkal. Egy ideig siker�lt is megh�tr�l�sra k�nyszer�teni az ostroml�kat. „Figyelembe v�ve katon�ink b�tors�g�t, a mai napon hadsereg�nk tov�bb �regb�tette h�rnev�t mindannyiunk �r�m�re", �rt�k a v�r�rs�gr�l.26 A legb�trabbakat kinevezt�k a Hidzsajama H�t D�rd�j�v�, tov�bb� elhat�rozt�k, hogy �jszaka is rajta�tnek a t�mad�kon, �s v�geznek parancsnokukkal „kiv�vva az ellens�g csod�lat�t �s tov�bb n�velve a tartom�ny dics�s�g�t".

 

Okt�ber 1-j�n kora reggel, ahogy megindult a t�mad�s, Nobunaga csapatai „olyan �v�lt�st hallattak, mint a forr�sban lev� v�z, �s mint arra sz�m�tani lehetett, sok am�gy tapasztalt �s b�tor katon�nak arra sem volt ideje, hogy mag�ra �ltse p�nc�lj�t, �s megk�sse a derek�n. Kardot �s l�ndzs�t ragadtak, �s m�ris rohantak, hogy felvegy�k a harcot." Ezut�n elszabadult a pokol, mivel „egy er�s hegyi sz�ll�k�s elf�jta a f�kly�kat, a s�t�tben pedig bar�t �s ellens�g egyar�nt elt�vedt. Senki nem tudta, kire l�j�n a nyil�val, �gy a tartom�nyi szamur�jok [vagyis az igai harcosok] titkos jelszavakat kezdtek haszn�lni, mik�zben az ellens�ges katon�k akaratlanul is egym�st gyilkolt�k."

 

De hi�ba. A 30 ezres t�ler�vel szemben az igai harcosok v�g�l visszavonultak a Hidzsajam�ba. „A hegytet�n teljes csend honolt. Nem hangzott fel csataki�lt�s. A v�rv�d�k egyre s�padtabbak lettek. A hadiszerencse kezdett az ellens�ges szamur�jok jav�ra billenni. Nagy k�vekkel �s f�kkal k�sz�ltek a k�zelg� t�mad�sra. A megmaradt harcosok olyanok voltak, mint a fa-Buddh�k." V�g�l az id�j�r�s is ellen�k fordult. Nagy forr�s�g t�madt, r�ad�sul a sz�l is meg�l�nk�lt, ami kedvezett a t�z terjed�s�nek. Nobunaga emberei templomokat gy�jtottak fel, a t�z pedig felem�sztette az eg�sz �p�letegy�ttest. „A l�ngok mint rossz el�jel festett�k meg az �g alj�t. A t�zv�sz v�g�l el�lt, a fekete �szk�k azonban h�napokig megmaradtak."

 

Az ellen�ll�s d�len tartott ki a legtov�bb, ahol a nindzs�kat a sugend� sz�l�f�ldj�re, a Negyvennyolc V�zes�sig szor�tott�k vissza. Mind�ssze n�h�ny kilom�terrel �szakabbra �llt Kasihara27 v�ra, mely m�ra – sok r�gi er�dh�z hasonl�an – mind�ssze erd�s halom. Egykor egy kis k�z�ss�g k�zpontjak�nt szolg�lt palot�val, had�ri lakhellyel �s sintoista szent�llyel. Az �vek sor�n t�bbsz�r �t�p�tett, az el�d�k tisztelet�re emelt szent�ly m�g mai is m�k�dik. A ma l�that� egyszer�, torn�cos �p�let, melynek sz�rke cser�pb�l rakott tetej�r�l hi�nyoznak a felfel� kunkorod� ereszcsatorn�k, sokkal ink�bb t�nik lak��p�letnek, mint templomnak.

 

– Szent�ly! – jav�t ki Noriko. – Sintoista szent�ly. A buddhist�knak vannak templomaik.

 

– Rendben. �s mit�l lesz sintoista?

 

– A k�oszlopokt�l.

 

A torn�con lapos k�vekb�l rakott k�t kupac, mintegy f�l tucat k�eml�km�, k�t k�l�mp�s �s k�t v�za l�tszott, benne friss vir�ggal, bizonys�gul, hogy gondozott �s m�k�d� szent�lyr�l van sz�, mely r�ad�sul sz�mos funkci�t t�lt be egyszerre. Az egyik benti helyis�gben a m�ltb�l sz�rmaz� eml�kt�rgyak sorakoztak. Itt mez�tl�b �s sajg� t�rd�z�lettel v�gighallgattam, ahogy a polg�rmester, Tomimori Kazuja Kasihar�nak mint az igai felkel�s utols� f�szk�nek jelent�s�g�r�l mes�lt.

 

A helyi h�s egy bizonyos Takino Dzsurobei, aki a felkel�s idej�n ir�ny�totta a k�rny�ket. A szent�lyt magunk m�g�tt hagyva Tomimori egy villanyp�sztorokkal hat�rolt, k�t rizsf�ld k�z�tt fut� �sv�nyen elvezetett minket a v�rhalomig. Az egyik ir�nyban egy f�rfi elk�peszt�en vastag �lt�zetben (csizma, kab�t, f�lv�d�vel ell�tott kalap) a nem sokkal kor�bban puszt�t� t�jfun �ltal letarolt rizst aratta. – Vigy�zzon a ker�t�ssel! – figyelmeztetett Tomimori. – �ram fut benne, hogy t�vol tartsa az �llatokat.

 

Nemsok�ra el�rt�k a f�val s�r�n ben�tt v�rhalmot. M�g�tte emelkedik a S�rk�nyisten Hegye. Vajon mi�rt nem arra �p�tett�k az er�d�t, t�n�dtem magamban. Mert t�l magas �s messze van. Az el�tt�nk �ll� dombocska t�k�letesen megfelelt: a v�lgy alj�nak szintje f�l� emelkedik, j�l bel�tni a k�rny�ket, a t�loldalr�l pedig hegyek hat�rolj�k. A v�rb�l mag�b�l azonban semmi sem l�tszott. Megeml�tettem, hogy sz�vesen k�rbej�rn�m a helyet. Semmi akad�lya, hangzott a felelet, csak ne feledkezz�nk meg r�la, hogy ekkort�jt rakja toj�sait a mamusi. Tomimori mutatta az utat v�gig egy �rok f�l�tt a meredek s�nc t�v�ben fut� �sv�nyen. Bal k�z fel�l szakad�k h�z�dott. Minden bizonnyal a fal �s a v�r�rok maradv�nyai l�tszottak. Az�ta mindent betemetett a f�ld, teli p�kokkal �s viper�kkal. Eredetileg is f�ldv�rnak �p�lt? Igen, er�s�tette meg Tomimori, egy�ltal�n nem haszn�ltak k�vet, szil�rd alapot sem emeltek, s�t tet�t sem.

 

Ez seg�tett meg�rteni a t�rt�netet, melyet Tomimori mes�lt Takin�r�l �s arr�l a v�rr�l, ahol �pp j�rtunk, mik�zben p�kh�l�kat s�p�rt�nk f�lre az arcunk el�l �s l�bunkkal felvert�k a lehullott leveleket a mamusikt�l val� f�lelm�nkben. Itt ker�tette be Nobunaga serege Takin�t �s vele egy�tt h�rom vezet� hadvez�r�t is, Momocsi Szandajut, Hattori Hanz�t �s Nagato no Kamit. (Ut�bbi viszonylag ismeretlen, a m�sik kett� azonban a maga nem�ben h�res. Momocsinak a k�zelben volt h�za, melyet m�g ma is lesz�rmazottai laknak. Hattori Hanz� pedig, akinek Ig�t�l n�h�ny kilom�terrel nyugatabbra �llt a h�za �s palot�ja, nem sokkal k�s�bb Nobunaga �r�k�s�nek legh�s�gesebb sz�vets�gese lett.)

 

N�h�ny nap eltelt�vel Takino olyasmihez folyamodott, amivel legel�sz�r a 14. sz�zad kiemelked� hadvez�re, Kuszunoki Maszasige pr�b�lkozott. Egy s�t�t �jszaka, amikor felh�k takart�k a holdat �s a csillagokat, arra utas�totta az asszonyokat �s gyermekeket, hogy csatlakozzanak a f�rfiakhoz, �s gy�jtsanak meg fejenk�nt k�t-h�rom f�kly�t. „Olyan volt, mintha t�bb ezren lettek volna a v�rban, amikor azonban elvonultak a felh�k �s el�t�nt a hold, Nobunaga emberei tiszt�n l�thatt�k, val�j�ban h�nyan is tartj�k a f�kly�kat. Amikor k�s�bb fogyt�n volt az �lelem, Takino arra utas�totta embereit, az �rl�k�vek forgat�s�val kelts�k azt a l�tszatot, mintha b�ven lenne mit enni�k."

 

Id�k�zben Takino egy�b m�dszerekkel is megpr�b�lta felvenni a harcot, amint az egy korabeli besz�mol�b�l kider�l:

 

Iga j�l k�pzett lakosai k�z�l h�szan, akik elsaj�t�tott�k a sinobi no dzsucut (a sinobi, vagyis a nindzsa l�t mik�ntj�t), a v�ron k�v�l t�bb helyen is t�zet gy�jtottak, �s a l�ngok seg�ts�g�vel felder�t� m�veleteket v�geztek. Egym�st k�vet� �jszak�kon hasonl� titkos megb�zat�sokat teljes�tettek, rajta�t�ttek az ostroml�k t�borain, majd k�I�nb�z� m�dszerek seg�ts�g�vel felgy�jtott�k azokat. (...) T�bb mint sz�z embert �ltek meg, aminek k�vetkezt�ben az ellens�g f�lni �s rettegni kezdett. Mivel egy�ltal�n nem tudtak pihenni, �bers�g�k al�bbhagyott.

Mindhi�ba. Es�ly�k sem volt a gy�zelemre. Takino feladta a v�rat, majd hadvez�reivel �s a v�rv�d�k fel�vel elmenek�lt. Ezut�n rombolt�k le az er�d�t, b�r nemigen maradt mit elpuszt�tani. A keleti s�ncot hamar felverte a gaz. Sokan meghaltak. Hogy h�nyan? N�mely forr�s 300-500 �ldozatot eml�t, ami val�ban az eredeti ezer f� fele. – Neh�z volna megmondani – ismerte el Tomimori. – Van azonban egy t�rt�net, amely szerint a k�rny�k lak�i azel�tt cukork�t k�sz�tettek bambuszlev�lb�l, melynek az �l�vel gyakran megv�gt�k az ujjukat. Miut�n Takino elmenek�lt, az emberek abbahagyt�k a cukorka k�sz�t�s�t, mivel annyi v�ront�st l�ttak m�r. Legal�bbis sokakt�l �gy hallottam. Ebb�l az elbesz�l�sb�l az der�l ki, hogy felt�telezhet�en volt itt m�sz�rl�s, annak ellen�re, hogy a v�rat b�k�s k�r�lm�nyek k�z�tt engedt�k �t.

 

– Egyvalami biztos: a k�rny�ken valamikor nyolc templom �llt, melyek mindegyike az�rt �gett porig, mert a szerzetesek, utaz�k �s el�ad�k �radat�nak k�sz�nhet�en az orsz�g b�rmelyik pontj�r�l sz�rmaz� h�rek �raml�s�t biztos�t� csom�pontok voltak, ez�ltal pedig a Nobunaga uralm�t ellenz� er�k k�zpontjaik�nt szolg�ltak.

 

Mostanra persze a r�g�szek figyelm�t is felkeltett�k a t�rt�ntek. Csakhogy, magyar�zta Tomimori, a hegy t�bb csal�d tulajdon�t k�pezi, �s senkinek sem siker�lt el�rni, hogy kiv�gj�k a f�kat a felt�r�s �rdek�ben. Nem �rn� meg a turist�k miatt? Nincsenek turist�k, vil�gos�tott fel Tomimori. Ez meglepett. H�t nem �gy tekintett mindenki erre a helyre, mint ahol a nindzs�k utolj�ra megmutatt�k, mire k�pesek? Nem ez�rt emelte az eml�koszlopot a helyi hat�s�g az igai felkel�s n�gysz�zadik �vfordul�j�n? Tal�n majd egy nap elj�nnek. Nagy lehet�s�gek rejlenek ugyanis a v�rban. Ha megtiszt�tan�k a f�kt�l, felt�ruln�nak a falak �s a kapubej�rat, illetve ha felt�rn�k a menek�l�si �tvonalat, egy t�bla mutathatn� a k�v�ncsi l�togat�knak, merre t�vozott Takino, Hattori Hanz� �s harcost�rsaik.

 

D�li ir�nyba menek�ltek, a sebes foly�s� Taki Gava, azaz a V�zes�sek Foly�ja f�l�tt ma �t�vel� sz�k �t ment�n, a Negyvennyolc V�zes�s meredek fal� v�lgy�ben, ahol a sugend�tanoncok �s nindzs�k �vsz�zadokig edzett�k test�ket �s szellem�ket. Pontosan tudt�k teh�t, mit csin�lnak. Mivel Nobunaga emberei a nyomukban voltak, meg sem �lltak a negyedik v�zes�sig. Ezen a ponton, ahol a v�z egy sziklafalakkal szeg�lyezett medenc�be z�dul, a r�gi �sv�ny v�get �r. Sz�p id�ben csod�s l�tv�nyt ny�jtanak a 30 m�ter magas sziklafalak, valamint a feh�ren tajt�kz� v�z, mely ottj�rtamkor sajnos nem �ttetsz�, hanem k�kesz�ld sz�n� volt a p�r nappal kor�bban puszt�t� sz�lvihar �ltal a hegyekb�l lesodort �sv�nyi anyagokt�l �s alg�t�l. A foly� ment�n teh�t nem vezetett tov�bb �t. A szurdok t�loldal�n azonban a f�k k�z�tt egy majdnem f�gg�leges sziklafal magasodott, mely es�z�sek alkalm�val zuhatagg� v�ltozott, a k�vek pedig ak�r el is v�ndorolhattak. Ez m�g manaps�g is megesik. A sugendzs�k �s nindzs�k ezen a bizonytalan �ton jutottak a fels� v�zes�sekhez, ahol azt�n �jabb kih�v�sok v�rtak r�juk. �gy teh�t az �ld�z�ttek is ezt haszn�lt�k, hogy elt�njenek.

 

Az �ld�z�k pedig vagy nem ismert�k, vagy nem mertek nekiv�gni. K�l�nben is s�t�tedett. Az �gig �r� rengeteg szinte teljesen felfogta az am�gy is halv�nyul� f�nyt. Az is lehet, hogy hallottak a k�rny�ken �shonos gy�kr�l, mely a medenc�k �s pang� vizek k�zel�ben �rezte otthon mag�t, �s ak�r k�t m�ter hossz�ra is megn�tt. Nem tudni teh�t, hogy kital�lt vagy val�s okok miatt, de ink�bb megh�tr�ltak. Elk�pzelhet�, hogy a v�r�sl� �gbolt �s a v�zes�s neve – Akame, vagyis V�r�s Szem, mely az En no els� l�togat�sa alkalm�val l�tott v�r�s szem� teh�nre utal – hat�s�ra r�ml�tom�s t�rt r�juk. Hirtelen – szinte hallani �ket, ahogy r�m�lettel a hangjukban jelent�st tesznek feletteseiknek – minden elkezdett v�r�sen izzani, �s felt�nt egy hatalmas v�r�s k�gy�, ez�rt nem tudt�k folytatni a hajsz�t. Ez�rt h�vj�k ma a szikl�k �s zuhog� v�z f�l�tt felfel� vezet�, �jabban l�pcs�kkel �s fahidakkal kib�v�tett �sv�nyt a Szent K�gy� H�g�j�nak.

 

Az �ld�z�ttek teh�t megmenek�ltek, v�g�l eljutottak Iejaszu fels�gter�let�re, Nagoj�n t�lra, 130 kilom�terrel keletebbre. Itt, tal�n mert m�r nem jelentettek fenyeget�st, sz�vesen fogadt�k �ket, majd hagyt�k �ket szabadon t�vozni. Iejaszu nagyvonal� gesztus�nak azut�n �rdekes k�vetkezm�nyei lettek.

 

A veres�g folyt�n Iga hagyom�nyos, faluk�z�ss�geken alapul� berendezked�se r�videsen �sszeomlott. Iga v�ros�t egy bizonyos T�d� Takatora kapta meg, aki j� szolg�latot tett a hadj�rat sor�n. A hegy tetej�re mutat�s palot�t �p�ttetett, mely ma is meghat�rozza a telep�l�s l�tk�p�t. A tem�rdek finoman megmunk�lt k�b�l emelt, sz�rke h�ztetej�, pomp�s gerend�zat� �p�letek egy ny�lt t�rre n�znek, ahol �nnepi alkalmakon az iskol�sok nyilaz�st gyakorolnak. M�r maga Iejaszu is kincsk�nt tekintett a helyre. Igazi hatalmi k�zpont, melyhez foghat� kor�bban nem l�tezett, �s pontosan kifejezi, hogy a r�gi vil�g v�g�rv�nyesen megbukott.

 

Az eml�kek azonban tov�bb �lnek, csak�gy mint a csal�dok. A v�letlennek k�sz�nhetem, hogy tal�lkoztam a Takino �s a Momocsi csal�d k�t lesz�rmazottj�val.

 

Takino soha nem fogott t�bb� fegyvert, siker�lt fegyversz�neti meg�llapod�st k�tnie, ezut�n letelepedett, megn�s�lt, �s sz�mos gyermeket nemzett. Ez�rt h�vnak m�g ma is sz�mos falubelit Takin�nak, magyar�zta Tomimori, mik�zben h�trahagytuk a f�lds�ncot bor�t� erd�s�get.

 

– L�tja ott azt az embert, aki �pp rizst arat? � is Takino. – Ezzel odasz�lt az illet�nek. – Takino! Ez a f�rfi Angli�b�l j�tt, hogy l�ssa az �sei v�r�t.

 

A Negyvennyolc V�zes�s kapuj�ul szolg�l� faluban, Akam�ban tal�lkoztam a j�kedv� �tterem-tulajdonossal, Ueda Maszaruval, aki megmutatta a padl�s�n sorakoz�, nagyanyj�t�l r�maradt nindzsa�lt�zeteket. A nagyanyja pedig Momocsi volt, annak a Momocsi Szandajunak a lesz�rmazottja, aki egy�tt menek�lt Takin�val, amikor �tengedt�k a v�rat Oda Nobunag�nak.

 

Nevek, szent�lyek, templom �s eml�km�vek id�zik meg 1581 �sz�nek esem�nyeit. L�tezik azonban egy eldugott hely, ahol szinte minden olyan, mint akkor lehetett. Kanyarg�s �t vezetett a s�r� erd�n kereszt�l, majd le a kies v�lgybe, ahol a teraszos rizsf�ldek k�z�tt �llt �lmaim otthona, ha valaha is �gy d�nten�k, hogy Jap�nban k�v�nok letelepedni. Hull�mos cser�ppel fedett torn�cr�l ny�l� s�lyos kapu vezetett a zen st�lus� udvarra, benne napf�nyben f�rd�, �szi bokrokkal szeg�lyezett kis t�, kavicsos �sv�nyek �s k�vek, melyek egyik�n egy m�lyen szuny�k�l� macska cs�cs�lt. A k�tsz�rny� �p�let �gy �lelte k�r�l a kertet, mint egy �kszert a foglalata. �s val�ban – az egyszer�s�g�ben t�k�letes csupa s�t�t fafel�let �s k�kessz�rke cser�p �kszer volt.

 

Mint minden m�alkot�st, ezt az egyszer� sz�ps�get is kem�ny munk�val gondozt�k, m�ghozz� a kocsibe�ll� v�g�n tal�lhat� gar�zs fel�l felt�n�, piszkos p�l�s, farmernadr�gos �s s�ros bakancsos f�rfi. Neki volt az �ltalam valaha l�tott legszebb – nincs r� m�s sz� – f�rfiarca, nem besz�lve arr�l, hogy �tvenes �veiben j�rhatott. � volt Momocsi Mikjo, Momocsi Szandaju egy �jabb sarja.28 A h�z m�r akkor is a Momocsi csal�d birtok�ban volt, �s mind a mai napig �k a tulajdonosaik. A kertben tal�lhat� egyik m�retesebb k� volt r� a bizony�t�k, melyet „az igai felkel�s 350. �vfordul�j�n helyezt�k el" 1931-ben. Momocsit tart�zkod� m�lt�s�g jellemezte, ami a nagy m�lt� csal�dok saj�tja. Tudj�k magukr�l, kicsod�k, hol a hely�k, �s azon f�radoznak, hogy tov�bb �ltess�k az otthonukat, csal�djukat �s �r�ks�g�ket. Momocsi v�gzetts�ge szerint kert�sz volt. A gar�zs teli volt k�l�nb�z� g�pekkel, a kocsibe�ll�n egy talicska �s egy r�gi k�d, valamint kerekek, dobozok �s t�gelyek hevertek szanasz�t. Szerencs�m volt, hogy otthon tal�ltam, illetve Noriko j�l tette, hogy el�zetesen felh�vta, �s elmagyar�zta neki, mi�rt is szeretn�k vele tal�lkozni. Abba is hagyta a munk�t, �s mes�lni kezdett.

 

– Igen, a h�z m�g a felkel�s el�tt �p�lt. A cserepeket az�ta kicser�lt�k, illetve a k�ls� falakat is fel�j�tott�k, bel�l azonban minden eredeti. – Felett�bb �rdekes, hogyan maradhatott fenn, figyelembe v�ve, hogy a k�rny�ken gyakran fordulnak el� f�ldreng�sek. Nyilv�n a szerkezet�ben rejlik a magyar�zat. – A r�gi m�dszerrel k�sz�lt, vagyis sz�gek n�lk�l. – magyar�zta Momocsi. Ez rugalmass�got biztos�tott az �p�letnek. Lehet, hogy a cserepek lepotyognak, a h�z v�za azonban �p marad.

 

– Sokat mes�ltek �nnek az igai felkel�sr�l? – �rdekl�dtem.

 

– Bizony, sokat.

 

– Akkor nyilv�n tudja, mi t�rt�nt, miut�n feladt�k a v�rat.

 

– Senki nem tudja pontosan. Nincs �rott forr�s. Momocsi Szandaju azonban biztos ott volt Takin�val, amikor t�rgyal�s �tj�n vett�k r� Oda Nobunag�t az ostrom felf�ggeszt�s�re. �ll�t�lag h�romsz�z embert �lt meg naponta. (Vagy csup�n egy bizonyos napon, ami ink�bb megfelelne a sz�moknak?) Szandaju nyilv�n megmenek�lt, mivel �n itt vagyok, a t�le sz�rmaz� tizenkilencedik nemzed�k k�pvisel�jek�nt. Takino �s Momocsi egyar�nt t�l�lt�k a t�rt�nteket, annak ellen�re, hogy h�t �vvel kor�bban mindketten tagjai voltak a Nobunaga fia f�l�tt diadalmaskod� hadseregnek.

 

A k�t csal�d t�rt�nete szorosan �sszefon�dott. Mint azt Momocsi is megjegyezte, az �si csal�dok egym�s k�zt h�zasodtak. – Az any�m Takino – k�z�lte, mik�zben a fej�vel egy v�ns�ges asszony fel� biccentett, aki g�rnyedten botork�lt kereszt�l az udvaron.

 

A nindzs�k m�ltj�t nemcsak az egykori er�d�k hely�n tal�lhat�, f�val ben�tt halmok, a szent�lyek, templomok �s nevek �rzik. Ott van a g�nekben is.