KILENCEDIK FEJEZET

Vihar el�tti csend

 

Mindent rajzolj le a felder�t�s sor�n, majd jelents szem�lyesen a hadvez�rnek.

 

Nindzs�knak sz�l� �tmutat�s

 

Mire az els�, m�ig fennmaradt �rott forr�sok keletkeztek, Iga �s K�ga nindzs�i m�r �vtizedek �ta, s�t al�n t�bb mint egy �vsz�zada tev�kenykedtek. Az egyidej� forr�sok hi�nya miatt felmer�l a k�rd�s, vajon mit is csin�ltak eg�sz pontosan. A v�lasz meglehet�sen szerte�gaz�, ugyanis a nindzs�k idej�k javar�sz�ben dolgos f�ldm�vesek voltak. A csal�djaik meg�lhet�s�t biztos�t� f�ldek megm�vel�se mellett azonban (legal�bbis a kamaszok �s fiatal n�tlen f�rfiak) gy�gy�t�ssal kapcsolatos tapasztalatokat halmoztak fel, meger�s�tett�k a h�zaikat lehets�ges t�mad�sok ellen, nindzsa zsoldosk�nt harcoltak messze f�ld�n, vagy �ppen a mai kommand�s kik�pz�seknek megfelel� gyakorlatoz�son vettek r�szt.

 

A kik�pz�s �tv�zte a testi �s szellemi felk�sz�l�st, �s ebben az �rtelemben a nindzs�k c�lja megegyezett a sugend� k�vet�i�vel, akik az erd�s hegyekben edzett�k magukat. Ez�rt azt�n, hogy ut�naj�rjak a nindzs�k kik�pz�s�nek, a hegyek fel� vettem az ir�nyt, �s egy sugend�tanonchoz fordultam seg�ts�g�rt.

 

Egy nappal kor�bban tal�lkoztam el�sz�r K�z� Jamad�val a s�rk�ny istens�g tisztelet�re bemutatott szertart�son. Feh�r k�peny�ben, v�llp�ntj�val �s kis s�veggel a fej�n val�ban �gy n�zett ki, mint egy hagyom�nyos beavatott. Ez�ttal azonban egy modern sugend�h�v� �llt el�ttem, aki r�n�z�sre sokkal ink�bb k�sz�lt kir�ndul�sra, mint kommand�s kik�pz�sre: cs�csos kalap, napszem�veg, feh�r s�l, mell�ny tem�rdek zsebbel, h�tizs�k, strapab�r� keszty�, sz�les peng�j� k�s, vastag nadr�g �s komoly bakancs. Hetvenhat �vesen h�szat b�rmikor letagadhatott volna, hangja pedig kamaszosan v�kony volt. A sugendzs�k, vagyis sugend�tanoncok, jamabusik �s nindzs�k – a fogalmak gyakran fedik egym�st – mind �gy tartj�k, a sugend�gyakorlatok var�zslatos hat�ssal b�rnak. K�z� eset�ben �gy t�nt, ez igaz is.

 

Felmer�lt bennem, a k�s vajon mire fog kelleni.

 

– Ez egy nata. �gakat vagdosok vele, n�ha pedig a medv�k ellen haszn�lom. – L�tta rajtam, hogy elhittem neki, ez�rt felvil�gos�tott. – Vannak szarvasok �s vaddiszn�k, amelyek ak�r vesz�lyesek is lehetnek. Meg k�gy�k is, k�l�n�sen az �vnek ebben az id�szak�ban. Medv�k azonban nincsenek.

 

Mik�zben a vend�gl�t�nk engem �s Norik�t hajtott, K�z� egy tekerg� �sv�nyen haladt el�tt�nk, mely a s�r� �szi rengetegbe vezetett. A nindzs�k �ltal is haszn�lt „kik�pz�p�ly�t" tervezt�k v�gigj�rni. Abban a pillanatban egy pici k�gy� siklott kereszt�l a lehullott avarban. K�z� lehajolt, �s felemelte.

 

– �rtalmatlan – magyar�zta. – Csak a mamusival kell vigy�zni. Ha megmar, azonnal olt�st kell szerezni, k�l�nben belehalhatsz. – Nehezen tudtam csak leplezni a viszolyg�somat. Len�ztem az edz�cip�mre, majd r�sand�tottam K�z� l�bsz�rk�z�pig �r� bakancs�ra, �s azon kezdtem el gondolkozni, vajon mennyi id� alatt jutn�k hozz� az olt�shoz. Szerencs�mre csak amikor k�s�bb ut�nan�ztem az interneten, akkor tudatosodott bennem, hogy �vente k�t-h�romezer embert marnak meg a viperaf�l�khez tartoz� mamusik, �s k�z�l�k �tlagosan t�z meg is hal. Azt se tudtam tov�bb�, hogy a mamusi ugyanaz a faj, mint amelyre p�r �vvel kor�bban m�r felh�vt�k a figyelmemet Amami Osima kis sziget�n, ahol b�buk�nt ismerik. Tudatlanul k�vettem teh�t K�z�t, amikor... Jesszusom! Egy m�sik k�gy�, ez�ttal legal�bb egy m�ter hossz�, a sz�j�ban egy b�k�val.

 

– �rtalmatlan – jegyezte meg a t�ravezet�nk, bennem azonban felmer�lt, tal�n m�gsem v�letlen�l szerepelnek k�gy�k a sugend�nindzs�k kik�pz�s�ben.

 

K�z� elmond�sa szerint itt, a Hando-hegyen kezd�d�tt a k�gai nindzs�k felk�sz�t�se. A k�zelben emelkedik Ivao (ahol a t�zszertart�s zajlott), �s Kosin is, � m�gis ezt a magaslatot v�lasztotta, mivel a sugend� alap�t�ja, En no is ide vonult el a 8. sz�zad elej�n, b�r van, aki ugyanezt �ll�tja a Negyvennyolc V�zes�ssel kapcsolatban is. (Sugend�h�v�k szerint En no onnan ugrott �t ide.)

 

A k�r�l�tt�nk elter�l� z�ld rengetegben m�lys�ges csend honolt, egykor azonban meglehet�sen s�r�n lakott volt. Az aljn�v�nyzet r�g ben�tte m�r a t�bbtucatnyi �p�letb�l �ll� �s t�bb sz�z papnak sz�ll�st biztos�t� hajdani buddhista komplexum, a Handodzsi �si falait. Mik�zben az alant elter�l� v�lgyre ny�l� p�rk�ny fel� vezetett minket, K�z� elmes�lte a szent�ly t�rt�net�t. Miut�n En no �s a k�vet�i „megnyitott�k" a hegyet, 740-ben templomot is �p�tettek, �ppen miel�tt a cs�sz�r elhat�rozta az �j f�v�ros kialak�t�s�t Sigarakiban. A kiszemelt kisv�ros ma ker�miam�v�szet�r�l h�res. K�g�ba j�vet �n is �tba ejtettem a kerti t�rp�k jap�n megfelel�it�l, baglyokt�l, b�k�kt�l �s cuki oposszumszer� tanukikt�l hemzseg� telep�l�st.

 

– Amikor megkezd�dtek az �j palota �p�t�si munk�latai, az udvari hivatalnokok �r�ltek, hogy a k�zelben �ll a templom, mely megg�tolja a gonosz szellemeket abban, hogy �szaknyugat fel�l az �j f�v�rosba �ramoljanak. – Sigaraki mind�ssze k�t-h�rom �vig volt f�v�ros, egy t�zv�sz vagy j�rv�ny (nem tudni pontosan) ugyanis meggy�zte az udvart a fel�l, hogy a szellemek m�gsem n�zik j� szemmel a k�lt�z�st, ez�rt visszat�rtek Nar�ba. A templom, melyben a t�bbiekhez hasonl�an sintoista szent�ly is �llt, t�bb mint ezer �vig fennmaradt, eg�szen az 1868-as Meidzsi restaur�ci�ig, amikor is az �j korm�nyzat d�nt�se �rtelm�ben a buddhizmust �s a sintoizmust k�l�n kellett v�lasztani egym�st�l. – �gy azt�n a buddhista �p�tm�nyeket mind lerombolt�k, �s csak a sintoista szent�lyeket hagyt�k meg. Majd l�tj�k. K�ri ezt a keszty�t?

 

– M�gis mi�rt? – �rtetlenkedtem. – Csak nem sintoista hagyom�ny?

 

– Nem – felelte K�z� kacagva –, neh�z szakasz k�vetkezik. Seg�t megkapaszkodni.

 

Erre megindult lefel� egy levelekkel bor�tott �sv�nyen, mely egyre meredekebben lejtett, m�g v�g�l n�h�ny m�tert egy f�r�l l�g� l�ncba kapaszkodva kellett megtenni. Ezut�n egy szirthez �rt�nk, rajta k�t l�nccal.

 

– Van a t�loldalon egy szikla – magyar�zta K�z�. – Nagyon vesz�lyes. – Nos, akkoriban minden bizonnyal az volt, a szirt ut�n ugyanis szakad�k t�tongott. Ezen a ponton a nindzs�k �s a sugendzs�k egy t�rsuk seg�ts�g�vel, aki a l�bukat fogta, a m�lys�g f�l� f�ggeszkedtek, m�g – K�z� szavaival �lve – „meg nem szabadultak a f�lelemt�l". Amint kell� b�tors�got gy�jt�ttek, mindenf�le biztos�t�k n�lk�l �tm�sztak a szirten. (K�z� �ll�t�sa szerint gyermekkor�ban � is megcsin�lta.) Ma m�r a k�be f�rt f�mkorl�t seg�ti az �tjut�st, �s mind�ssze h�rom-n�gy m�tert kell megtenni. Hajdan�n azonban a mez�tl�bas tanoncok igenis az �let�ket kock�ztatt�k, pl�ne hogy minden bizonnyal t�len pr�b�lkoztak vele, csak hogy biztosan szenvedjenek. R�ad�sul kell� sebess�ggel haladtak, eml�keztetett Noriko. Mi t�bb, k�nt�lva.

 

El�tt�nk �jabb sziklaorom t�nt fel, melybe sz�k v�jatot f�rtak. Az �leter�s, gyors �s hajl�kony fajta nyilv�n futva �tjutott rajta. K�z� egy szinte f�gg�leges kaptat�n haladt felfel� gy�kerekbe kapaszkodva. Noriko �s �n esetlen�l k�szk�dt�nk m�g�tte az �zott avarban. Mivel m�gsem vettem fel a keszty�t, addigra m�r gyanta �s s�r bor�totta a kezemet. V�g�l csak feljutottunk a cs�csra, ahol a puha f�ldb�l szikl�k meredeztek, �s leny�g�z� kil�t�s ny�lt az erd�kkel bor�tott t�voli hegyekre.

 

– Az ott a Hiei-szan – mutatta K�z�. Akkor m�g nem ismertem a tiszteletet kifejez� szan ut�tagot, mely p�ld�ul a Fudzsi-szanban is szerepel. – Hiei-hegy – magyar�zta. L�tva �rtetlenked� tekintetemet, folytatta. – Tudja, ahol az Enrjakudzsi kolostor is van, Kiot�t�l nem messze. Amelyiket Nobunaga rombolt le.

 

Akkor eszembe jutott: ott pusztult el 20 ezer ember a l�ngok k�z�tt.

 

– Minden iskol�s ismeri a t�rt�netet, �gy emlegetj�k, hogy Enrjakudzsi-eset – magyar�zta Noriko. – Ez a templom ugyan�gy a Tendai szekt�� volt.

 

– Akkor Nobunaga ezt is lerombolta?

 

– Nem – felelte K�z� –, ugyanis csak azokat puszt�totta el, amelyek az akarata ellen szeg�ltek.

 

J� ideig csak b�multuk az el�nk t�rul� l�tv�nyt a kellemes �szi naps�t�sben, majd egy k�zeli �p�lethez s�t�ltunk, melyr�l kider�lt, hogy sintoista szent�ly, m�ghozz� az, amelyik a r�gi Hando templomkomplexumhoz tartoz� el�dje volt. K�l�nb�z� val�szer�tlen �l�l�nyek d�sz�tett�k – s�rga szem� tigris �s kiriri (sz�rnyas oroszl�n), melyr�l a s�r is a nev�t kapta.

 

K�zben K�z� elmes�lte, mi�rt is vonz�dik a hegyhez. Val�j�ban az eg�sz �ton kisebb-nagyobb sz�netekkel v�gig magyar�zott. �me, egy tartalmi �sszefoglal�:

 

Nagyap�mmal bez�r�lag a felmen�im mind jamabusik, azaz hegyi aszk�t�k, illetve rizstermel�k voltak, akik a hegy k�zel�ben �ltek, melyen h�rom kis faluk�z�ss�g osztozott. A nagyap�m m�g kisfi� volt, amikor lerombolt�k a templomot, a hegyet pedig felverte a gaz. Azt�n k�r�lbel�l hatvan �vvel ezel�tt a polg�rmester elhat�rozta, hogy helyre�ll�tja az eredeti �llapotokat, �s azt javasolta, a jamabusik lesz�rmazottai vegy�k gondoz�sba a k�rny�ket. El�sz�r bank�rk�nt dolgoztam, majd megfordultam k�l�nb�z� eg�szs�g�gyi c�gekn�l, v�g�l elkezdtem rizst termelni. Amikor azonban nyugd�jba vonultam, �gy �reztem, ideje valami k�z�ss�gi munk�t is v�geznem. A Tendai szekta alap�t�ja, Szaics� mondta: „�ldozd fel magad m�sok�rt." Ezt nem sz� szerint �rtette, hanem hogy „el�bb t�gy meg mindent m�sok�rt, mint �nmagad�rt". �gy azt�n �gy d�nt�ttem, seg�tek a hegy gondoz�s�ban. Akkor vettem r�szt el�sz�r sugend�szertart�sokon, mint p�ld�ul amilyen a tegnapi volt, illetve az�ta edzem a testem �s az elm�m a hegyen. A legnagyobb v�gyam [fejezte be elmosolyodva], hogy megval�suljon a vil�gb�ke, a legcsek�lyebb pedig, hogy j� ember legyek.

Neh�z lett volna meghat�rozni, abb�l, amit mondott, mennyi a k�l�nb�z� vall�si ir�nyzatok k�vet�inek – buddhista szekt�k, a sugend�h�v�k, a jamabusik �s nindzs�k – zavaros tan�t�sa. Egyvalami azonban vil�goss� v�lt sz�momra. A nindzs�kr�l mint a feket�be �lt�z�tt, a piszkos munka elv�gz�s�re mindig kaphat� hal�lhoz�kr�l kialakult k�p teljess�ggel hamis. Legal�bb ugyanannyira elk�telezettek voltak �nmaguk nemesebb� t�tele �s a j�cselekedetek v�gz�se mellett, mint a szerzetest�rsaik, azzal a fenntart�ssal, hogy mindez csup�n r�sz�t k�pezte f� feladatukra, vagyis a k�mked�sre t�rt�n� felk�sz�l�snek.

 

K�s�bb felkerestem egy erd�vel bor�tott hegyet Iga-Uen�ban. A cs�cshoz k�zeli lapos r�szen nindzsam�zeumot l�tes�tettek, mely tulajdonk�ppen az �rny�kharcosok �p�t�szeti megfelel�je – t�bbet rejt ugyanis mag�ban, mint els�re gondoln� az ember. A n�dfedeles r�nk�p�letben sz�mos ravasz megold�s �s szerkezet, b�v�hely �s titkos l�pcs� tal�lhat� (p�ld�ul egyetlen k�z�ps� zsan�ron forg� ajt�, ak�r egy pap�rfecnivel is kinyithat� ablak, csap�ajt� �s a megfelel� mozdulatra felny�l� padl�deszka, mely kardokat rejt), hogy a lak�k t�mad�s eset�n azonnal elt�nhessenek, vagy fel tudj�k venni a harcot. Egy felett�bb szokatlan m�don r�zsasz�nbe �lt�ztetett nindzsab�bu azt szeml�ltette, hogyan lehet k�t�lh�gcs�n f�ggeszkedve feljutni a padl�st�rbe. Az �p�let leg�rdekesebb r�sze azonban a h�z alatt tal�lhat�, ahova alig megvil�g�tott l�pcs�k�n lehet lejutni, mik�zben farkas�v�lt�s �s sejtelmes bagolyhuhog�s hallatszik. A pinc�ben l�that� ugyanis a nindzs�k �let�r�l sz�l� ki�ll�t�s.

 

Itt megtekinthet�k az �rny�kharcosok �ltal haszn�lt k�l�nb�z� eszk�z�k �s fegyverek (j�val t�bb, mint amennyit a Soninki eml�t): m�sz�vasak, h�gcs�k, falm�sz�shoz n�lk�l�zhetetlen �sszecsukhat� l�tr�k, k�sek, cs�k�nyok, ajt�kon �s ker�t�seken val� �tjut�shoz elengedhetetlen f�r�k �s f�r�szek, egy meglehet�sen ijeszt� kin�zet�, kardcsap�sok kiv�d�s�re is alkalmas vasmarok, bokszer, csapda�ll�t�shoz �s az ellenf�llel val� vagdalkoz�shoz is alkalmas, l�ncon f�gg� sarl�szer� v�g�eszk�z, illetve az �ld�z�k feltart�ztat�s�ra szolg�l� n�gy�g� f�mbog�ncsok. A ki�ll�tott kardokon sz�les k�zv�d� volt, melyet mintegy l�pcs�fokk�nt lehetett haszn�lni m�sz�sn�l, a hozz�er�s�tett zsin�r seg�ts�g�vel pedig fel tudta h�zni maga ut�n az illet�. Egy �ll�t�lag f�v�cs�k�nt szolg�l� r�vid, �reges botot is l�ttam, mellyel egy esetleges mer�nyl� m�rgezett nyilacsk�kat tudott kil�ni.

 

A ki�ll�tott t�rgyak t�bbs�g�t vitrinekbe rendezt�k, egyet azonban k�zbe lehetett venni, pontosabban l�bra lehetett h�zni. A mizugumo k�r alak� fapapucs, a f�ldm�vesek �ltal haszn�lt h�talpszer� alkalmatoss�g, melynek seg�ts�g�vel mocsarakon vagy sz�rad�f�lben lev� vizes�rkokon lehetett �tkelni. A k�zszeml�re tett „s�rtalp" vagy „v�zip�k" gyan�san �jszer�nek t�nt. K�s�r�m Hiromicu Kuroi volt, akin�l aligha lehet autentikusabb modern nindzs�val tal�lkozni. Nemcsak hogy harminc �ve foglalkozik nindzsucuoktat�ssal, de tulajdonk�ppen t�le sz�rmazott a m�zeum �tlete, r�ad�sul nindzs�kkal foglalkoz� m�vek �ltal�nos szak�rt�je. Egy angol nyelv� k�pesk�nyv, a Secrets of the Ninja (A nindzs�k titkai) c�mlapja �t �br�zolja, illetve sz�mos illusztr�ci�n szint�n � l�that�, amint csak �gy apr�tja az ellenfeleit.

 

– Sok k�pen l�ttam m�r, hogy a nindzs�k ezek seg�ts�g�vel j�rnak a v�zen – jegyeztem meg a mizugumo fel� biccentve.

 

– Badars�g – felelte. – Vagy beleborulna a v�zbe, vagy elmer�lne.

 

– Pr�b�lta m�r valaki valaha is?

 

– �n igen. S�rban m�k�dnek, v�zen viszont nem.

 

Ez �gy ahogy hihet�nek hangzott. A nindzs�kkal kapcsolatos ismeretek t�bbs�g�hez hasonl�an azonban feltehet�en ez a „t�ny" is csak id�vel jelent meg. A nindzs�kr�l sz�l� egyik kiemelked� jelent�s�g� forr�s, a sz�momra ekkor m�g alig ismert k�zirat, a t�bbk�tetes Banszens�kai egyik illusztr�ci�j�n szint�n egy „v�zip�k" l�that�. A rajzon egyetlen „l�bbeli" szerepel, melyb�l azonban egy p�r sz�ks�ges, hogy a m�zeumban is ki�ll�tott alkalmatoss�got kapjunk. Vegy�k azonban szem�gyre k�zelebbr�l! Egy�ltal�n nincs rajta sz�j, mellyel hozz� lehetne er�s�teni a l�bhoz. M�gis hogyan tudna ezzel b�rki is a s�rban j�rni? Persze mindenki saj�t maga is ell�thatta f�z�vel a „v�zip�kot." Ugyanakkor, ha j�r�sra sz�nt�k, az �br�zol�st k�sz�t� minden bizonnyal meg�r�k�tette volna a sz�jat is. Ha pedig m�gsem j�r�sra haszn�lt�k, hogyan m�k�d�tt? Egy kis seg�ts�g: a m�ltban a „ment��vet" h�vt�k „v�zi cip�nek". Tov�bb� a Banszens�kaiban egyetlen „v�zip�k" l�that�. Mindebb�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy a fa korong val�ban arra szolg�lt, hogy haszn�l�ja a v�z, nem pedig a s�r felsz�n�n maradjon. Az ember r��lt a k�z�ps� r�szre �s evez�k seg�ts�g�vel hajtotta mag�t, vagy pedig a l�b�val temp�zva „evezett." Ez �gy m�r hihet�bbnek t�nik. Egy nindzsa gyakrabban tal�lhatta mag�t szemben v�zzel, mintsem s�rral, egyetlen p�kot pedig m�giscsak k�nnyebb volt cipelni, mint kett�t.

 

A ki�ll�tott eszk�z�k t�bbs�ge k�r�lbel�l ugyanannyira volt fegyvernek tekinthet�, mint egy konyhak�s. A „s�rcip�h�z" hasonl�an a f�ldm�vesek �ltal eredetileg haszn�lt, harci megfontol�sb�l �talak�tott t�rgyak voltak. Val�sz�n� a Soninki ez�rt nem tesz r�luk eml�t�st – ugyanis semmi k�l�n�s nincs benn�k. M�g a hagyom�nyos nindzsa „egyenruha" is, melynek a k�zgondolkoz�sban elterjedt „fekete ruh�s harcos" k�pe k�sz�nhet� (b� fel�lt�, t�rdn�l megk�t�tt laza nadr�g, puha gyapj�talp� zoknipapucs, l�bsz�rv�d�, �larc �s csuklya), val�j�ban a f�ldeken dolgoz� parasztok �ltal ny�ron hordott, a sz�nyogok ellen v�delmet biztos�t� viselet volt. A fekete sz�n val�sz�n�leg k�s�bb kapcsol�dott �ssze a nindzs�kkal. Hirumicu a k�vetkez�ket �rja ezzel kapcsolatban k�nyv�ben: „�ltal�ban a s�t�tk�k volt a kedvelt sz�n, a holdvil�gn�l ugyanis aligha van felt�n�bb sz�n a feket�n�l."

 

A suriken vagy dob�csillag k�zismert fegyvernek sz�m�t, m�gis felmer�l n�h�ny k�rd�s. K�ts�gk�v�l remek sz�rakoz�st biztos�tanak a k�l�nb�z� alak� dob�csillagok (kezdve az egyszer� kereszt alak�val eg�szen a sok�g�ig), szinte biztos ugyanis, hogy kellemes csattan�s k�s�ret�ben f�r�dik b�rmilyen f�b�l k�sz�lt c�lpontba. R�ad�sul biztosan cs�nya s�r�l�st okozhattak, ha fedetlen b�rfel�lettel tal�lkoztak, ugyanakkor zavarba ejt� alkalmatoss�gok. Lehetetlen biztons�gosan hordozni �ket, hacsak nem valami oldalt�sk�ba teszi az ember. De k�pzelj�k csak el, ahogy a nindzsa beleny�l a t�sk�ba, r�ad�sul a s�t�tben, mik�zben �ppen harcol – vajon nem v�gn� meg az ujjait? Val�ban meg�ri a vesz�d�s egy olyan fegyverrel, amir�l Hiromicu megjegyzi, hogy „alkalmatlan az ember�l�sre, s�t meglehet�sen megb�zhatatlan". Egyesek �gy k�pzelik, hogy m�regbe m�rtott�k; ez azonban csak m�g kock�zatosabb� tette volna a haszn�lat�t a nindzsa sz�m�ra, nemde?

 

Az igazs�g az, hogy ha valaki a nindzs�kra vonatkoz� t�rt�neti t�nyekre k�v�ncsi, a hiteless�g k�rd�se nagy probl�m�t jelent. Sokakat nyilv�n meglep, hogy a m�zeumban nincs egyetlen eredeti eszk�z vagy fegyver. Valamennyi ki�ll�t�si t�rgyat ugyanis a k�zelm�ltban k�sz�tettek. M�gis mi�rt �rdekel ez minket? Az �rvek �s ellen�rvek mindegyike megk�rd�jelezhet�. B�r fennmaradtak le�r�sok, ezek azonban a nindzs�k vir�gkora ut�n keletkeztek; de nem annyival k�s�bb.

 

Vagy vegy�nk egy m�sik p�ld�t: a nindzsam�zeumban (�s sz�mtalan k�nyvben) azt �ll�tj�k, hogy a nindzs�k k�pesek voltak kiolvasni a pontos id�t a macsk�k szem�b�l, a pupilla ugyanis a napszaknak megfelel�en v�ltoz� f�nyviszonyok szerint t�gul �s sz�k�l; d�lben kicsi, sz�rk�letben nagy. Els� hall�sra a „macskaszem�ra" tal�l�kony megold�snak t�nik. �rdemes azonban egy pillanatra elgondolkozni. El�sz�r is term�szetes, hogy a macsk�k szeme a napszaknak megfelel�en v�ltoz� f�nyviszonyok szerint t�gul �s sz�k�l. Minden �l�l�ny szeme �gy m�k�dik. Ennyi er�vel el�g lenne csak t�k�rbe n�zni. M�sodszor, t�nyleg akkora sz�ks�g van egy macsk�ra, csak hogy meg lehessen �llap�tani a pontos id�t? Harmadszor, a f�nyer� �s ennek k�vetkezt�ben a macska pupill�j�nak v�ltoz�sa nemcsak a napszakt�l f�gg, hanem az �vszakt�l �s id�j�r�si viszonyokt�l is. Ha pedig v�gre felt�nik a macska, m�gis hogyan lehet kell�en k�zel ker�lni hozz�, hogy m�lyen a szem�be lehessen n�zni? Min�l jobban belegondolok, ann�l nagyobb badars�gnak t�nik az eg�sz.

 

De Noriko is k�tely�nek adott hangot a t�kf�b�l k�sz�lt, l�ptek alatt nyekerg� �n. f�lem�lepadl� jelent�s�g�vel kapcsolatban. A kiot�i Nidzs�-palot�t�l alig valamivel d�lre tal�lhat� a Nidzs�-dzsinjak�nt is ismert r�gebbi Cs�sz�ri Palota romja, mely (az �tikalauzom szavai szerint) „egy vesz�lyes vil�gba enged bepillant�st – a l�tsz�lag h�tk�znapi �p�let ugyanis teli van a betolakod� megt�veszt�s�t szolg�l� csap�ajt�kkal, mozgathat� falakkal, �lmennyezetekkel, f�lem�lepadl�val, menek�l�ny�l�sokkal, rejtett l�pcs�kkel �s zs�kutc�kkal". Az idegenvezet�k m�shol is sz�vesen mutogatj�k a f�lem�lepadl�k m�k�d�s�t. A Wikip�dia szerint „ezeket a padl�kat �gy tervezt�k, hogy a deszk�kat r�gz�t� sz�gek az alattuk elhelyezked� f�mlapokhoz s�rl�djanak, csiripel� hangot hallatva. A nyekerg� padl�zat biztons�gi berendezked�sk�nt m�k�d�tt, mely biztos�totta, hogy senki sem mehessen rajtuk v�gig �szrev�tlen�l."

 

�rdemes itt is meg�llni. A Soninki egyetlen sz�val sem eml�ti a f�lem�lepadl�t. Amikor a kiot�i Tofukudzsi templomban j�rtam Norik�val, kiz�r�lag ilyenen l�pdelt�nk.

 

– Azt mondj�k, a nyekerg� padl� seg�t elriasztani az esetleges mer�nyl�t, de ez nem igaz – magyar�zta k�s�r�m. – Minden t�kf�b�l k�sz�lt padl� nyekeregni kezd harminc �v ut�n. Otthon ugyan�gy nyekereg a padl�m. – Elgondolkoztam: akkor m�gis mi�rt szerepel a f�lem�le az elnevez�sben? A hang egy�ltal�n nem eml�keztet a mad�r csiripel�s�re. Sokkal ink�bb olyan, mintha egereket lap�tan�k sz�t minden egyes l�ptemmel. Val�j�ban az eredeti mad�r (jap�nul uguiszu) nem is f�lem�le, hanem berkiposz�ta, mely hagyom�nyosan a tavasz el�h�rn�ke. A t�ves ford�t�s a 19. sz�zadb�l sz�rmazik, �s csup�n az�rt, mert mindk�t mad�r dalol. Nem �rtana teh�t v�gre a j�l hangz� magyar�zatot a vissz�j�ra ford�tani: a padl� nyekerg�se term�szetes jelens�g, amikor azonban a gazdagok elkezdtek nindzsabiztos h�zakat �p�ttetni, a tal�l�kony h�tk�znapi emberek olyan tulajdons�ggal ruh�zt�k fel a j�r�fel�letet, mely t�k�letesen szokv�nyos. A tikfa padl� el�bb dalolt, minthogy a nindzs�k r�juk l�phettek volna.

 

Mik�zben a 16. sz�zad folyam�n az orsz�g nagy r�sze teljesen kimer�lt az �lland� hadakoz�sban, a k�t szomsz�dos tartom�ny, Iga �s K�ga hasonl� t�rsadalmi berendezked�s, csal�di kapcsolatok, illetve az egy�ttm�k�d�s ki�p�t�s�n f�radozott. �nkorm�nyzataikkal �s k�l�nb�z� alkotm�nyaikkal siker�lt kicsiben megval�s�taniuk a demokr�cia kezdeti form�j�t. (Legal�bbis t�bb�-kev�sb�; csak�gy mint az �kori Ath�nban, kiz�r�lag a tehet�sebb f�rfiak szava d�nt�tt, a n�k �s szolg�k v�lem�nye nem sz�m�tott.) Egyfajta k�lpolitik�t is folytattak, Ig�b�l ugyanis 10, K�g�b�l pedig 12 el�kel�t jel�ltek ki, hogy a hat�ron tal�lkozva tiszt�zz�k esetleges n�zetelt�r�seiket.

 

Mindezek igencsak kedvez� f�nyben t�ntetik fel a k�t tartom�nyt mint b�keszeret� k�z�ss�geket, melyek sz�pen haladnak a demokratikus berendezked�s megval�s�t�sa fel�. Joggal felt�telezhet� azonban, hogy ez az �talakul�s meglehet�sen bizonytalan viszonyok k�z�tt zajlott, ugyanis mindk�t tartom�nyt kicsinyes bels� ellens�gesked�s gyeng�tette. Iga 300-500 f�ldbirtokos fam�li�ja, illetve a k�gai 53 csal�d �lland�an civakodott egym�ssal, de pontosan ezekben a visz�lyokban fejlesztett�k t�k�lyre mindazt, ami h�ress� tette �ket.

 

P�ld�nak ok��rt mindenki v�dekez�sre rendezkedett be. Napjainkban ezt a turistal�tv�nyoss�gk�nt m�k�d� igai �s k�gai nindzsah�zak szeml�ltetik. Az igai m�zeumot m�r bemutattam, K�ga azonban azt �ll�tja a saj�tj�r�l, hogy sokkal hitelesebb.

 

A k�gai nindzsah�z, mely az int�zm�nyr�l sz�l� sz�r�lap szerint „az egyetlen eredeti ilyenfajta �p�let", csinos l�tes�tm�ny s�t�t fafel�leteivel, n�db�l �s �ves, sz�rke cser�pb�l rakott tetej�vel, rejtett szegletekkel, meredek l�pcs�kkel, titkos zugokkal, csalafinta szekr�nyekkel, mely mind a nindzs�k let�nt vil�g�t hivatottak megeleven�teni.

 

A l�togat�kat el�sz�r Hukui Minogu, egy hihetetlen�l eleven, k�cos, man�szer� �regember fogadja, aki bemutatja a k�l�nb�z� furfangos megold�sokat, melyek seg�ts�g�vel a h�z lak�i megpr�b�lt�k elker�lni a k�zelg� vesz�lyt. Ezek k�z�l n�h�ny hasonl� az Ig�ban l�tottakhoz, m�sok azonban egyediek. Van itt p�ld�ul egy vasajt�, mely egy kur�ba, azaz kamr�ba vezet. Ut�bbinak a mennyezete vasb�l k�sz�lt, hogy senki ne tudjon fel�lr�l behatolni, a falai pedig v�lyogb�l, hogy h�s legyen odabent, illetve ne lehessen felgy�jtani. Sz�mos h�zban tal�lni kur�t. Amikor a vil�gh�bor� sor�n gy�jt�bomb�kat dobtak Toki�ra, csak a kur�k maradtak �pen. �rdemes kipr�b�lni. Nagyon neh�z az ajt�. Azt gondoln� az ember, z�rva van. Nyilv�n egy behatol� is �gy v�lekedne, �s feladn�, hogy bejusson. A h�z lak�i azonban tudj�k, hogy ny�lik. Rajta, meg kell csak nyomni! L�tj�k? Ezen az ablakon van egy rejtett retesz, melyet a keret m�g� illesztett pap�rlappal vagy lev�llel lehet kinyitni. El�g becsapni az ablakot, �s a retesz m�ris bez�rul. Vagy vegy�k szem�gyre ezt az ajt�ny�l�st. A m�g�tte lev� l�tra az emeletre vezet, az �lpadl�zat azonban biztos�totta, hogy a tulajdonos azonnal elt�nhessen. B�rki, aki �ld�zi, csak a l�tr�t veszi �szre, amin nyilv�n felkapaszkodik. L�tj�k itt ezt a g�dr�t? Ma az�rt �ll benne v�z, mert m�r nem haszn�lj�k t�bb� k�tk�nt, a v�zszint pedig megemelkedett, odalent azonban alag�t fut, mely a szomsz�dos h�zba visz. Hogy a dr�th�l� mi�rt van? Nem a rossz sz�nd�k� l�togat�k ellen, csak az�rt, mert egyszer beesett egy macska.

 

Van azonban valami k�l�n�s ebben a tem�rdek ravasz megold�sban �s berendez�sben. Sosem j�ttem volna r�, ha nem vil�g�tja meg Tosinobu Vatanabe, a Kokai T�rt�nelmi �nk�pz�k�r szik�r, tan�ros kin�zet� eln�ke. Van valami a nindzs�k ut�daiban �s azokban, akik vel�k foglalkoznak, amit�l majd kicsattannak az eg�szs�gt�l, �s eltelnek fiatalos lelkesed�ssel. Tosinobu elmond�sa szerint a h�z az Edo-korszakban, a 17. sz�zad v�g�n �p�lt, vagyis a nindzs�k f�nykora ut�n. A tulajdonos, Mocsizuki Izumonkami eg�szen m�s megfontol�sb�l alak�totta ki �gy az �p�letet. A csal�dja m�r �vsz�zadok �ta �lt a k�rny�ken, rokonai pedig elismert gy�gy�t�k h�r�ben �lltak. K�ga 53 vezet� csal�dja egyik�nek els�sz�l�tt fi�gyermek�nek els�sz�l�tt fiak�nt Mocsizuki meg�r�k�lte a szakm�t, a h�zat pedig az�rt emelte, hogy ott k�sz�tse el a gy�gyk�sz�tm�nyeket. Ebb�l lett k�s�bb az Omi Gy�gy�szati V�llalat. Val�j�ban m�g �tven �vvel ezel�tt sem h�vt�k nindzsah�znak az �p�letet, hanem a „gy�gy�sz h�zak�nt" emlegett�k. Ezzel magyar�zhat� nem egy jellegzetess�ge: a kura, a tet� n�lk�li konyha, mely lehet�v� tette, hogy a f�st a tet�t�rbe sz�lljon, ahol k�l�nb�z� gy�gyn�v�nyek sz�radtak. Mocsizuki egyszer�en titokban akarta tartani mindazt, amit tudott. �jabb kori sz�haszn�lattal �lve tartott az ipari k�mked�st�l, ez�rt r�gi nindzsa m�dszereket alkalmazott a saj�t ig�nyei szerint. B�r minden bizonnyal egyetlen nindzsah�zban sem tal�lni ennyi titkos szerkezetet, mindegyik autentikusnak tekinthet�.

 

Ha m�g eml�keznek r�, az igai nagyban hasonl�t a most t�rgyalt �p�letre – forg�ajt�, �regek, elt�ntethet� l�tr�k �s rejtett fegyverek. Csakhogy ut�bbi egyfajta „mindentbele", mely a 19. sz�zad elej�n �p�lt, az 1990-es �vekben pedig �jj��p�tett�k a jelenlegi hely�n, a v�rosk�zpontt�l nem messze egy f�s dombon. Nem egy titkos megold�s m�g enn�l is k�s�bbi. Az �nk�pz�k�r megel�ged�ssel nyugt�zhatja teh�t, hogy az igai tervez�k K�g�b�l mer�tettek �tletet az ottani nindzsah�zhoz.

 

�gy teh�t – m�s-m�s szempontb�l ugyan, de – egyik sem tekinthet� hitelesnek. Nem sz�m�t. A t�rl�kban l�that� t�rgyak �s maguk az �p�letek is �rz�kletesen szeml�ltetik az 1581 el�tti nindzs�k vil�g�t, mely sokban hasonl�tott b�rmelyik f�ldm�ves �letvitel�hez. A H�t szamur�jban, illetve annak vadnyugati �tdolgoz�s�ban, a H�t mesterl�v�szben l�that� parasztok, akik szemben�znek a fosztogat�kkal, val�j�ban korai nindzs�knak tekinthet�k.

 

Ugyanakkor az �rny�kharcosok t�bbek voltak puszta harcos f�ldm�vesekn�l. Mindegyik�k egy-egy k�z�ss�get k�pviselt, a k�z�ss�gek pedig szoros kapcsolatban �lltak egym�ssal a becsv�gy� f�ldesurakkal �s rabl�band�kkal, illetve gyakran egym�ssal szemben fell�p� csapatok h�l�zat�t alkotva. Mi haszna a nindzsatechnik�knak �s az otthon v�delm�t szolg�l� titkos megold�soknak, ha az ember h�za le�gett, csal�dtagjait pedig elfogt�k, elkergett�k vagy meg�lt�k? Kellett egy hely, ahol biztons�gban �ssze lehetett gy�lni, valamint fel lehetett halmozni �lelmet �s fegyvereket. Egy-k�t, de m�g ink�bb t�bb er�dre volt teh�t sz�ks�g.

 

Nem olyan palot�kra kell gondolni, melyek Jap�n-szerte megtal�lhat�k faragott k�vekb�l rakott l�bazattal, finoman megmunk�lt fatornyokkal �s cserepes tet�vel. Az Ig�ban �s K�g�ban emelt er�d�k jobb�ra egy k�zponti udvar k�r� emelt f�ldhalmok voltak, egyetlen bej�rattal, tornyot vagy v�dm�vet azonban egy�ltal�n nem �p�tettek hozz�. Tosinobu Vatanabe vezetett be ebbe a kev�sb� ismert t�m�ba, mely a nindzsa t�rsadalom term�szet�re vonatkoz� sz�mos �rdekes r�szletk�rd�sbe engedett bepillant�st.

 

– K�g�ban mintegy �tsz�z v�lgy tal�lhat� – magyar�zta, �pp ahogy meg�rkezt�nk egy f�kkal szeg�lyezett v�zt�roz�hoz. – Akkoriban mindegyik v�lgyben fek�dt egy-k�t falu. Becsl�seink szerint k�r�lbel�l k�t-h�romsz�z szamur�j csal�d l�tezett, de ezt senki nem tudja pontosan. Csup�n az �tvenh�rom kiemelked� jelent�s�g� csal�dot illet�en van egyet�rt�s. Ezek mindegyike birtokolt legal�bb egy er�d�t, mint ahogy val�sz�n�leg a t�bbi csal�d is. Amit ott l�t a f�k k�z�tt, egy tipikus p�lda.

 

Ezzel megindult el�ttem felfel� egy r�vid emelked�n, melyet megtiszt�tottak az aljn�v�nyzett�l, k�nnyebb hozz�f�r�st biztos�tva a r�g�szek �s helyi iskol�sok sz�m�ra. Egy takar� alatt szunnyad� �ri�sra eml�keztet�, m�gis nehezen meghat�rozhat� �l�l�nyt id�z� k�pz�dm�ny t�rult el�m. Halmok, f�ldkupacok, m�lyed�sek �s laposabb r�szek v�ltakozva rajzolt�k ki a rakt�rhelyis�geket, folyos�kat �s falakat, melyekb�l f�k sarjadtak. Mindent lehullott levelek bor�tottak. Tosinobu megpr�b�lta elmagyar�zni, mit is l�tok.

 

Muraszame, mert hogy ez volt a v�r neve, a v�zt�roz�v� duzzasztott egykori foly� v�lgye f�l�tti term�szetes magaslatra �p�lt. K�s�bb a halmot �talak�tott�k, �s ki�stak egy n�h�ny m�ter sz�les udvart. A kiforgatott f�ldb�l lettek a falak. – Kiz�r�lag f�ldfalak, semmi tet�, de m�g csak f�b�l t�kolt pal�nk se a fal tetej�n. T�mad�s eset�n itt gy�ltek �ssze a busik, vagyis harcosok. A n�k �s gyermekek addigra elmenek�ltek. – J�l kivehet� volt a meredeken megk�zel�thet� f�bej�rat, valamint egy minden bizonnyal fegyver �s �lelmiszer t�rol�s�ra alkalmas rakt�rhelyis�g.

 

Azt�n, ahogy a v�zt�roz�b�l kiemelked� k�ls� fal ment�n �szak fel� haladtunk, hirtelen m�lyed�shez �rt�nk, mely valamikor nyilv�n a v�r�rok lehetett, most azonban j�val a v�lgy alja f�l�tt �lltunk.

 

– Nem, ez elv�laszt�k�nt szolg�lt a k�vetkez� �s az itteni v�r k�z�tt.

 

– K�t er�d k�zvetlen�l egym�s mellett?

 

– Igen, r�ad�sul mindkett�t egy id�ben haszn�lt�k.

 

Dzsizen, a m�sik v�r val�sz�n�leg m�sodlagos v�dvonalnak sz�m�tott, ahova sz�ks�g eset�n vissza lehetett vonulni. Ut�bbi kisebb volt – csup�n 60 m�ter sz�les –, bej�rat�t, bels� udvarait, rejt�lyes m�lyed�seit �s halmait viszont ugyanolyan nehezen lehetett csak azonos�tani.

 

K�s�bb, az aut�p�lya ment�n fekv� magaslatr�l j� kil�t�s ny�lt az eg�sz v�lgyre. Tosinobu egy k�r�lbel�l kilom�ternyire lev� facsoportra mutatott, majd egy m�sikra. Val�j�ban egy viszonylag kis ter�leten nem kevesebb mint h�t „v�rdomb" l�tszott alig p�r sz�z m�ternyire egym�st�l, ugyanez az elrendez�s igaz K�ga eg�sz�re vonatkoz�an. A r�g�szek �sszesen 180 er�d�t t�rtak fel. Felt�telezhet�, hogy m�g enn�l is t�bb t�nt el nyomtalanul az es�z�sek k�vetkezt�ben, vagy lett �jra f�ldm�vel�si ter�let.

 

– Ezeket a helyeket r�vid tart�zkod�sra tervezt�k – magyar�zta Tosinobu. – Csup�n egy-kett�ben �stak kutat, n�melyikben tavat alak�tottak ki, �ltal�ban azonban elmondhat�, hogy mind�ssze n�h�ny napig lehetett haszn�lni egyhuzamban.

 

Elt�n�dtem azon, vajon mire enged ez k�vetkeztetni K�ga t�rsadalm�t illet�en. H�ny v�d�je volt egy-egy v�rnak? Falunk�nt h�ny nindzs�val lehet sz�molni? Az�rt van ennek jelent�s�ge, mert ez alapj�n meg lehetne hat�rozni, mekkora ellen�ll� hader�t volt k�pes ki�ll�tani a tartom�ny az 1579 �s 1581 k�z�tt zajl� nagy t�mad�sok idej�n. – Neh�z lenne megmondani. Jap�n 1600-as egyes�t�se el�tt nemigen tettek k�l�nbs�get szamur�j, f�ldm�ves, k�zm�ves vagy keresked� k�z�tt. A paraszt r�szben katon�skod�ssal foglalkozott, est�nk�nt gyakran valamilyen k�zm�vesterm�ket �ll�tott el�, n�ha pedig felkerekedett, hogy megpr�b�lja �rt�kes�teni azt.

 

V�rjunk csak! Az er�d�k m�rete alapj�n, illetve a f�ld s�ly�t vizsg�lva k�nny�szerrel lehetne v�gezni alkalmas sz�m�t�sokat. M�gis mennyi id�be telt kialak�tani egy ilyen v�rat? Nyilv�n nem sok. Egy �sat�si tervrajzon 750 m�ter falszakasz szerepel. A falak �tlagos magass�ga h�rom m�ter lehetett, az �tlagos vastags�ga pedig kett�. Ez �sszesen k�r�lbel�l 6750 tonna f�ldet jelent. Egy ember 4,5 tonn�t tud megmozgatni egy munkanap alatt.23 Ezzel sz�molva a felkeresett k�t er�d�t �tven ember k�pes lehetett egy h�nap alatt fel�p�teni, vagy ak�r k�t h�t alatt, ha sz�zan dolgoztak rajta. Elk�pzeltem, ahogy egy 500 lelkes k�z�ss�g �sszefog, hogy meg�p�tsen �s fenntartson k�t-h�rom er�d�t, ahol t�mad�s eset�n a f�rfiak, esetleg a csal�djukkal egy�tt, megh�zhatt�k magukat. Nem nagy l�tsz�m� t�mad� seregekre kell gondolni, sokkal ink�bb holmi had�r k�nny� zs�km�nyra sz�m�t� csapataira. Elkezdtem sz�molni: 300 falu, mindegyikben 500 lakos, vagyis 150 ezres �sszn�pess�g, ebb�l mondjuk legyen 100 busi falunk�nt, vagyis 30 ezer harcos...

 

Nos, tal�n. Tosinobu bizonytalannak t�nt.

 

– Amit egy�ltal�n nem tudunk, �s nem is val�sz�n�, hogy valaha is kider�l, hogy h�ny busi tartozott egy faluhoz. Elk�pzelhet�, hogy valamennyi f�rfi r�szben harcolt, de az is lehet, hogy szolg�ik is voltak. Az erre ir�nyul� kutat�sok csup�n nemr�g kezd�dtek.

 

Az egyre ink�bb nindzs�v� v�l� f�ldm�vesek nemcsak harci k�pess�geik fejleszt�s�vel foglalkoztak. Legal�bb olyan fontos volt a titokban v�gzett utaz�sok alkalm�val t�rt�n� inform�ci�szerz�s. Ennek �rdek�ben a nindzs�k csatlakoztak a „v�ndorok vil�g�hoz", vagyis azokhoz, akik an�lk�l j�rhattak-kelhettek, hogy magukra vont�k volna a hat�s�gok figyelm�t. Ehhez azonban a nindzs�nak k�pesnek kellett lennie gyan�tlanul elvegy�lni a b�bosok, zsongl�r�k, zen�szek, �nekmond�k, v�ndor�rusok vagy – mint leggyakrabban – zar�ndok�ton lev� jamabusik k�z�tt. Ut�bbiakn�l egyik csoportnak sem volt jobb oka arra, hogy felkerekedjen, �s senki sem sz�m�thatott n�luk kedvez�bb fogadtat�sra, hiszen zar�ndokk�nt �lland�an �ton voltak egyik templomb�l a m�sikba.

 

Nem messze a Negyvennyolc V�zes�s�t�l �ll egy szent�ly – az egyetlen, melyet a nindzs�kkal val� v�gs� lesz�mol�sakor porig �gett nyolc k�z�l �jj��p�tettek. Meglep�en j� �llapotban van: ferde ereszcsatorn�k, finom farag�sokkal d�sz�tett gerend�zat �s fatalapzatra emelt r�nkfalak. A n�h�ny mell�k�p�letb�l �s a kis szent�lyb�l �ll� egy�ttes adott otthont a sugend� �s egyben a szent�ly alap�t�j�nak, En n�nak, akinek szeme �s fogai val�s�ggal ragyogtak s�t�t arc�n. A buddhist�v� alak�tott, eredetileg sintoista szent�lyt sz�gletes boltozat fedi. A pap nem �m valami mutat�s k�penyegben, hanem egy Miki egeres p�l�ban �s sortban jelent meg. Siet valahova, mondta, ez�rt csak p�r percet tud r�nk sz�nni, v�g�l azonban h�sz percig magyar�zott. Megtudtam, hogy a m�r eml�tett nyolc templom r�sz�t k�pezte a nyolcvannyolc szent�lyt mag�ban foglal� Zar�ndokok �tj�nak. Az egyes templomokat nemcsak a zar�ndokok kerest�k fel, hanem utaz�k, szerzetesek, sz�nj�tsz�k �s csavarg�k is, egysz�val mindazok a bizonytalan eredet� elemek, akik r�sz�t k�pezt�k Jap�n k�z�pkori t�rsadalm�nak, illetve t�voli vid�kekr�l hoztak k�l�nb�z� h�reket �s pletyk�kat. Oda Nobunaga �ppen �ket k�v�nta az ir�ny�t�sa al� k�nyszer�teni; ez�rt gy�l�lte a Tendai szekt�t is, �s ez volt az oka, hogy lerombolta templomaikat. B�r, amint az k�s�bb kider�lt, az igazs�g enn�l az�rt �rnyaltabb. Egy nindzsa aligha t�j�koz�dhatott volna k�nnyebben a vil�g dolgait illet�en, mint ha utaz� jamabusinak adta ki mag�t, vagy ak�r az is lett.

 

Esetleg fest�, net�n k�lt�. Mindegyik�k szabadon mehetett, ahova csak akart. �ll�t�lag Iga egyik legh�resebb sz�l�tte, Bas� mester szint�n nindzsa volt. Mint azt kiv�tel n�lk�l mindegyik jap�n kisiskol�s tudja, Macuo Bas� volt a haiku, vagyis az �ltal�ban 5-7-5 sz�tagos sorokb�l �ll�, valamely �vszakra val� utal�st tartalmaz�, rejtett �rtelm� versforma nagymestere. (Mint azt Bas� maga �rta: „Mire j�, ha mindent elmondunk?") A mai Iga-Uen�ban sz�letett, ahol a munk�ss�g�t bemutat� m�zeum is m�k�dik, �let�ben azonban �lland�an �ton volt, �s l�tsz�lag b�rminem� seg�ts�g n�lk�l eljutott, ahova csak akart.

 

– Vajon ki �llta a k�lts�geit annak, hogy egymaga k�boroljon parasztnak adva ki mag�t? – t�n�d�tt Noriko. – Hogyhogy ennyi embert ismert? Mivel magyar�zhat�, hogy mindig el�kel� helyeken sz�llt meg? Csak b�mult, azt�n �rt valami felett�bb hom�lyos �rtelm� versik�t. Sokan nyilv�n gyanakodva n�zt�k. Azt gondolhatt�k, biztos titkolnival�ja van. Elk�pzelhet�, hogy valami had�r p�nzelte, hogy mindenr�l jelentsen neki, amit csak �szlel. Ez�rt �lhetett olyan j�l an�lk�l, hogy valaha is dolgozott volna. Ez�rt gondolj�k sokan, hogy nindzsa volt.

 

Csakhogy a 17. sz�zadban �lt, amikor m�r senkinek sem volt sz�ks�ge nindzs�kra, ez�rt azt�n joggal mer�l fel a k�rd�s:

 

Bas�, tal�nyos

 

Haikuknak mestere –

 

Nindzsa-e vagy sem?

 

A 16. sz�zad derek�n azonban m�g az igai �s k�gai nindzs�k szolg�lataira Jap�n-szerte ig�nyt tartottak. Iga �s K�ga tartom�ny nindzs�i harminch�t k�l�nb�z� ter�leten �lltak alkalmaz�sban, mindamellett, hogy saj�t harcosokat is foglalkoztattak. A tov�bbiakban n�h�ny szokv�nyos p�ld�j�t adom olyan eseteknek �s t�mad�soknak, melyekben nindzsa zsoldosok szerepelnek. Ezek a besz�mol�k csup�n annyiban tekinthet�k rendhagy�nak, hogy �r�sos form�ban l�teznek, �s �gy bizony�t�kul szolg�lnak arra, hogy a nindzs�kat nem egy esetben felb�relt�k, �s egy�ltal�n nem a h�s�g k�tel�ke f�zte �ket az �rintett hadurakhoz.

 

1559-ben, illetve 1561-ben, nagyj�b�l ugyanakkor, amikor Iga vezet�i kib�v�tett�k eredeti alkotm�nyukat, k�t t�mad�s is volt, melyek sor�n ugyanazon parancsnok (a Rokkaku fam�lia h�res sarja, amelynek v�r�t a s�gun egy �vsz�zaddal kor�bban nindzs�k seg�ts�g�vel szerezte meg) mellett �s ellen is harcoltak nindzs�k.

 

Az els� esetben a Rokkaku kl�nt el�rulta egy Dodo nev� bizalmas, aki elfoglalt egy v�rat a Toki�t�l mintegy negyven kilom�terre fekv� Biva-t� partj�n. Rokkaku Josikata, a csal�d feje elhat�rozta, hogy visszaszerzi az er�d�t, �m t�bbnapnyi sikertelen pr�b�lkoz�s ut�n h�vatta az igai nindzs�t, Tateoka D�sunt. Ut�bbi, akinek siker�t el�re megj�solt�k, 44 igai �s n�gy k�gai t�rs�val egy�tt �rkezett meg. Tateok�nak �gy siker�lt bejutnia a v�rba, hogy elemelt egy l�mp�st, rajta Dodo c�mer�vel, melyr�l azt�n m�solatot k�sz�tett, majd egyszer�en bes�t�lt csapata �l�n, mintha Dodo emberei lenn�nek. Mihelyt bent voltak, l�ngra lobbantott�k a v�rat, mire Rokkaku megind�totta a t�mad�st, mely term�szetesen sikerrel v�gz�d�tt.

 

A Rokkaku kl�n am�gy nagy riv�lisa volt a szomsz�dos Aszai Nagamasz�nak. A k�t csal�d m�r h�rom nemzed�k �ta visz�lykodott egym�ssal. T�rt�nt egyszer, hogy Rokkaku Josikata elfoglalta Fut� v�r�t, mely szint�n a Biva-t� partj�n �llt, alig t�z kilom�terre �szakra a Dod�t�l visszafoglalt er�dt�l. 1561-ben Aszai elhat�rozta, hogy visszaszerzi a v�rat. K�t hadvez�r�t b�zta meg – akik h�rom igai nindzs�t b�reltek fel –, hogy terveljenek ki egy �jszakai akci�t. E szerint, amikor a v�r m�r l�ngokban �ll, k�t ir�nyb�l rohamozz�k majd meg. Az eg�sz, mint azt az egyik r�sztvev� hadvez�r, Imai Kenroku elkeseredve tapasztalta dombtet�n fel�ll�tott t�bor�b�l, balul sikeredett. Nem volt se nindzsat�mad�s, se �g� v�r. Imai m�gis megparancsolta – vagy legal�bbis enged�lyezte – , hogy csapatai kezdj�k meg az ostromot. Amikor sz�v� tette a k�sleked�st a nindzs�k vezet�j�nek, Vaszaka no Kaminak, ut�bbi szem�re vetette Imainak, mi�rt nem v�rt a jelad�sra, vagyis hogy l�ngokba boruljon az er�d. Elismerte, hogy erre m�g nem ker�lt sor, de h�t a nindzs�k m�gsem tartoznak magyar�zattal mindaz�rt, amit tesznek. A saj�t elk�pzel�seik szerint cselekednek, �s a nindzsa harcmodort „egy, a Biva-t� �szaki partj�r�l sz�rmaz� szamur�j am�gy sem �rtheti meg". M�g nem volt azonban minden veszve. Imainak vissza kell h�vnia a csapatait legal�bb egy �r�ra, hogy a nindzs�k akci�ba l�phessenek, �s felgy�jts�k a v�rat, azut�n k�vetkezhet a roham. Ha nem tetszik a felvet�s, k�z�lte Vaszaka no Kami, a nindzs�k fogj�k magukat, �s hazamennek. Imai beleegyezett, azonban elfelejtette err�l t�j�koztatni t�rs�t, Iszono Tamba no Kamit. Mik�zben Imai emberei visszavonultak, Iszono m�g�tt�k felsorakozott harcosai azt hitt�k, az ellens�g t�mad, melynek k�vetkezt�ben tragikus k�vetkezm�nyekkel j�r� „bar�ti t�zharc" alakult ki. Iszono egyik szamur�ja, aki minden�ron els�k�nt akart meg�tk�zni, r�rontott Imaira, aki �pp az emberei fel� fordulva pr�b�lta a sorokat rendezni, �s l�ndzs�j�val h�tba d�fte. Imai katon�i azonnal viszonozt�k a t�mad�st. H�szan haltak meg, mire rendezt�k a viszonyokat. Id�k�zben a nindzs�k teljes�tett�k k�ldet�s�ket (b�r egyetlen besz�mol�b�l sem der�l ki, hogyan). Az er�d imm�r l�ngokban �llt. Miut�n siker�lt alakzatba rendezni az embereit, Iszono megrohamozta �s be is vette a v�rat, ezzel a maga jav�ra ford�tva a tulajdonk�ppen katasztrof�lis helyzetet.

 

�gy ker�lt vissza egy v�r a Rokkakuk kez�re az igai �s k�gai nindzs�k seg�ts�g�vel, hogy azt�n ugyanazon �rny�kharcosok k�zrem�k�d�s�vel elvesz�tsenek egy m�sikat.