NYOLCADIK FEJEZET

 

A h�d�t� felemelked�se

B�r egy nindzs�nak sok mindent meg kell tanulnia, az els� az ellens�g k�zel�be f�rk�zni.

Nindzs�knak sz�l� �tmutat�s

 

 

Az Ig�t �s K�g�t k�r�l�lel� hegyeken t�l olyan folyamatok vett�k kezdet�ket, melyek mind hozz�j�rultak annak a f�rfinak a felemelked�s�hez, aki h�rom �vtized alatt v�g�l megteremtette Jap�n egyes�t�s�nek a lehet�s�g�t: Oda Nobunaga tev�kenyked�se egybeesett a nindzs�k t�nd�kl�s�vel �s szomor� buk�s�val.

 

Sz�rmaz�s�t �s korai �veit tekintve Nobunaga nagyban hasonl�tott Dzsingisz k�nra. � is szinte a semmib�l j�tt, �s h�sz �v alatt felk�zd�tte mag�t a hatalom cs�cs�ra, b�r ennek beteljes�t�s�ben v�g�l a hal�la megakad�lyozta. (A t�nyleges egys�g megval�sul�s�hoz tov�bbi tizennyolc esztend�nyi h�bor�skod�sra volt m�g sz�ks�g.) Mindezt – mint azt Jeroen Lamers �rja a Nobunag�r�l sz�l� monogr�fi�j�ban – „kim�rt kegyetlens�ggel korm�nyozva" siker�lt el�rnie. Az esem�nyeket alapvet�en k�t t�nyez� hat�rozta meg: Nobunaga egyszerre zseni�lis �s k�ny�rtelen szem�lyis�ge, valamint a k�zi t�zfegyverek form�j�ban megjelen� �j haditechnika. Mindkett�t figyelembe kell venni, hogy meg�rts�k, mi�rt �s hogyan buktak el a nindzs�k.

 

A l�fegyverek Jap�nban t�rt�n� elterjed�s�t meglehet�sen egyszer� t�rt�nettel szok�s magyar�zni: a portug�lok meg�rkeznek a szigetorsz�gba a pusk�ikkal, a jap�nok l�tj�k, milyen hat�konyak, �s l�ss csod�t, minden megv�ltozik. Val�j�ban enn�l valamivel bonyolultabb a helyzet. K�n�ban m�r a 13. sz�zad v�g�t�l k�sz�tettek l�fegyvereket. Kezdetleges szerkezeteket kell elk�pzelni, a vezet�k azonban felismert�k a benn�k rejl� lehet�s�get. Hosszabb ideig tartott megt�lteni a pusk�kat, mint felajzani egy �jat, r�ad�sul nem is lehetett vel�k olyan pontosan l�ni, m�gis volt egy �ri�si el�nye: a nyilaz�s elsaj�t�t�sa ak�r �vekig is eltarthatott, �s �lland� gyakorl�st ig�nyelt, hogy a v�ll- �s karizmok, valamint az ujjak kell�en meger�s�djenek; ezzel szemben egy pusk�t b�rmilyen ny�pic k�pes volt els�tni. Sz�z �vvel k�s�bb m�r Kore�ban is megjelentek a l�fegyverek. A technol�gia azonban nem terjedt el azonnal Jap�nban. 1510-ben egy pap a Hons� d�li partj�n fekv� Odav�b�l szerzett egy k�nai kov�s pusk�t, melyet megmutatott az ur�nak is. Ut�bbit �ll�t�lag nem ny�g�zte le t�ls�gosan a fegyver, mert ki sem pr�b�lta. M�sok azonban megl�tt�k benne a potenci�lt. M�r egy 1548-ban v�vott csat�ban haszn�ltak k�nai pusk�kat, b�r t�ny, hogy csup�n az �jak �s kardok esetleges alternat�v�jak�nt. Mi�rt? Senki sem tudja pontosan, tudniillik egyetlen korabeli p�ld�ny vagy tervrajz sem maradt fenn. Elk�pzelhet�, hogy a cs�vet nem egyetlen darabb�l �nt�tt�k, hanem k�t r�szb�l forrasztott�k �ssze, mely azt eredm�nyezhette, hogy a fegyver gyakran felrobbant haszn�l�ja kez�ben.

 

N�mik�pp tov�bb kellett fejleszteni a megl�v� mint�kat, m�gnem v�gleg siker�lt meggy�zni a jap�nokat. Az 1540-es �vek elej�n portug�l keresked�k �rkeztek �szaki ir�nyb�l, Okinava fel�l a Rj�kj�-szigetek �rint�s�vel, mintha egy foly�n keln�nek �t a k�veken l�pegetve. Fegyvereik k�z�tt akadt egy el�lt�lt�s, kov�s szak�llas puska is. K�t, ilyen fegyverrel felszerelkezett portug�l csatlakozott egy Jap�nba tart� dzsunka mintegy sz�zf�s leg�nys�g�hez, akik Tanegasima kik�t�je fel� haj�ztak. Egykor ezen a szigeten vettek nyilv�ntart�sba minden keresked�haj�t, ma pedig �rk�zpontj�r�l nevezetes. A viharban megt�p�zott haj� egy kis �b�lben k�t�tt ki a sziget d�li oldal�n.17

 

1543. szeptember 23-�t �rt�k, mint azt egy helyi szerzetest�l tudjuk, aki hatvanh�rom �vvel az esem�nyek ut�n meg�rta a v�gletekig apr�l�kos besz�mol�j�t. Legink�bb az�rt, mert azel�tt m�g senki nem l�tott ekkora haj�t �s ilyen k�l�n�s kin�zet�, hossz� orr�, szak�llas idegeneket, illetve addigra vil�goss� v�lt, hogy az eset alapvet�en megv�ltoztatta Jap�n t�rt�nelm�nek alakul�s�t. A k�zeli falu els� embere, bizonyos Nisimura ismerte a kandzsit, vagyis a k�nai �r�sm�dot. Mivel azonban csak a jap�n kiejt�s�t tudta a jeleknek, nem �rtett sz�t a leg�nys�ggel. A homokba rajzolt jelekkel m�gis k�pes volt vel�k kommunik�lni, �s �gy igyekezett kider�teni, honnan �rkeztek az idegenek. „D�lnyugati barb�rok k�z�l val� keresked�k" – v�laszolt�k.

 

Ezut�n Nisimura az �tven kilom�terre lev� f�v�rosba v�gtatott az elk�peszt� h�rrel. A sziget ura, Tokitaka, egy tizen�t �ves k�v�ncsi leg�ny, l�tni akarta a haj�t �s az eml�tett k�lf�ldieket. Nisimura visszat�rt, �s egy tucat evez�s haj�val elvontatta a s�r�lt dzsunk�t a part ment�n a k�zponti kik�t�be. Az �sszegy�lt t�meg, k�zt�k Tokitaka is, elk�pedve b�multa a j�vev�nyeket, akiket az ifj� vend�g�l h�vott a h�z�ba, ahol igencsak felkeltette az �rdekl�d�s�t az a hossz� bot, melyet a k�t vend�g hordott mag�n�l. „Semmi sem foghat� hozz�. Haszn�lata egyszerre volt k�l�n�s �s csod�latos." A portug�lok megmutatt�k, hogy k�pesek ak�r egy sz�z m�terre lev� c�lpontot is eltal�lni, Tokitaka pedig lelkesed�s�ben azon nyomban megvette a k�t musk�t�t, hogy m�solatot k�sz�thessenek r�la. Joggal felt�telezte, hogy ez nem lesz olyan neh�z. A sziget gazdag �rclel�helynek sz�m�tott, ahol hossz� hagyom�nya volt a fegyverkov�csol�snak.

 

N�gy h�nappal k�s�bb Tokitaka fegyverkov�csa, Jaita elk�sz�tette Jap�n els� val�ban haszn�lhat� musk�t�j�t. Munk�j�t egy portug�l seg�tette tan�csokkal, cser�be – �ll�t�lag – Vakasza nev� tizenhat �ves l�ny��rt, akinek a sz�jhagyom�ny szerint nyomorult sorsa volt az els� jap�n-eur�pai vegyes h�zass�gban. Jaita azonban gazdag ember lett. Alkot�s�t azonnal hasznos�tott�k a szomsz�dos sziget visszafoglal�s�hoz. Miut�n kik�s�rletezt�k a puskapor el��ll�t�s�nak mik�ntj�t (helyi k�n �s k�nai sal�trom felhaszn�l�s�val), hamar h�re ment a fejlem�nyeknek. M�g ugyanabban az �vben, 1544-ben h�zilag k�sz�tett pusk�kat sz�ll�tottak Hons� sziget�re, ahol a hatalmasok azonnal megl�tt�k a fegyverben rejl� lehet�s�geket: �t �vvel k�s�bb a portug�l minta alapj�n k�sz�lt szak�llas pusk�kat m�r csat�ban is bevetett�k. Ahhoz azonban, hogy t�nyleg forradalmi �j�t�ss� v�ljon, m�g hi�nyzott a haszn�lat�hoz elengedhetetlen kell� fegyelem.

 

Nemsok�ra a had�r �s leend� s�gun, Oda Nobunaga is �rtes�lt az �j fegyverr�l, amelyb�l r�gt�n 500 darabot rendelt. Miut�n r�j�tt, hogyan is tudja a leghat�konyabban haszn�lni, �r�kre megv�ltoztatta Jap�n t�rt�nelm�nek menet�t, mivel imm�r k�pes volt b�rkivel szembesz�llni – riv�lis hadurakkal, kommun�kkal, harcos szerzetesekkel, nindzs�kkal, vagyis az orsz�got megoszt� er�kkel. Kezdetben azonban a pusk�knak kisebb jelent�s�g�k volt, mint a legpuszt�t�bb fegyvernek sz�m�t� Nobunag�nak, aki egymaga sok puszt�t�s okoz�ja volt, �s sz�mos �jdons�g sz�rmazott t�le, illetve nem egy nindzsaszer� mer�nyletet t�l�lt m�r.

 

Nobunaga, a jap�n t�rt�nelem legkiemelked�bb – �s egyben legk�m�letlenebb – vezet�inek egyike egy�ltal�n nem sz�m�thatott vezet�i szerepre. Az Oda csal�d tagjai a teljes ismeretlens�gb�l felemelkedve lettek az Ig�t�l �szakkeletre, a mai Nagoja k�r�l l�trej�tt, �s az Isze-�b�llel hat�rolt Ovari tartom�ny s�gunjainak helyettesei. Nobunaga apj�t�l �r�k�lte meg a s�gun megb�zottj�nak t�rshelyettesi rangj�t, ami aligha tekinthet� f�nyes kezdetnek a nemzet majdani egyes�t�je sz�m�ra. Ugyanakkor becsv�gy� �s k�m�letlen volt. H�sz�vesen elegend� sz�m� h�s�ges k�vet�t gy�jt�tt maga k�r� ahhoz, hogy leverje t�rekv�seinek saj�t csal�dj�n bel�li ellenz�it, k�zt�k a b�tyj�t is (csak�gy, mint tette Dzsingisz k�n). Huszon�t �ves volt, amikor elkergette a s�gun megb�zottj�t, �s a s�gun t�mogat�s�val mag�hoz ragadta a tartom�ny ir�ny�t�s�t.

 

R� egy �vre, 1560-ban egy szomsz�dos tartom�ny�r, Imagava Josimoto 25 ezer ember�vel t�madt r� Ovarira, �tban Kiot� fel�. Miut�n Imagava egyik hadvez�re bevett egy er�d�t, h�t lev�gott fejet k�ld�tt ur�nak. A n�gyszeres t�ler� dac�ra Nobunaga ellent�mad�st rendelt el. Szerencs�j�re a betolakod�k a tengerparthoz k�zel vertek t�bort, nem messze egy Okehazama nev� falut�l, egy erd�s szorosban (�n. hazam�ban), melyet Nobunaga j�l ismert. Hogy jelent�s l�tsz�m� hader� l�tszat�t keltse, n�h�ny ember�t h�tra hagyta a lobog�kkal, valamivel t�bb mint 3000 f�re tehet� sereg�vel pedig �tv�gott a rengetegen, hogy Imagava �ll�sai m�g� ker�lj�n. D�l k�r�l, a fullaszt� ny�ri h�s�gben heves vihar t�madt. Nobunaga megind�totta a t�mad�st, melynek k�vetkezt�ben Imagava emberei tet�t�l talpig s�rosan, el�zott �s haszn�lhatatlan pusk�ikkal elmenek�ltek. Imagava s�tra teljesen v�dtelen maradt, a f�vez�r pedig sz� szerint elvesz�tette a fej�t Nobunaga egyik katon�j�nak keze �ltal. Az eg�sz percek alatt lezajlott. T�rt�netesen Imagava egyik sz�vets�gese, egy f�rfi, aki k�s�bb felvette a Tokugava Iejaszu nevet, t�vol volt a f�hadisz�ll�st�l, �s t�l�lte a t�mad�st. Nem sokra r� �tp�rtolt Nobunag�hoz, hogy id�vel � fejezze be ura munk�ss�g�t. Az okehazamai csata bevonult a t�rt�nelembe: ha Imagava kev�sb� viselkedett volna magabiztosan �s k�r�ltekint�bb lett volna; ha Nobunaga nem lett volna ilyen mer�sz; ha nem kerekedett volna vihar; ha Iejaszu Imagava mellett lett volna – akkor minden bizonnyal Nobunaga csup�n egy l�bjegyzetet �rdemelne, Iejaszu pedig tal�n m�g azt se. �gy azonban a kora�jkori Jap�n megteremt�ik�nt tartjuk sz�mon �ket.

 

Id�k�zben Iejaszunak gondjai ad�dtak. A csal�dj�t fogva tartott�k a Nobunaga �ltal im�nt meg�lt Imagava fi�nak a v�r�ban. Hogyan tudn� bizony�tani h�s�g�t egykori ura rokons�ga fel�, hogy mentse a csal�dtagjai �let�t, mik�zben h�s�gesnek mutatkozik Nobunaga ir�nt, hogy a saj�t t�l�l�s�t garant�lja? �gy alakult, hogy az istenek mell�je �lltak. Elhat�rozta, hogy azzal adja tan�jel�t Nobunaga ir�nti odaad�s�nak, hogy beveszi Imagava egyik v�r�t, ahol azt�n t�szokat ejt, akiket majd a csal�dj��rt cser�ben szabadon enged. Nem kis kock�zattal j�r� terv volt, mely kiz�r�lag akkor j�rhat sikerrel, ha m�g azel�tt elfoglalja a v�rat, hogy a hozz�tartoz�it kiv�gezn�k. A kudarc k�ts�gk�v�l a feles�ge �s gyermekei hal�l�t, szem�lyes t�rekv�seinek a v�g�t, �s minden bizonnyal a saj�t veszt�t eredm�nyezte volna.

 

A kiszemelt v�r, melynek ostrom�t 1562 tavasz�ra tervezte, a sz�l�hely�t�l, Okazakit�l nem messze tal�lhat� Kamino volt, a Mikava tartom�nybeli (ma Aicsi prefekt�ra) Nagoj�t�l d�lkeletre, mely igencsak kem�ny di�nak sz�m�tott. A v�r a legmegb�zhat�bb forr�s18 szerint „egy f�lelmetes szakad�k f�l� magasodik, �gy sz�vets�geseink val�sz�n�leg jelent�s vesztes�geket fognak elszenvedni". Egyetlen m�dja volt a gyors sikernek – nindzs�k bevet�se. „Szerencs�re akadnak [sz�vets�geseink k�z�tt] olyanok, akik kapcsolatban �llnak K�g�val (�rtsd: nindzs�k), ez�rt �rtes�ts�k K�ga vezet�it honfit�rsaikon kereszt�l, akik be tudnak majd osonni a v�rba." Az id�zetb�l egy�rtelm�en kider�l, hogy a k�gai nindzs�k h�re m�r a tartom�ny hat�rain t�lra is messzire eljutott, illetve zsoldosk�nt b�rmikor fel lehetett �ket fogadni. Mintegy nyolcvanan (egy m�sik forr�s szerint k�tsz�zan) tettek eleget a k�r�snek. M�rcius k�zep�n a v�d�k viselet�re eml�keztet� �lruh�ba �lt�z�tt csapat azt az utas�t�st kapta, hogy „lapuljanak meg, rejt�zzenek el, �s lop�zzanak be a v�rba". Amint bejutottak, csendben v�gigj�rt�k az er�d�t, mik�zben titkos jelz�sekkel �rintkeztek egym�ssal, �s mindenkivel v�geztek, aki az �tjukba ker�lt. A v�rv�d�ket teljesen v�ratlanul �rte az akci�. Azt hitt�k, az �rnyalakok val�j�ban �rul�k. „Nem telt el sok id�, �s m�ris felgy�jtott�k a benti tornyokat (...), az �rs�g teljes veres�get szenvedett, �s elmenek�lt." A parancsnok az imaterem k�zel�ben rejt�z�tt el, ahol a nindzs�k vez�re r�bukkant, led�fte a l�ndzs�j�val, majd lefejezte. K�r�lbel�l k�tsz�z v�d� a l�ngokban lelte hal�l�t, sokukat pedig foglyul ejtettek, k�zt�k a legyilkolt parancsnok k�t fi�t is, Iejaszu el�zetes terveinek megfelel�en.

 

A sikeres ostrom ut�n azonnal felk�n�lta a t�szokat a saj�t hozz�tartoz�i�rt cser�be. A m�sik f�l elfogadta az aj�nlatot, a csal�d �jraegyes�lhetett, Iejaszu Nobunag�hoz val� viszonya v�gleg tiszt�z�dott, p�ly�ja pedig fel�velt.

 

Akad azonban egy b�kken�. Az egyezm�ny �rtelm�ben a porr��gett Kamino v�ra visszaker�lt az Imagava kl�nhoz. Miut�n helyrehozt�k, a v�d�k egykori vezet�j�nek k�t fia kapta meg. Meglehet�sen balga m�don bossz�t forraltak Iejaszu ellen, �s a visz�ly �jra fell�ngolt. Iejaszu �jfent k�gai nindzs�kat k�ld�tt a v�r ellen, hogy ism�telj�k meg kor�bbi siker�ket. Ezt meg is tett�k, m�ghozz� „egy �rizetlen�l hagyott pontot kihaszn�lva". Ez�ttal biztosra mentek, �s meg�lt�k a testv�rp�rt, akik – Turnbull szavaival �lve – „azzal �rt�k be magukat a t�rt�nelembe, hogy k�tszer is veres�get szenvedtek ugyanazokt�l a nindzs�kt�l".

 

B�r Iejaszu igenis h�l�s volt, j� id�be telt, mire ezt ki is fejezte. A k�gai nindzs�k vez�r�hez, bizonyos Tomo Szukeszad�hoz �rt level�ben ez olvashat�: „Az�ta bizonyos dolgok lek�t�tt�k a figyelmemet, �s �vek �ta elod�ztam e lev�l meg�r�s�t. [K�v�nok] j� eg�szs�get, �s ez�ton fejezem ki megbecs�l�semet."

 

1568-ban Nobunaga megindult a f�v�ros, Kiot� fel� Omi d�li r�sz�nek �rint�s�vel – k�zvetlen�l K�ga mellett elhaladva �tk�zben elint�zve annak f�ldesur�t. (A k�vetkezm�nyekre r�videsen kit�rek.) Kiot�ban kinevezte a saj�t kell�en szolg�latk�sz s�gunj�t azzal a nyilv�nval� c�llal, hogy egyes�tse az orsz�got.

 

Aligha lett volna a feladatra alkalmasabb ember. R� egy �vre egy vezet� jezsuita misszion�rius, a portug�l Lu�s Fr�is volt az els� eur�pai, aki tal�lkozhatott Nobunag�val. Az al�bb id�zett portr�t rajzolta meg a nagyra t�r�, kegyetlen, kiv�l� k�pess�g� �s felett�bb r�miszt� vez�rr�l:

 

Ovari kir�lya, aki k�r�lbel�l harminch�t �ves lehet, magas termet� �s sz�lk�s testalkat�, szak�lla ritk�s, a hangja pedig m�lyen zeng�. Mivel test�t �lland�an edzi, f�radhatatlan. Nagy az igazs�g�rzete �s egy�tt �rz�, ugyanakkor d�lyf�s �s becsv�gy�. Nagy mestere a hadi fort�lyoknak, aki alig vagy egy�ltal�n nem t�r�dik az alattval�i figyelmeztet�seivel vagy tan�csaival. Mindenki f�li �s a legnagyobb h�dolattal tiszteli. Nem iszik bort, modora meglehet�sen goromba, len�zi Jap�n �sszes t�bbi kir�ly�t �s herceg�t, akikkel olyan megvet�ssel besz�l, mintha az al�rendeltjei lenn�nek. Mindenki �gy engedelmeskedik neki, mint legf�bb �rnak, aki �lesl�t�s� �s �t�leteiben megb�zhat�. R�helli valamennyi istent, a buddh�kat, a b�lv�nyim�d�s minden form�j�t �s a pog�ny babon�kat.

Tettei alapj�n Nobunaga az egys�g l�trehoz�s�n vagy �pp annak �jrateremt�s�n f�radoz� k�nai cs�sz�rokkal rokon�that�: a riv�lis tartom�nyokat �s �rtelmis�gieket lever� els� cs�sz�rral, vagy �pp a Tang-dinaszti�b�l val� Vu Cunggal (840-846), aki t�bb ezer buddhista szent�lyt rombolt le, �s mintegy 250 ezer szerzetest eresztett sz�lnek. Alapelveir�l elmondhat�, hogy politik�j�ban �s h�bor�s t�rekv�seiben nem ismert k�ny�r�letet, m�g ha olykor gyakorlatias megfontol�sokat is sz�m�t�sba vett. „Er�vel ir�ny�tani a birodalmat" – sz�lt a jelmondata; el�bb azonban meg is kellett h�d�tania. A sz�mos kih�v�s k�z�l, melyekkel Nobunag�nak szembe kellett n�znie, nemcsak a megannyi f�ggetlen had�r jelentett sz�m�ra neh�zs�get, hanem a h�rom legjelent�sebb csoport is a szamur�jokon k�v�l: a Hiei-hegy harcos szerzetesei, az ikk� ikki, valamint K�ga �s Iga nindzs�i. A felsorolt elemekkel 1570-t�l az 1582-ben bek�vetkezett hal�l�ig pr�b�lt lesz�molni.

 

Szerencs�snek mondhatta mag�t, hogy egy�ltal�n meg�lte a hadj�ratok kezdet�t, mivel egy csap�sra mer�nyletek c�lpontj�v� v�lt. Az egyik eset nem sokkal az ut�n t�rt�nt, hogy Nobunaga v�gigmas�rozott Omin. Sikereit igencsak nehezm�nyezte egy jelent�s tartom�nyi kl�n feje, bizonyos Rokkaku Josiszuke, akinek a csal�dja h�romsz�z �ve t�lt�tt be vezet� poz�ci�t, ez azonban gyorsan megv�ltozott, r�szben Nobunaga miatt. Nem mellesleg Josiszuke j�l ismerte a nindzs�kat, akik b�rki szolg�lat�ba elszeg�dtek, ak�r a saj�t tartom�nyaikon k�v�l is, ha megfizett�k �ket. Mag�t�l �rtet�d� teh�t, hogy Josiszuke bossz�ra v�gyott, ez�rt felb�relt egy nindzs�t, hogy �lje meg Nobunag�t. Ut�bbit, az orsz�g imm�r l�tez� leghatalmasabb hadvez�r�t, t�l sokan �rizt�k ahhoz, hogy egy k�ssel felfegyverkezett nindzsa a k�zel�be f�rk�zhessen. �gy azt�n (legal�bbis az egyik besz�mol� szerint) Josiszuke megb�zott egy Szugitani Zendzs�b� n�vre hallgat� mesterl�v�szt. A mer�nyl� meglapulva v�rta Nobunaga k�zeledt�t, �s siker�lt is leadnia k�t l�v�st, melyeket azonban felfogott a c�lpont p�nc�lzata �s v�d�ruh�zata. K�t l�v�s – hogyan? M�g ha Szugitaninak k�t pusk�ja is volt, neh�z elk�pzelni, hogy Nobunaga megv�rja, a m�sodik l�v�st is. Meg is k�rdeztem a kokai sz�ll�som tulaj�t, aki t�rt�netesen tagja volt egy amat�r t�rt�n�szt�rsas�gnak, �s kor�bban szem�lyesen feldolgozta az esetet. A mer�nylet 1570. m�jus 19-�n volt Jokkaicsi k�zel�ben, t�bb mint harminc kilom�terrel keletebbre, a Szuzuka-hegys�g t�loldal�n. K�rd�semre azt v�laszolta, kiz�rt, hogy k�t l�v�st adott le a mer�nyl�. Egyetlen l�v�s d�rd�lt, a goly� pedig Nobunaga jobb ingujj�t f�rta �t.

 

Nobunaga els�k�nt a harcos szerzetesekkel k�v�nt lesz�molni, k�l�n�s tekintettel a Hiei-hegyen lev� Isijama Hongandzsi, illetve a nagasimai Enrjakudzsi er�dtemplomok lak�ival. Ut�bbiak nemcsak �si f�ggetlens�g�kh�z ragaszkodtak, hanem b�rmikor sz�vets�gre l�phettek egy esetleges ellenl�bassal. Nobunaga kem�ny ellen�ll�sra sz�m�thatott. Az Isijama Hongandzsi bev�tel�re ir�nyul� 1570-es offenz�v�t k�nny�szerrel visszavert�k a v�d�k a szak�llas pusk�ikb�l a t�mad�kra z�d�tott sort�zzel. Nobunaga k�t dolgot is megtanult. El�sz�r is a musk�t�sokat sorokba kell rendezni, �s felv�ltva �rdemes t�zelni, hogy legyen id� �jrat�lteni. M�sodszor pedig el kell v�gre vetni azt a felfog�st, mely szerint a karddal �s l�ndzs�val hadakoz� szamur�jokat illeti a legfontosabb szerep. A pusk�kkal felszerelt k�z�ns�ges gyalogos katon�k alapjaiban k�pesek lehetnek befoly�solni a harct�ri folyamatokat, ha felv�ltva adnak le sort�zet.

 

A sort�z val�ban �jdons�gnak sz�m�tott volna? Nem �ppen. K�n�ban m�r �vsz�zadok �ta bevett had�szati m�dszer volt, k�l�n�sen a sz�mszer�j�szok r�sz�r�l. K�na els� cs�sz�ra, Csin kir�lya, aki Kr. e. 221-ben sorozatos hadj�ratok eredm�nyek�nt egyes�tette az orsz�got, nagym�rt�kben ny�lpusk�sainak k�sz�nhette sikereit. R�szben f�lelmetes fegyvereik ok�n, m�sr�szt pedig az �j�szok fegyelmezetts�ge miatt, mint azt j�l szeml�lteti az uralkod� s�rj�t �rz�, szab�lyos oszlopokban felsorakoztatott agyaghadsereg. Felt�telezhet�en �gy harcoltak – mint arr�l egy 11. sz�zadi forr�s besz�mol19 –, hogy „az alakzat belsej�ben lev�k �jrat�ltenek, mik�zben az arcvonalban lev�k nyilaznak. Felv�ltva h�zz�k fel a sz�mszer�jat �s t�nnek fel, majd amint l�ttek, visszal�pnek az alakzatba. A ny�lvessz�k �gy szakadatlan z�poroznak, az ellens�g pedig k�ptelen menek�lni. Mik�zben az alakzat legels� sora l�, a m�g�tte lev� felk�sz�l, legh�tul pedig t�ltenek." Ez alapj�n elmondhat�, hogy a Csin �llambeli sz�mszer�j�szok harcmodora nagyban hasonl�tott a 19. sz�zadi eur�pai pusk�s gyalogos katon�k�hoz, akik sorokba rendez�dve vonultak, �s soronk�nt felv�ltva let�rdeltek, t�zeltek, majd �jrat�lt�ttek. A k�l�nbs�g az volt, hogy miut�n az �j�szok kil�tt�k a vessz�t, visszal�ptek, a hely�ket pedig azonnal �tvette a k�vetkez� sor, ahelyett, hogy t�zel�s el�tt l�ptek volna el�re. Ebben semmi meglep� nincs, m�g akkori viszonylatban sem, tudniillik a r�zb�l k�sz�lt, finoman megmunk�lt els�t�szerkezettel ell�tott csin sz�mszer�jak nagy m�ltra tekintettek vissza, csak�gy mint a k�l�nb�z� taktikai megold�sok. A mindent alapvet�en meghat�roz� tudatoss�g – legyen sz� �lelmez�sr�l vagy toborz�sr�l, h�d�t�sra �s egys�ges�t�sre ir�nyul� t�rekv�sekr�l, k�zpontos�tott berendezked�sr�l, h�rk�zl�sr�l, kik�pz�sr�l, fegyelemr�l �s nem utols�sorban a fegyverzetr�l – tette igaz�n k�l�nlegess� Csin �llam hadsereg�t, �s biztos�totta a kir�ly sz�m�ra, hogy uralma alatt egyes�tse K�n�t.

 

Az eml�tett cs�sz�r a t�rgyalt esem�nyekhez k�pest csaknem k�tezer �vvel kor�bban �lt. A jap�n tud�semberek, k�l�n�sen a buddhist�k sz�m�ra azonban k�zel ezer �vig K�na volt minden tud�s forr�sa, ugyan nem �ll rendelkez�sre k�zvetlen bizony�t�k, m�gis t�bb mint val�sz�n�, hogy az Isijama Hongandzsi harcos szerzetesei az Els� Cs�sz�rr�l �s a sz�mszer�j�szair�l sz�l� t�rt�netekb�l j�ttek r�, hogyan kell a kov�s pusk�t haszn�lni.

 

1571 �sz�n Nobunaga a Hiei-hegyhez vonult. Harmincezer embere el�bb k�rbevette a hegyet, majd megindult felfel�, mindent fel�getve �s elpuszt�tva, ami az �tjukba ker�lt. Mire lesz�llt az �jszaka, a f�templom l�ngokban �llt. Egy korabeli kr�nika besz�mol�ja szerint sok szerzetes �s tanonc „a t�zbe vetette mag�t, �s sokuk a l�ngok k�zt lelte hal�l�t. A kolostort em�szt� t�z harsog�sa, valamint az �regek �s fiatalok sikoltoz�sa eg�szen az egekig �rt." A portug�l jezsuita misszion�rius, Lu�s Fr�is �rvendezve sz�molt be a m�sz�rl�sr�l: „[Nobunaga] emberei minden od�ba �s barlangba beb�jtak, mintha valami vad�llatra vad�szn�nak, �s �gy sok hitv�ny alakot legyilkoltak." Mintegy h�szezren, de elk�pzelhet�, hogy t�bben is elpusztultak (megjegyzend�, hogy minden ilyen nagy, kerek sz�m becs�lt adat).

 

Nobunaga ezut�n a nagasimai ikk� ikki fel� ford�thatta figyelm�t. A szerzetesek �t er�d�tm�nyt is birtokoltak az Isze-�b�lbe torkoll� h�rom p�rhuzamos foly� alkotta mocsaras �rter�leten, a mai Nagoja k�zel�ben. Nobunaga k�t szempontb�l is szem�lyes �gynek tekintette a konfliktust: Nagasima a sz�l�f�ldj�hez, Ovarihoz tartozott, az er�dtemplomba h�z�dott ikki tagjai pedig meg�lt�k a testv�r�t (pontosabban �ngyilkoss�gra „k�nyszer�tett�k" az�ltal, hogy legy�zt�k) egy kor�bbi �sszecsap�sban. A mocsaras vid�k ellen ind�tott els� t�mad�s 1571 m�jus�ban cs�fos kudarccal �rt v�get. Nobunaga szamur�jait el�bb az ikki musk�t�sai �s �j�szai tizedelt�k meg a s�r� n�dasban, a marad�kkal pedig egy g�t �tv�g�s�val v�geztek.

 

1573-ban Nobunaga �jra pr�b�lkozott, de mind�ssze n�h�ny f�lrees� falut siker�lt elfoglalnia. Egy felh�szakad�s el�ztatta a fegyvereit, mik�zben a v�r v�d�inek sz�raz maradt a puskaporuk, �s puszt�t� t�zet z�d�tottak a t�mad�kra. Ezzel ak�r v�get is �rhettek volna a hadj�ratok, ugyanis m�g ugyanabban az �vben a Nobunag�t�l kor�bban veres�get elszenved� Hatano csal�d felb�relte egyik h�b�res�k szolg�l�j�t egy nindzsa f�le mer�nyletre. A t�mad�, bizonyos Manabe Rokur� azt tervezte, hogy bejut Azucsi v�r�ba, ahol lesz�rja az alv� Nobunag�t. Sajnos azonban elfogt�k, mire � �ngyilkoss�got k�vetett el, holttest�t pedig k�zszeml�re tett�k a piact�ren. Az eset aligha lenne eml�t�sre m�lt�, hacsak nem az�rt, mert h�romsz�z �vvel k�s�bb az esem�nyeket meg�r�k�tett�k egy nyomaton, melyen Manab�t az �si nindzsaide�l megtestes�t�jek�nt �br�zolt�k.

 

A k�vetkez� �vben, miut�n felfogadott egy volt kal�zt, Nobunaga harmadszor is megt�madta Nagasim�t. Ez�ttal el�bb haj�blok�d al� vonta az er�d�ket, azt�n elkezdte azokat �gy�zni, �s t�zes nyilakat l�tt ki r�juk. A mintegy 20 ezer �hez� v�d� – �jabb nagy, kerek �s k�tes hitel� sz�m – v�g�l felaj�nlotta a megad�st. Nobunaga azonban meg akarta bosszulni a b�tyja hal�l�t �s az �t �rt megal�ztat�sokat. „Nem bocs�tom meg kor�bbi tetteiket – t�vest�l ki akarom �ket irtani", hangoztak �ll�t�lagos szavai. A szerzetesekre �s alattval�ikra �gy tekintett, mint „haszontalan alakokra", akik nem �rdemlik meg, hogy �ljenek, ez�rt azt�n a Hiei-hegyen v�ghezvitt m�sz�rl�shoz hasonl� alapos tisztogat�st tervezett. Mindk�t �ll�s k�r� s�ncker�t�st emeltetett, r�zs�t hordatott m�g�j�k, majd egy t�jfun k�zeledt�vel meggy�jtatta a f�t. Az er�s sz�l a lapos vid�ken a v�r fel� sodorta a l�ngokat. Az er�d valamennyi lak�ja meghalt, tov�bbi 20 ezer pedig csat�ban esett el: �sszesen 40 ezer halott, �s senki sem tudta megmondani, mikor �r v�get az �ld�kl�s.

 

Az ikk� ikki nem egy von�sban hasonl�tott az impoz�ns Isijama Hongandzsihoz, melynek lak�i tulajdonk�ppen kamikaze harcosoknak tekinthet�k, akik a hit�k�rt b�rmikor k�szek voltak meghalni, �s meg voltak gy�z�dve a lobog�jukon szerepl� jelmondat igazs�g�r�l: „El�re, hogy �jj�sz�less a Paradicsomban!" A k�zdelem tov�bbi hat �vig tartott m�g, mely id�szak alatt Nobunaga minden lehets�ges m�dszerrel igyekezett a hatalm�t meger�s�teni: k�l�nb�z� vall�si ir�nyzatok k�z�tt sz�tott visz�lyt, lefegyverezte a vid�ki lakoss�got, blok�dokat emelt, vagy �ppen templomokat rombolt porig.

 

Id�k�zben, 1575 j�nius�ban lezajlott a jap�n t�rt�nelem egyik legjelent�sebb �tk�zete Nobunaga �s a Kai tartom�nybeli Takeda kl�n k�z�tt. R�viden az el�zm�nyekr�l: Iejaszu egyik vezet� miniszter�t Og�nak h�vt�k. J�l �rtett a p�nz�gyekhez, m�gis �rul�v� lett, �s a Takeda kl�n fej�vel, Kacujorival k�z�sen elhat�rozta, hogy beveszi Nagasino v�r�t. A hitszeg� Oga sz�m�ra sajn�latos m�don azonban �t mag�t is el�rult�k. Iejaszu elfogta Oga feles�g�t �s n�gy gyermek�t, majd mindegyik�ket keresztre fesz�ttette. Amikor Oga �rtes�lt a t�rt�ntekr�l, �ll�t�lag ennyit mondott: „El�ttem mentetek el. Szerencs�sek vagytok. Musz�j k�vetnem titeket." �gy is tett, m�ghozz� meglehet�sen h�tborzongat� k�r�lm�nyek k�z�tt. Nyakig betemett�k, a fej�hez pedig egy f�r�szt helyeztek, hogy az arra j�r�k felv�ltva v�ghass�k le a fej�t. H�t napig tartott, mire meghalt.

 

Ezalatt Kacujori 15 ezer emberrel m�r �tra is kelt. B�r Og�t elvesztette, nekifogott Nagasino ostrom�hoz. Egy�ltal�n nem sz�m�tott k�nny� c�lpontnak, ugyanis k�t magas part� foly� tal�lkoz�s�n�l fek�dt, az �tsz�z f�s v�d�sereget pedig egy lelkes huszonn�gy �ves ifj�, Okudaira Szadamasza vezette. T�bb akna- �s haj�t�mad�s, illetve ostromtornyok bevet�se is eredm�nytelennek bizonyult, r�ad�sul 800 t�mad� vesztette �let�t. Kacujorinak azonban esze �g�ban sem volt feladni, ez�rt azt�n Szadamasza Iejaszut�l �s Nobunag�t�l is seg�ts�get k�rt. Kacujori azt tervezte, hogy ki�heztet�ssel k�nyszer�ti megad�sra a v�rlak�kat. A foly�kat pal�nkokkal �s k�telekkel torlaszolta el, hogy „m�g egy hangya se tudjon �szrev�tlen�l kijutni". Ne feledj�k, Nobunaga �s Iejaszu �pp nemr�g l�pett sz�vets�gre egym�ssal. Mindketten megsejtett�k a k�zelg� vesz�lyt, �s mindketten elkezdtek �gyeskedni. Ha az ifj� Kacujori sikerrel j�rna, Iejaszu tal�n jobban tenn�, ha szak�tana Nobunag�val �s Kacujorival sz�vetkezne. Nobunaga ink�bb kock�ztatott: jobb fenntartani az egy�ttm�k�d�st, mint hagyni Nagasin�t k�zdelem n�lk�l elesni. �gy azt�n harmincezer embere egyes�lt Iejaszu nyolcezer katon�j�val, �s ketten egy�tt k�zeledtek Nagasino fel�.

 

A v�rban mind�ssze k�t napra elegend� �lelem maradt. Senki sem tudta, mikor �s egy�ltal�n �rkezik-e seg�ts�g. Musz�j volt �rtes�teni a k�zeled� sz�vets�gesek k�z�l Iejaszut. Szadamasza egyik embere, bizonyos Torii Szunemon �nk�nt v�llalkozott a feladatra. B�tors�g�nak k�sz�nhet�en, illetve sors�nak alakul�sa miatt szem�ly�t a t�rt�net�r�s �s a n�phit egyar�nt sz�mon tartja, ez�rt tettei �s hal�l�nak k�r�lm�nyei t�nyek �s k�l�nb�z� val�tlans�gok kever�k�b�l rajzol�dik ki.

 

Torii, aki eleve k�zismert volt nindzs�kra jellemz� k�pess�geir�l, �gy tervezte, hogy ha minden j�l alakul, jelz�t�zet gy�jt majd, ha �tjutott az ostroml�k vonalain, �s m�r k�zelednek a felment�k. Legel�sz�r is �szrev�tlen�l kellett kiosonni a v�rb�l. J� �sz� l�v�n �jszaka indul �tnak az egyik kapun vagy (egy m�sik besz�mol� szerint) a v�r egyik k�zeli foly�ba �ml� szennyv�zcsatorn�j�n kereszt�l t�vozva. A foly�n lefel� haladva el�bb siker�l �tv�gnia mag�t a k�telekb�l vont akad�lyon, majd a tervnek megfelel�en hajnalban meggy�jtja a jelz�t�zet. Veszt�re az �tv�gott k�teleket �s a f�nyt Kacujori emberei is �szreveszik, akik azonnal int�zkednek. Felhintik homokkal a foly�partot, hogy b�rmilyen �rulkod� l�bnyom azonnal l�that�v� v�ljon, illetve �jfent k�teleket fesz�tenek ki, ez�ttal csengetty�kkel ell�tva. Id�k�zben Torii kapcsolatba l�p Iejaszuval �s Nobunag�val, �s besz�mol a v�rv�d�k kil�t�stalan helyzet�r�l. �g�retet kap, hogy m�snap meg�rkezik a v�rva v�rt felment�s, melyet �jabb t�z gy�jt�s�val jelez. Ezut�n elindul visszafel�, egyenesen Kacujori kezei k�z�. Ut�bbi elismer�ssel ad�zik Torii b�tors�ga �s �gyess�ge el�tt, �s felk�n�lja, hogy �t is szolg�lhatn�. Torii fondorlatos megfontol�sb�l elfogadja az aj�nlatot, sz�ve m�ly�n ugyanis tov�bbra is ur�hoz marad h�. Kacujori ekkor megb�zza azzal, hogy menjen vissza a v�rhoz, �s ki�ltsa azt, nem �rkezik seg�ts�g, adj�k meg magukat a bent l�v�k. Torii beleegyezik. Kereszthez sz�jazz�k, tal�n hogy felt�n� l�tv�nyt ny�jtson, de m�g ink�bb az�rt, hogy figyelmeztess�k, mi v�r r�, ha nem engedelmeskedik. Egy m�sik v�ltozat szerint Kacujori katon�i fogj�k k�zre l�ndzs�ikat r� szegezve. Ahelyett azonban, hogy megad�sra sz�l�tan� fel a v�rv�d�ket, azt ki�ltja, tartsanak ki, k�zel m�r a seg�ts�g. Term�szetesen azonnal keresztre szegezik vagy agyonszurk�lj�k, ak�rhogy is, r�gt�n legend�s alakk� nemesedik.

 

�gy Kacujori 15 ezer ember�vel egy�tt a v�gs�kig kitart� er�d �s a k�zelg� 38 ezres felment� sereg k�z� szorul. A t�ler� ismeret�ben a megad�s vagy a menek�l�s mellett is d�nthetett volna, egy szamur�jhoz azonban egyik sem lett volna m�lt�. Mi t�bb, tapasztalt sereget �s f�lelmetes lovass�got tudhatott mag��nak szemben Nobunaga haderej�vel. �gy d�nt�tt, meg�tk�zik az ellens�ggel.

 

Nobunaga is tiszt�ban volt a helyzet�vel. Es�lyeit a Tanegasim�ban harminc �vvel kor�bban megismert portug�l szak�llas pusk�k alapj�n k�sz�tett musk�t�k lelem�nyes alkalmaz�s�val igyekezett n�velni. Addigra m�r minden valamireval� had�r �s er�dtemplom rendelkezett l�fegyverekkel, Nobunag�nak azonban tem�rdek pusk�ja volt. A 38 ezres sereg t�bb mint negyede, t�zezer katona fegyverzet�t szak�llas puska alkotta. Term�szetesen kezdetleges szerkezeteket kell elk�pzelni – a harc hev�ben legal�bb b� h�sz m�sodpercet, de ink�bb egy eg�sz percet is ig�nybe vett a cs�v�n kereszt�l �jrat�lteni a pusk�kat, �s mind�ssze hetven m�terre hordtak pontosan, �gy azt�n a l�fegyverekkel �nmagukban nem lehetett eld�nteni egy �tk�zetet, k�l�n�sen egy rohamra indul� lovass�ggal szemben. Nobunaga azonban r�j�tt a megold�sra. Sz�mos besz�mol� szerint az �tlet teljesen v�ratlanul fogalmaz�dott meg, az igazs�g azonban az, hogy a Hongandzsit v�delmez� szerzetesek elleni �t �vvel kor�bbi harcban tapasztaltak alapj�n dolgozta ki a terv�t. Kiv�lasztotta a legjobb 3000 l�v�sz�t, majd h�rom egyenl� l�tsz�m� egys�gre osztotta �ket. Ezut�n arra utas�totta �ket, hogy az egys�gek egym�st v�ltogatva, h�sz m�sodpercenk�nt t�zeljenek.

 

Nobunaga azzal is tiszt�ban volt, hogy a musk�t�sokat meg kell valahogy v�deni a lovass�ggal szemben. Ez�rt a csat�t megel�z� d�lut�non mintegy 400 m�ter hossz� c�l�pker�t�st emeltetett, melyet a lovak m�r nem tudtak �tugrani. A harct�r egyik oldal�n emelked� hegyek, illetve a m�sik oldalon tal�lhat� foly� lehetetlenn� tett�k a beker�t� hadmozdulatot. Tov�bb� megparancsolta az embereinek, hogy kiz�r�lag akkor nyissanak t�zet, amikor m�r biztosan eltal�lj�k az ellens�get, vagyis amikor m�r mintegy �tven m�terre megk�zel�tett�k �ket. Id�k�zben beesteledett, a l�v�szek teh�t a pal�nk m�g� h�z�dtak.

 

Eg�sz �jszaka szakadt az es�. A p�r sz�z m�terrel od�bb, a v�r k�r�li erd�ben t�boroz� Kacujori arra sz�m�tott, hogy az ellenf�l fegyverei a v�zt�l haszn�lhatatlann� v�lnak. Tov�bb� a lovass�ga egy-k�t perc alatt k�pes lesz megtenni az erd� �s a s�nc k�z�tti t�vols�got, ami elm�letileg azt jelentette volna, hogy m�g azel�tt el�rik a l�v�szeket, hogy azok �jrat�lthetn�k pusk�ikat. �gy azt�n j�nius 29-�n, nem sokkal hajnalhasadta ut�n, mik�zben a k�t f�l gyalogs�ga jobbra �s balra is k�zitus�t folytatott egym�ssal, Kacujori az el�zetes v�rakoz�soknak megfelel�en mindent els�pr�, �m elhamarkodott rohamra vez�nyelte a lovass�got. A szamur�jok felt�ntek a f�k k�z�l, �tkeltek egy sek�ly patakon, felkaptattak a parton, majd a fel�zott talajon neh�zkesen l�pdelve megindultak.

 

Pillanatokkal k�s�bb, amikor k�r�lbel�l �tven m�terre lehettek Nobunaga t�z�reit�l, eld�rd�lt az els� sort�z, Kacujori els� lovai �s harcosai pedig sorra elbuktak. A tov�bb v�gt�z�knak el�g lett volna n�h�ny m�sodperc, hogy megtegy�k a marad�k t�vols�got. Ekkor azonban eld�rd�lt a m�sodik sort�z is, azt�n a harmadik is. Az els� lovasroham semmi perc alatt cs�d�t mondott. Akik m�gis el�rt�k a c�l�pker�t�st, a s�nc el�tt felsorakozott gyalogosok �tm�teres l�ndzs�in felny�rsalva v�gezt�k. A k�vetkez� roham �jabb v�rf�rd�be torkollott. Az esem�nyek l�tt�n a v�rv�d�k k�z�l t�bben is csatlakoztak a k�zdelemhez. A musk�t�sok is el�j�ttek a s�nc m�g�l, �s a harct�r egym�ssal k�zitus�ba bonyol�dott harcosok forgatag�v� alakult. D�lut�nra k�ts�gtelenn� v�lt az ostroml�k veres�ge. Ekkor Kacujori emberei fejvesztve menek�lni kezdtek, k�z�l�k sokan – az �ltal�nosan elfogadott becsl�sek szerint 3000 katona – egyenesen a veszt�kbe rohantak. Kacujori azonban m�g egy napig kitartott.

 

Most k�vetkezik Cleszugi Kensin hal�l�nak k�l�n�s t�rt�nete. Aki a nindzs�k ir�nt �rdekl�dik, mind ismeri, ez�rt is �rdemes feleleven�teni, h�tha tanulhatunk bel�le valamit.

 

Kezdj�k n�mi h�tt�rismerettel. Ueszugi egyike volt a legjelent�sebb 16. sz�zadi daimj�knak. Nev�t egy volt had�rt�l �r�k�lte, aki miut�n megbukott, n�la keresett mened�ket. Azzal a felt�tellel tett eleget a k�r�snek, hogy a had�r �r�kbe fogadja, ami lehet�v� tette, hogy felvegye az Ueszugi nevet, �s azonnali hat�llyal a tartom�nyi korm�nyz� �r�k�s�v� l�pjen el�. R� egy �vre, 1552-ben felvette a buddhista Kensin nevet is. Ezut�n sz�mos csat�ban �s kaotikus hadj�ratban vett r�szt; volt, akit megt�madott, megint m�sokkal sz�vets�gre l�pett, akiknek azt�n gyakran h�tat ford�tott a kor�bbi ellenfelei jav�ra. Legf�bb riv�lis�nak, az 1573-ban egy orvl�v�sz goly�j�t�l �let�t vesztett Takeda Singennek a kev�sb� tehets�ges fia, Kacujori lett az ut�da, aki 1575-ben Nagasin�n�l veres�get szenvedett Oda Nobunag�t�l. Ebb�l fakad�an Ueszugi legf�bb vet�lyt�rsa Nobunaga lett, akinek mesterked�se vezetett 1578-ban Ueszugi kegyetlen hal�l�hoz – legal�bbis erre enged k�vetkeztetni a t�ny, hogy Nobunaga h�zott bel�le hasznot.

 

Az esem�nyek legr�szletesebb le�r�sa Donn Draeger �s Robert Smith Asian Fighting Arts (�zsiai harcm�v�szetek) c�m� k�nyv�ben olvashat�.20 A t�rt�net azzal kezd�dik, hogy Kensint megt�madja n�gy nindzsa Oda megb�z�s�b�l, egy bizonyos Ukifune Kenpacsi vezet�se alatt. A csapatot �szreveszik Kensin saj�t nindzs�i, de a mennyezeten elrejt�z� t�mad�k f�v�cs�b�l kil�tt nyilakkal meg�lik �ket, majd megindulnak Kensin szob�ja fel�. Az �r�k parancsnoka azonban csak tettette, hogy meghalt. El�bb feltart�ztatja a mer�nyl�ket, azt�n v�gez vel�k.

 

A folytat�sban m�r r�szt vesz Ukifune Kenpacsi testv�re, az apr� termet� Ukifune Dzsinnai is, aki A Gy�r�k Ur�b�l ismert Gimli jap�n megfelel�j�nek is tekinthet�. K�vetkezz�k a szerz�p�ros elbesz�l�se:

 

A b�lcs Oda nem akart semmit a v�letlenre b�zni, ez�rt a t�rpe nindzs�t, Ukifune Dzsinnait b�zta meg azzal, hogy apr�l�kos megfigyel�sek alapj�n k�sz�tsen el� mer�nyletet Kensin ellen, Ukifune, akinek a magass�ga nem �rte el az egy m�tert, m�g aznap elrejt�z�tt a Kensin illemhelye alatti latrin�ban, amikor az Oda �ltal k�ld�tt t�bbi nindzsa is megk�s�relte a mer�nyletet. �r�kig f�gg�tt a meglehet�sen f�rtelmes helyen felett�bb vesz�lyes �s k�nyelmetlen k�r�lm�nyek k�z�tt, egy �ltala t�k�letes�tett, cucsigum�k�nt21 ismert technik�t alkalmazva, Ukifune hozz� volt m�r szokva a sz�k�s helyekhez: kik�pz�se sor�n �ll�t�lag egy cser�ped�nyben aludt, hogy felk�sz�lj�n az ilyen helyzetekre. Amikor Kensin leguggolt, hogy elv�gezze napi sz�ks�gleteit, Ukifune l�ndzs�t d�f�tt Kensin v�gbel�be, kereszt�l a test�n, eg�szen fel a tork�ig. Az �ktelen �v�lt�s hallat�ra Kensin nindzs�i odarohantak urukhoz. Mire azonban Dandzs� [Kensin nindzs�inak a parancsnoka] �s a t�bbiek oda�rtek, Kensin m�r kim�lt, a mer�nyl�t pedig sehol sem tal�lt�k, Ukifune belevetette mag�t az �r�l�kkel teli g�d�rbe, ahol egy cs�v�n kereszt�l l�legezve mozdulatlanul meglapult, m�gnem Dandzs� �s az emberei t�voztak uruk �lettelen test�vel. Ezut�n �szrev�tlen�l t�vozott a v�rb�l, �s jelentkezett Od�n�l.

A t�rt�net sz�mtalan k�nyvben olvashat�, �s k�l�nb�z�, nindzs�kkal foglalkoz� honlapokon is megtal�lhat�, mintha elfogadott t�rt�nelmi t�ny lenne. Pedig sz� sincs err�l. A forr�s – egy kormegjel�l�s n�lk�li k�zirat melyre Draeger �s Smith hagyatkozott, n�gy �vvel kor�bban, 1965-ben l�tott csak napvil�got.

 

A rendelkez�sre �ll� egy�b forr�sok (melyekkel Turnbull r�szletesen foglalkozik) arra engednek k�vetkeztetni, hogy Kensin m�r j� ideje gyeng�lkedett. Egy �vekkel kor�bbi betegs�g�nek k�vetkezt�ben pedig az egyik l�ba r�videbb volt, mint a m�sik, ez�rt bottal j�rt. Nem mellesleg sokat ivott. Tokugava Iejaszur�l sz�l� �letrajz�ban A. L. Sadler ezt �rja: „Ez a szem�rmes �s h�sker�l� jap�n Galahad annyira szerette a bort, mint amennyire ker�lte a n�ket." A hal�l�t megel�z� h�napokban Kensin egyik seg�dje megegyezte, hogy ura napr�l napra rosszabbul van. Egy napl��r� szerint nagyon lesov�nyodott, a mellkas�t pedig „mintha vasgoly� nyomta volna". �tkez�sek ut�n gyakran h�nyt, ez�rt hideg vizet ivott. A t�netek alapj�n val�sz�n�leg gyomorr�kja volt. Kensin �r�k�se szerint k�zvetlen�l a hal�la el�tt „v�ratlan b�lbaj t�rt r�, amelyb�l nem �p�lt fel." A besz�mol� �gy folytat�dik: „A harmadik h�nap kilencedik napj�n elkezdett f�jni a gyomra, mely sajn�latos m�don a tizenharmadik napig tartott, amikor is meghalt." Egy m�sik forr�s szerint a 49 �vesen bek�vetkezett hal�l�t „�ri�si b�lf�reg" okozta. A legval�sz�n�bb magyar�zat a sz�kel�skor kifejtett nagy er�lk�d�s miatt bek�vetkezett agyv�rz�s lehet. Az �rz�kletes kifejez�sm�dra hajlamos A. L. Sadler szavaival �lve „az �rny�ksz�ken szenvedett guta�t�st". Semmi sem igazolja teh�t a mer�nyletr�l sz�l� elk�pzel�seket. A hal�la ut�n nem sokkal el�ker�lt versben maga Kensin fogalmaz �gy, hogy �rzi, k�zeleg a v�g:

 

Negyvenkilenc �v;

 

Egyetlen �lom.

 

Egy �letnyi dics�s�g;

 

Egy cs�sze szak�.

 

(Ez kev�sb� t�m�r form�ban annyit tesz: „�letem negyvenkilenc �ve �gy m�lt el, mint egy �lom. �letem dics� tettei pedig nem t�bbek egy cs�sze szak�n�l.") Egyetlen sz�val sem utal esetleges mer�nyletre.

 

Val�sz�n�leg az t�rt�nt, hogy a n�phagyom�ny kit�lt�tte a nagy ember t�voz�s�val keletkezett �rt, a t�nyek hely�be pedig a m�tosz l�pett – a Kennedy-gyilkoss�g �s a Diana hercegn� hal�l�hoz k�thet� �sszeesk�v�s-elm�letek �si jap�n megfelel�je. Arra, hogy mik�nt �lltak �ssze a k�l�nb�z� mitol�giai elemek, nem adhat� kiel�g�t� v�lasz, n�h�ny igazod�si pont azonban ad�dik. El�sz�r is, a nindzs�k val�ban haszn�lt�k a mell�khelyis�geket b�v�hely�l, azon egyszer� okn�l fogva, hogy �jszaka alkalmas volt az elrejt�z�shez, ugyanakkor nem benne h�zt�k meg magukat. M�sodszor, Kensinre val�ban „r�t�rt" valami az �rny�ksz�ken. Ennek a k�t mozzanatnak az �sszekapcsol�sa legk�s�bb a 18. sz�zadig megt�rt�nt, a legenda ugyanis (a t�rpen�v�s� nindzs�t lesz�m�tva) szerepel egy, az eml�tett korszakb�l val� k�nyvben (Kasiuazaki Monogatari), melyre utal�s t�rt�nik a 19. sz�zad elej�n keletkezett, a Tokugava-s�gun�tusr�l sz�l� kr�nik�ban (Tokugava Dzsikki).22 A n�phagyom�ny nyilv�n nem sokkal k�s�bb kieg�sz�tette a cselekm�nyt a „t�rp�vel", nyilv�n az�rt, hogy megmagyar�zza, hogyan volt k�pes egy nindzsa elrejt�zni a reter�tban. Ugyanakkor felmer�l n�h�ny gyakorlati probl�ma: hogyan tud a t�rpe hossz� ideig megkapaszkodni a deszk�kban? Mib�l gondolta, hogy Ueszugi bel�that� id�n bel�l haszn�lni fogj a az illemhelyet? Ha val�ban elmer�lt az �r�l�kben, �s a kardh�vely�n kereszt�l l�legzett, nyilv�n az�rt tette, hogy ne vegy�k �szre – csakhogy a ki�ll� kardh�velyt minden bizonnyal megl�tt�k volna, nemde? Ueszugi emberei hogyhogy nem j�nnek r�, hol lapul a mer�nyl�, figyelembe v�ve, hogy a) sehol m�shol nem tal�lt�k, illetve b) kak�s l�bnyomok sem l�tszanak? V�g�l hogyan k�pes �szrev�tlen�l kiosonni a v�rb�l egy tet�t�l talpig szaros t�rpe?

 

Ak�rhogy is, ezt a v�ltozatot mes�lte el, megfelel�en kisz�nezve (a n�hai) Donn Draeger �s Robert Smith 1969-es k�nyv�ben, mely az�ta megtal�lhat� szerte a vil�gh�l�n.

 

Nagasino ut�n folytat�dtak a hadj�ratok, Nobunaga ugyanis tov�bbi hadurakkal k�v�nt lesz�molni, valamint v�gleg el akarta v�gni Isijama Hongandzsit a t�le t�vol es� sz�vets�ges kolostorokt�l. Miut�n ezzel v�gzett, figyelm�t az erd�templom fel� ford�thatta. Kisebb-nagyobb kihagy�sokkal t�z �v�be telt, mire sikerrel j�rt. A Hongandzsi 1580-ban adta meg mag�t, de csak miut�n a v�d�k felgy�jtott�k, nehogy s�rtetlen�l ker�lj�n Nobunaga kez�re. A mai Oszak�ban alig maradt fenn valami az egykori hatalmas �p�letegy�ttesb�l. A gy�zelem biztos�totta a vil�gi hatalom fels�bbs�g�t a k�l�nb�z� vall�si int�zm�nyekkel szemben, mintegy kifejezve Nobunaga szem�lyes meggy�z�d�s�t: „r�helli valamennyi istent, a buddh�kat, a b�lv�nyim�d�s minden form�j�t �s a pog�ny babon�kat", mint azt Lu�s Fr�is �rta. Ett�l fogva az egyh�zak kiz�r�lag az �llam j�v�hagy�s�val m�k�dhettek, hasonl�an ahhoz, ahogy az orosz ortodox egyh�z fennmaradhatott a Szovjetuni�ban, vagy ahogy a buddhizmus is talpon maradhatott Mong�li�ban ugyanabban az id�szakban.

 

Egyetlen ellenf�llel kellett m�g lesz�molni, miel�tt Jap�n v�gleg egyes�lhetett: a Nagasin�t t�l�l� Takeda vez�rrel, Takeda Kacujorival. Az ellene ind�tott hadj�rat Iga �s K�ga f�ggetlens�g�nek, illetve az ottani nindzsa k�z�ss�gek �n�ll�s�g�nak is v�get vetett.