HETEDIK FEJEZET

A nindzs�k sz�l�f�ldje

 

Mindegy, ha egy nindzs�nak nincsenek leny�g�z� fizikai adotts�gai – a l�nyeg az �lesl�t�s.

 

Nindzs�knak sz�l� �tmutat�s

 

Az �szaki �s D�li Udvarok k�zti h�bor� hadj�ratai nem messze zajlottak a nindzs�k leend� sz�l�f�ldj�t�l, r�ad�sul az �rny�kharcosokr�l id�vel kialakul� sz�mos elk�pzel�s is ebben az id�szakban jelent meg. Ennek a folyamatnak az egyik �sszetev�je az alacsonyabb t�rsadalmi r�tegek �s a parasztok er�szakos fell�p�se volt, mely a 13. sz�zad v�g�n kifejezetten �j jelens�gnek volt tekinthet�. A hagyom�nyos felfog�s szerint a hadakoz�s a harcosok dolga, mik�zben a paraszt al�zatosan m�veli a f�ldet. A parasztok embereml�kezet �ta j�mborak voltak, ak�r a birk�k, akiket egyed�l a betegs�gek, a rossz id�j�r�s �s az ad�szed�k elker�l�se �rdekelt, �gy azt�n a szamur�j csapatok b�rmif�le megtorl�s vesz�lye n�lk�l szabadon gar�zd�lkodhattak, �jabb �s �jabb ad�kra k�nyszer�tve egy adott ter�let lak�it. �m a paraszts�g t�relme is v�ges. A jelent�sebb utak ment�n �l�k p�ld�ul nemegyszer felemelt�k a szavukat a fel-al� vonul� seregek �ltal letarolt term�s, a fosztogat�s �s a h�zak puszt�t�sa ellen. A falvak lak�i t�rgyal�sokat kezdem�nyeztek a hadvez�rekkel, �s felaj�nlott�k, hogy hajland�k ell�t�st �s lovakat biztos�tani megfelel� ellenszolg�ltat�s�rt cser�be.

 

Az elk�pzel�s m�k�d�k�pesnek bizonyult. A falvak kommun�kk� (sz�) alakultak. A legkor�bbi ismert sz� 1262-ben l�tes�lt, amikor is a Biva-t� partj�n fekv� Okicusima nev� telep�l�s �sszet�z�sbe ker�lt a helyi f�ldes�rral a hal�szati jogok miatt. A sint� szellemek tisztelet�t is ir�ny�t�sa alatt tart� falutan�cs �gisze alatt megfogalmaztak egy titkos meg�llapod�st, melyben r�gz�tett�k a f�ldes�rral szembeni �sszefog�sukat, illetve kimondt�k, hogy „el�zik f�ldj�r�l azt, aki megszegi az egyezs�get". 1298-ban a faluk�z�ss�g azzal fenyegette meg a f�ldesurat, hogy fel�je ir�ny�tj�k az istenek haragj�t minden ismert (gondoljunk betegs�gekre vagy balesetekre) �s ismeretlen (mint p�ld�ul sz�rnyek �s szellemek) form�ban. Az ellen�ll�s el�rte a k�v�nt eredm�nyt. Ugyanebben a faluban 1342-ben egy m�sik f�ldesurat arra k�nyszer�tettek, hogy bocs�natot k�rjen, �s k�rt�r�t�st is fizessen.

 

A f�ldbirtokosok ugyancsak igyekeztek �rv�nyt szerezni a saj�t �rdekeiknek. Valamikor az 1330-as �vekben hatvanh�t kisebb, katon�skod�ssal is foglalkoz� f�ldbirtokos �nseg�t� csoportt� szervez�d�tt, �s l�trehoztak egy ikki nev� sz�vets�get. Az ikki el�ltette annak a gondolatnak a magv�t, miszerint a harcos-f�ldm�vesek t�bb� nem k�nyszer�thet�k birkal�tbe, �s igenis kez�kbe vehetik �let�k ir�ny�t�s�t, felt�ve, hogy k�z�sen l�pnek fel.13

 

Ahogy az orsz�gon egyre ink�bb �rr� lett az anarchia – gondoljunk csak az egyes keresked�csoportok egyre durv�bb rivaliz�l�s�ra, �r�kl�d�si vit�kba bonyol�dott csal�dokra, arra, ahogy a b�rl�k elkergett�k uraikat, vagy ahogy a vid�ki tartom�nyurak magukhoz ragadt�k a hatalmat a s�gun embereit�l, nem besz�lve a partvid�keket retteg�sben tart� kal�zokr�l –, a parasztok harcba sz�lltak a saj�t �rdekeik�rt. Az egyik lehets�ges m�dszer az volt, ha az illet� elsz�k�tt az ur�t�l, �s asigarunak, vagyis talpas katon�nak �llt. Elnevez�s�k onnan ered, hogy az ilyen elemek legink�bb �sszever�dtek, k�z�sen harcoltak, fosztogattak, sz�tsz�ledtek, majd ha kedv�k tartotta, �jra �ssze�lltak. Ezeket az alacsony sz�rmaz�s� alakokat, akiknek �ltal�ban mind�ssze egy sz�l kardjuk, l�ndzs�juk net�n alab�rdjuk volt, a legink�bb �gy�t�ltel�knek tekinthetn�nk, t�nyleges elnevez�s�ket �s tapasztalatukat lesz�m�tva azonban nindzsak�nt is meg�llt�k a hely�ket, k�pesek voltak ugyanis ak�r belop�zni az ellens�g t�bor�ba, foglyokat ejteni vagy �rtornyokat felgy�jtani az �j leple alatt. H�bor� idej�n szinte b�rmilyen egyszer�, m�gis l�nyeges szerepk�rben hadra foghat�k voltak – ak�r �jjal, t�zfegyverrel, l�ndzs�val vagy karddal harcol� csapat tagjak�nt vagy egyszer�en lov�szk�nt, szak�csk�nt, fut�rk�nt, esetleg z�szl�viv�k�nt. B�k�ben, ha nem t�rtek vissza f�ldjeikre, fegyveres band�kba szervez�dtek. A 15. sz�zad k�zep�re szerves r�sz�t alkott�k mindenf�le seregnek, �s j�kora vesz�lyt jelentettek b�rkire. A „hivat�sos" harcosok �s magasabb t�rsadalmi csoportok tagjai �gy tekintettek az asigaruk felemelked�s�re, mint az �ltaluk ismert civiliz�ci� v�g�re. A nemesi sz�rmaz�s� tud�s �s �llamf�rfi, Icsidzs� Kanera �gy nyilatkozott r�luk a 15. sz�zad v�g�n: „Ezek az alakok, akik az elm�lt id�ben egyre gyakrabban harcolnak k�tel�kben, k�l�n�sen veszedelmes gazemberek. Lerombolnak �s felgy�jtanak mindent, ami a v�rosokon bel�l vagy azon k�v�l tal�lhat�, ahol tudj�k, �gysem fenyegeti �ket az ellens�g. Nem k�m�lnek se mag�nh�zat, se szerzetesk�z�ss�get. Csakis a zs�km�nyszerz�s �rdekli �ket – k�z�ns�ges nappali tolvajok. Mivel l�tez�s�k felett�bb �rtalmas, min�l hamarabb meg k�ne t�l�k szabadulni. Sz�gyent hoznak orsz�gunkra."

 

Az �nv�delem egy m�sik m�dja az volt, amikor a parasztok csatlakoztak egy m�r megl�v� ikkihez, mely fogalmat id�vel f�ldbirtokosokra �s parasztokra egyar�nt alkalmazt�k. Ez sokak szem�ben kedvez� megold�s volt, hiszen a tagok j�l ismert�k egym�st, �s egy�tt is gyakorlatoztak. Sokkal hat�konyabban tudtak g�tat vetni a f�ldes�ri �nk�nynek, nemegyszer felkel�seket sz�tottak, vagy �pp a b�rleti d�jak cs�kkent�s�t k�nyszer�tett�k ki. 1428-ban p�ld�ul az ad�emel�st ellenz� parasztok eg�sz Kiot�t feld�lt�k. 1441-ben, miut�n a s�gun mer�nylet �ldozata lett, a k�zponti korm�nyzat pedig megsz�nt l�tezni, t�zezrek gy�ltek �ssze Kiot�ban, akik k�z�l t�bb ezer ember le is t�borozott a falakon bel�l, mik�zben h�zakat gy�jtottak fel, �s torlaszokat emeltek a v�rosba vezet� utakon. Az uralkod�k „er�nyes korm�nyzat" �g�ret�vel teremtettek b�k�t, tov�bb� visszaszolg�ltattak minden h�sz �ven bel�l eltulajdon�tott f�ldet, �s elt�r�lt�k a tartoz�sokat. A r�k�vetkez� tizen�t �vben p�r �vente t�rt ki �jabb �s �jabb parasztl�zad�s, melyek k�z�l az egyiket lez�r� csat�ban az ikki hader� t�nkreverte a 800 f�s szamur�jsereget.

 

A paraszts�g k�vetel�sei �ltal�ban jogosak voltak. �gy t�nik, a t�rsadalmi rangl�tra m�sik v�g�n �ll� nemesek �s szamur�jok sorozatos �tk�zeteket voltak k�nytelenek megv�vni, melyek kimenetel�t j�l szeml�lteti a kezdet�t jel�l� �vr�l elnevezett, �nin-h�bor�k�nt ismert v�rzivataros id�szak (1467-77).14 A konfliktust eredm�nyez� sz�mtalan t�nyez� k�z�l az egyik legjelent�sebb a tehetetlen Josimasza hatalm�t meg�r�k�lni igyekv� k�t csal�d szemben�ll�sa volt. A sok�ig gyermektelen s�gun el�bb �r�kbe fogadott egy fi�t, hogy ut�dja legyen, majd szinte r�gt�n ez ut�n fi�gyermeket nemzett. A fogadott fi� �s az �jsz�l�tt k�r�l k�t �rdekcsoport alakult ki, melyek azonnal elkezdt�k sz�tt�pni az orsz�got. Az egyik p�rt �l�n egy, a d�hkit�r�sei miatt V�r�s Szerzetesk�nt ismert pap �llt, m�g a m�sik�n saj�t veje, aki szint�n f�ktelen term�szete r�v�n szerzett mag�nak h�rnevet. Kiot� palot�i, templomai �s udvarh�zai egyetlen �v leforg�sa alatt �szk�s romhalmazz� lettek. Eml�kezetes, hogy egyszer nyolc szekeret pakoltak meg lev�gott fejekkel, a t�bbit pedig – megsz�molatlanul – az �rkokba dob�lt�k. Az utc�kat elbarik�dozt�k, a kertekbe s�ncokat �stak. Egy hivatalnok �gy szomorkodott: „A vir�gos f�v�ros, melyr�l azt hitt�k, �r�kre megmarad, r�k�k �s farkasok lakhely�v� v�lt." Kiot� mintegy a nyugati front el�k�pe lett, melyben a szemben�ll� felek egy gazos, elszenesedett fat�rzsekkel teli senkif�ldje k�t oldal�r�l m�regett�k egym�st, k�zt�k egy h�t m�ter sz�les �rokkal. A h�bor� val�j�ban semmir�l sem sz�lt – nem voltak hadi c�lok, se h�s�k, se hadvezet�s, csak az emberi �let �s az er�forr�sok �rtelmetlen pazarl�sa zajlott. V�g�l a vez�rek hal�lakor a k�t f�l megel�gelte a h�bor�z�st. 1477 v�g�n egy �jszaka az egyik oldal fel�gette az �ll�sait, �s nyomtalanul elt�nt a s�t�tben. R�gvest megjelentek a fosztogat�k, hogy befejezz�k a v�ros teljesen �rtelmetlen puszt�t�s�t. George Sansom t�rt�n�sz szerint az er�lytelen hadvez�rek „a saj�t becsv�gyuk miatt megt�bolyult, szerencs�tlen teremt�sek voltak".

 

Kiot�ra �tmeneti b�ke k�sz�nt�tt, a k�rnyez� vid�keken azonban tov�bb fosztogattak a k�l�nb�z� seregek �s martal�ccsapatok. A d�li ir�nyban fekv� Jamat�ban �s Jamasir�ban az �nmaguk v�delm�re �s ir�ny�t�s�ra t�rekv� falulak�k f�ldg�takat emeltek h�zaik v�delm�re, tov�bb� �rkokkal, tavakkal �s s�ncokkal vett�k k�r�l magukat. J� okuk volt minderre, Jamasiro ugyanis m�g h�bor�ban �llt a szomsz�dj�val, Kavacsival a Kiot� �s Nara k�z�tt h�z�d� f��t �gye miatt, (ut�bbi telep�l�s alig tizen�t kilom�terre fek�dt Kaszagit�l, ahol a cs�sz�r, Go-Daigo berendezkedett a polg�rh�bor� elej�n, mintegy m�sf�l �vsz�zaddal kor�bban – �gy t�nik, bizonyos dolgok nem v�ltoznak, m�g egy ilyen felfordult vil�gban sem.) Az arcvonal folyamatos v�ltoz�s�val mindk�t f�l csapatai fosztogattak, raboltak, zs�km�nyoltak, pr�d�ltak, er�szakoskodtak �s gy�jtogattak, m�gnem a helyiek megel�gelt�k az eg�szet. 1485-ben a term�svesztes�g �s birtokaik pusztul�s�nak m�rt�ke l�tt�n elborzadt alacsony rang� katon�k �s asigaruk mindk�t oldalon t�megesen tett�k le a fegyvert, majd egy k�zeli szent�lyhez vonultak. Parasztok is csatlakoztak hozz�juk. Elhat�rozt�k, hogy Jamasiro d�li r�sz�n ikkit hoznak l�tre. Ultim�tumban sz�l�tott�k fel a k�t t�bort, hogy vonuljanak vissza, k�l�nben t�meges dezert�l�sra sz�m�thatnak. A k�vetkez� �vben a parancsnokok kinyilv�n�tott�k a „vid�ki kommuna" f�ggetlens�g�t. Ut�bbi nem tekinthet� se paraszti, se faluk�z�ss�gnek, sokkal ink�bb egy �jfajta �nkorm�nyzatnak, mely – mivel a paraszts�g hamar elp�rtolt – nyolc �vvel k�s�bb, a Kiot�b�l k�ld�tt korm�nyz� fell�p�se nyom�n megbukott.

 

K�tsz�z�tven kilom�terrel keletebbre, az akkori Kaga v�ros�ban, a mai Sizuok�ban kit�rt egy m�sik, alulr�l szervez�d�, ez�ttal az Igazi Tiszta F�ld (Dzs�do Sins�) buddhista szekta harcos szerzetesei �ltal kirobbantott felkel�s. Ez a k�z�ss�g, melynek szeml�lete k�zel �llt a h�tk�znapi vid�ki emberek �letvitel�hez, �s mentes volt a szerzetesekre am�gy jellemz� k�ls�s�gekt�l, m�r mintegy 200 �ve l�tezett, m�gsem gyakorolt jelent�sebb hat�st az ikk�k�nt ismert k�z�ss�gein k�v�l. Az elnevez�s jelent�se „rend�thetetlen" vagy „elk�telezett", mai sz�haszn�lattal �lve „fundamentalista". (Nem keverend� �ssze az ikkivel) Az Igazi Tiszta F�ld tagjai szerint ahhoz, hogy megszabaduljunk az e vil�gi gondokt�l, Buddha Amidak�nt ismert alakj�ba, vagyis a transzcendens val�s�g �s a miszt�riumok sz�let�s �s eredet n�lk�li, alaktalan k�pvisel�j�be kell vetni a hit�nket. Bevallom, fogalmam sincs mindez mit jelent, b�rki azonban, aki misztikus tapasztalatra v�gyott, r�szes�lhetett bel�le, ha legal�bb t�zszer elism�telte Amida nev�t. A szekta alap�t�ja �ll�t�lag napj�ban 60 ezerszer id�zte meg Amida nev�t, mely �ltal nyilv�n sz�mtalan azonnali misztikus �jj�sz�let�s jutott neki oszt�lyr�sz�l.

 

A vall�sok t�rt�net�t vizsg�lva k�t egyetemes t�rv�nyszer�s�g fogalmazhat� meg: 1) minden vall�s megannyi szekta megjelen�s�hez vezet, 2) a saj�t igazuk kiz�r�lagos mivolt�t hangoztat�, sz�ls�s�ges n�zeteket vall� szekt�k gyakran fordulnak az er�szakhoz. Ez�ttal is ez volt megfigyelhet�. K�r�lbel�l m�sf�l �vsz�zadnyi viszonylagos nyugalom ut�n az Igazi Tiszta F�ld megv�ltozott. 1457-ben egy Rennj� nev� karizmatikus szerzetes Kag�ba vonult, �s hirdetni kezdte az Amid�ba vetett hit �ltal elnyerhet� �dv�ss�get, elutas�tva az int�zm�nyes�lt buddhizmust, �s k�zvetlen�l a h�tk�znapi embereket megsz�l�tva. Luther M�rtonhoz hasonl�an azt hangoztatta, hogy b�rki elnyerheti az �dv�ss�get k�zvet�t� paps�g n�lk�l, �s ahogy Luther a n�met nyelv haszn�lat�t szorgalmazta a latinnal szemben, Rennj� is k�zvetlen, egyszer� nyelvezetet haszn�lt; elutas�totta a k�nait, hogy „m�g az asszonyok �s a legnyomorultabb parasztok" is meg�rts�k. (Akkoriban m�g nemigen �rv�nyes�lt a politikailag korrekt fogalmaz�s.) Hitt�teleinek egyike szerint a csat�ban elszenvedett hal�l jutalma az �r�k boldogs�g. Egy z�szlaj�n ez �llt: „El�re, hogy a Paradicsomban sz�less �jj�! Ha megh�tr�lsz, azonnal a pokolra ker�lsz!" A hivatalosan elfogadott buddhizmus ragaszkodott a n�tlens�ghez, �s megk�vetelte a kem�ny munk�t, �gy p�ld�ul a vall�sos iratok m�sol�s�t, illetve szertart�sok javadalmaz�s�t. Rennj� elvetett minden szab�lyt, �s azt hangoztatta, kiz�r�lag az � k�vet�i jutnak el a Paradicsomba, senki m�s. Felett�bb egyszer� �zenet volt ez, mely sokaknak tetszett, k�l�n�sen azoknak, akiknek azel�tt es�ly�k sem lett volna az �dv�z�l�sre, mivel munk�juk sor�n �lni�k kellett, ak�r embereket, ak�r �l�sk�d�ket. Rennj�nak tem�rdek feles�ge volt, �s 28 gyermeket nemzett, az utols�t nyolcvann�gy �vesen, nem sokkal a hal�la el�tt. Amikor v�gleg visszavonult a nyilv�noss�g el�l, k�sz�tett mag�nak egy kis remetelakot, az Isijama Hongan-dzsit, mely k�r� id�vel egy eg�sz v�ros (a mai Oszaka) �p�lt, a Kiot�t�l indul� „Nagy Lejt�k�nt" ismert erd�s fenns�kon. Hatalmas n�pszer�s�gre tett szert. A szent�lyt el�rasztott�k a n�re-h�bor�ra �hes, halni k�sz �s �dv�ss�gre v�gy� parasztok. Isijama Hongan-dzsi egy egyszer� remetelakb�l hatalmas er�dtemplomm� n�tte ki mag�t t�zezer szerzetessel �s sz�mtalan kisebb-nagyobb szent�llyel.

 

Nemsok�ra �jabb ikk� k�z�ss�gek jelentek meg. Kag�ban egy helyi f�ldes�r szerzeteskaton�kb�l sereget toborzott, hogy szamur�jaival k�z�sen harcoljanak. 1488-ban fell�zadtak, megszabadultak a szamur�j hadvez�rekt�l, magukhoz ragadt�k Kaga ir�ny�t�s�t, �s l�trehoztak – egy sokszor id�zett forr�s szavait k�lcs�n�zve – „egy k�zn�p igazgatta tartom�nyt". El�sz�r fordult el�, hogy b�rmilyen k�zigazgat�si egys�g vezet�s�t nem nemesi sz�rmaz�s�, nem szamur�jokb�l �ll� csoport l�tta el. Ez tekinthet� a n�puralom kezdet�nek Jap�nban. Az ikk� csapatok sorra befoly�suk al� vontak templomokat �s k�rnyez� ter�leteket. Megszabadulva paraszti sz�rmaz�sukt�l sz�z �vig korm�nyoztak �s hadakoztak, k�zben pedig kereskedelmi csom�pontokk�nt is szolg�l�, falakkal �s �rkokkal k�r�lvett er�d�ket emeltek.

 

K�z�s irodalma, vall�sai �s kult�r�ja ok�n mindenki egys�ges nemzetk�nt k�pzelte el Jap�nt. Sajnos azonban maguk a jap�nok egy�ltal�n nem osztoztak ugyanabban a politikai egys�gre vonatkoz� elk�pzel�sben, mely a cs�sz�r �s a s�gun ir�ny�t�sa alatt val�sulna meg, mivel a folyamatos h�bor�skod�s sor�n mindkett� tehetetlenn� �s vagyontalann� v�lt. Amikor 1501-ben meghalt a cs�sz�r, nem volt mib�l eltemetni. Egy m�sik a saj�t al��r�s�t �rus�totta a j�r�kel�knek. Mindenre kiterjed� gy�zelem n�lk�l elk�pzelhetetlen volt a politikai egys�g �s a tart�s b�ke.

 

A h�bor�skod�s azonban csak nem akart v�get �rni – csal�d a csal�ddal, harcosok az ikk�k ellen, egyik tartom�ny a m�sikkal, a s�gun a cs�sz�rral, az asigaruk pedig mindenkivel. Elmondhat�, hogy minden a feje tetej�re �llt, a korszak pedig gekokudzs�k�nt v�lt ismertt�, mely sz� szerinti ford�t�sban azt jelenti: „az als�bb ir�ny�tja a fels�t". A bajt tet�zte, hogy 1500 k�rny�k�n mintegy k�t tucat nagyhatalm�, illetve h�romsz�z kev�sb� jelent�s had�r ir�ny�totta a maga kis fels�gter�let�t, melyek b�v�t�se volt egyed�li t�rekv�s�k. Tev�kenys�g�k felt�rk�pez�s�t ahhoz hasonl�thatn�nk, mintha r�szecsk�ket pr�b�ln�nk nyomon k�vetni egy k�dkamr�ban. A Hons� belsej�ben tal�lhat� Sinano tartom�nyban, a mai Nagan�ban k�t riv�lis f�ldes�r �t egym�st k�vet� �vben is meg�tk�z�tt ugyanazon a helyen, mintha m�s se �rdekelte volna �ket, mint hogy lehet�s�get biztos�tsanak a szamur�jaik sz�m�ra a magamutogat�sra. Mindenki megpr�b�lt valahogy n�mi el�nyt kicsikarni, viszont t�bb mint sz�z �vig – a hadakoz� fejedelems�gek korak�nt emlegetett b� egy �vsz�zadig (1480-1600) – egyik sem �rt el tart�s sikert.

 

Ebben a zavaros id�szakban fejl�dtek ki a nindzs�k v�gleges form�jukban. Sz�mos forr�s eml�t nindzs�kat vagy sinobikat, megint m�sok nindzs�khoz hasonl� m�don tev�kenyked� k�mekr�l, felder�t�kr�l, lesb�l t�mad� katon�kr�l �s agit�torokr�l sz�molnak be. A nindzs�k k�pz�se �s fell�p�se azonban egy j�l k�r�lhat�rolhat� vid�khez k�thet� a legink�bb, nevezetesen Ig�hoz �s K�g�hoz. (Ma mindkett� a Mie �s Siga prefekt�r�khoz tartozik.) El�bbi tartom�ny volt, ut�bbi pedig egy v�rost, valamint a hozz� kapcsol�d� telep�l�seket jel�lte.

 

Az eml�tett ter�letek egyed�l�ll�an kedvez� felt�teleket biztos�tottak lak�ik sz�m�ra. Iga �s K�ga a Biva-t� �s a tengerpart k�z�tt h�z�d� 80 kilom�ter sz�les f�lds�v k�t oldal�n ter�lt el, szinte a sziget k�zep�n, vagyis egy ak�r vezet� szerep bet�lt�s�re is alkalmas helyen. �szakra helyezkedett el Kiot�, illetve az �si f�v�rost �s Ed�t �sszek�t�, a majdani, kelet-nyugati ir�ny� aut�p�lya nyomvonal�n h�z�d� f��t, a Tokaido (Nyugati Tengeri �t), mely a K�ga hat�r�n tal�lhat� szoroson haladt kereszt�l. M�gis, a k�rnyez� hegyvid�knek k�sz�nhet�en mindk�t ter�let igencsak elszigetelt volt. Iga egy mintegy 40 kilom�ter sz�les medence, �tlag 500 �s 1000 m�ter magas dombok l�ncolata veszi k�r�l, melyet a Nabari foly� �ltal v�jt fest�i hegyszoros szel kett�. K�ga a hegyek t�loldal�n tal�lhat� �szaki ir�nyban, ahol a magaslatokat id�vel felv�ltja a Biva-t� k�r�li laposabb vid�k.

 

Kiot� mind�ssze k�t-h�rom napi j�r�snyira esett, a ter�let m�gsem v�lt term�szetes k�zpontt�, ahol a f�ldesurak esetleg megl�v� v�rosok k�r� szervezve ki�p�thett�k volna uradalmaikat. Ehelyett t�bb sz�z falu �s meger�s�tett udvarh�z h�l�zata j�tt l�tre, melyek mindegyike b�szke volt az �n�ll�s�g�ra �s arra, hogy k�pes �nmag�t megv�deni. Iga �l�n �vsz�zadokig nem �llt katonai korm�nyz�, csup�n az �si f�v�rosban, Nar�ban lev� templom gyakorolt n�mi fel�gyeletet, ebb�l ad�d�an pedig sosem fizetett f�ldad�t se a s�gunnak, se a cs�sz�rnak. Mindk�t ter�let nagyban f�gg�tt egy jelent�s foly�t�l, lak�i pedig egy�ttesen szab�lyozt�k az �rad�sokat �s a v�zell�t�st. R�ad�sul mindk�t vid�k elsz�ntan ragaszkodott a saj�t f�ggetlens�g�hez. Ezt az elk�telezetts�get a „f�ld harcosaik�nt" ismert csal�dok k�pviselt�k, akik egy�ltal�n nem t�rtek meg semmif�le hatalmi t�rekv�seket d�delget� f�ldbirtokost, mint ahogy az orsz�g t�bbi r�sz�re jellemz�, �gig �r� v�rakat sem.

 

Napjainkban mindk�t ter�let k�nnyen bej�rhat�. A k�z�pkorban azonban az utaz�s bizony embert pr�b�l� v�llalkoz�s volt – s�t ma is az, ha az ember let�r a f�utakr�l. A feny�kkel bor�tott lejt�ket patakok szabdalj�k, melyek es�z�sek alkalm�val val�s�gos zuhatagokk� duzzadtak, m�ly hasad�kokat v�jva a hegyoldalakba. A falvakat �sszek�t�, egyetlen l�nak elegend� sz�less�g� �sv�nyek keskenyek �s meredekek voltak. A helyiek t�k�letesen ismert�k ezeket az �ltaluk „tigrissz�jaknak" nevezett utakat, �s �gy n�h�ny ember is el�g volt az eltorlaszol�sukhoz.

 

A megk�zel�thet�s�g �s az elz�rts�g egyar�nt jellemz� volt erre a hol s�r�n, hol ritk�n lakott vid�kre. Az itt �l�k �gy gondolt�k, van mit megv�deni�k, ennek �rdek�ben pedig az anarchia k�zeli �llapotok felsz�mol�s�ra az �sszefog�st v�lasztott�k.

 

Sok egy�b t�nyez� is hozz�j�rult ahhoz, hogy ezen a z�rt, m�gsem felt�tlen�l megk�zel�thetetlen vid�ken fejl�dj�n ki az �nv�delmet szolg�l� nindzsa harcos t�pusa.

 

El�sz�r is a k�t ter�let t�k�letesen alkalmas volt az akut�k, azaz bandit�k sz�m�ra, akik k�nnyen megtal�lhatt�k a sz�m�t�sukat a Kiot�b�l kiindul� f��ton, a leend� Tokaid�n, melyet a kora k�z�pkorban sokan f�k�nt arra haszn�ltak, hogy eljussanak a cs�sz�rok �sek�nt tisztelt napistenn� Isz�ben �ll� szent�ly�be. Az ember k�nnyen meg�rti, mi vonzotta az �ton�ll�kat, ha elindul Minakucsib�l, az Edo (a k�s�bbi Toki�) �s Kiot� k�zti �t ment�n tal�lhat� �tvenh�rom posta�llom�s k�z�l az �tvenedikt�l. El�g csak megtenni mintegy t�z kilom�tert keleti ir�nyban, Kiot� fel�, ami k�r�lbel�l m�sf�l napi gyalog�t.

 

�n m�r kipr�b�ltam vend�gl�t�mmal, Josihisza Josinorival, aki k�zvetlen�l a Tokaido mellett �l, �gy azt�n feltett sz�nd�ka volt, hogy megmutassa nekem. Az imm�r aszfaltozott �s egyemeletes, sz�rke tetej� h�zakkal szeg�lyezett �t ment�n a r�gi �sv�ny mind a mai napig olyan, mint r�gen volt, amelyen alig f�r el egym�s mellett k�t gyaloghint�. – Ott sz�lettem – magyar�zta Josihisza, �s a t�bbi h�zhoz hasonl�, egyszer� �p�letre mutatott, mely a f��tra n�zett. Nem tudtam eld�nteni, vajon a sz�lei tudatosan d�nt�ttek �gy, hogy net�n bev�s�rolj�k magukat egy kiv�lts�gos k�z�ss�gbe. Err�l sz� sem volt. – A d�dsz�leim csup�n meg szerett�k volna szerezni az itteni rizsf�ldet. Sokkal t�bbet �rt, mint maga a h�z. – Ugyanakkor b�szke volt arra, hogy egy t�rt�nelmi jelent�s�g� �t mellett lakhat, a szomsz�djaihoz hasonl�an. Minderr�l a k�rny�k h�zai is tan�skodnak: b�r nincsenek a lak�stervez�sre vonatkoz� r�gz�tett szab�lyok, a k�z�ss�gtudat�r�l ismert Jap�nr�l l�v�n sz�, a lak�k k�vetik az �p�t�szeti hagyom�nyokat.

 

Az alacsony �p�t�s�, sz�rke h�zakat elhagyva ny�lt s�ks�gra �rt�nk, melyet az �t ment�n h�z�d� k�t hegyl�nc k�z�l els�k�nt a Szuzuka-hegys�g k�vetett. Az �sv�ny meredeken tartott felfel�. Az utaz�k ezen a ponton voltak a legink�bb kiszolg�ltatva a rabl�k t�mad�sainak. A h�zakat m�r r�gen elhagytuk. Akkoriban bizony nehezen lehetett t�j�koz�dni �jszaka, k�l�n�sen t�len, amikor a s�ros gyalog�t cs�sz�ss� v�lt, �s musz�j volt lesz�llni a l�r�l, m�r ha egy�ltal�n el�g gazdag volt az ember ahhoz, hogy lova legyen. Ha pedig nem, akkor a p�r �r�val kor�bban, valami �tsz�li b�d�n�l v�s�rolt szalmapapucs addigra m�r szinte teljesen elhaszn�l�dott. Ez�rt azt�n a helyiek egy hatalmas l�mp�t emeltek k�b�l, amely m�g �tsz�z �v eltelt�vel is megtal�lhat�. (Igazs�g szerint, mivel az aut�p�lya itt �pp alag�tban halad, a vil�g�t�tornyot 50 m�terrel od�bb kellett vinni.) Hatalmas szerkezetr�l van sz�, mely 38 tonn�t nyom, �s �t m�ter magas, hagyma alak� talapzattal, a kiv�jt oszlop tetej�n lev� pisl�kol� olajm�cses l�ngj�t pedig egyetlen k�t�mbb�l durv�n megfaragott tet� v�di az es�t�l. Lehet, hogy az „�t" csup�n egy fel�zott, h�rom m�ter sz�les �sv�ny volt, a l�mp�s m�gis a jelent�s�g�t hirdette.

 

A bandit�k mellett t�bb m�s csoport is hozz�j�rult Iga �s K�ga meglehet�sen harcias jelleg�hez:

 

– Mivel a k�t r�gi f�v�ros, Kiot� �s Nara mind�ssze k�t-h�rom napi j�r�snyira fek�dt egym�st�l, ha hirtelen er�s�t�sre volt sz�ks�g, hamar seg�ts�get lehetett k�rni. Egy�nekre kell gondolni, nem csapatokra. Ennek eredm�nyek�nt, a hadakoz�s id�vel az emberek v�r�be iv�dott.

– B�r alapvet�en paraszti k�z�ss�gekr�l besz�lhet�nk, jelen volt egy viszonylag tanultabb r�teg, mely a Jamat�ba �vsz�zadokkal kor�bban K�n�b�l �s Kore�b�l bev�ndorolt szerzetesekb�l, katonacsal�dokb�l, fazekasokb�l, keresked�kb�l �s k�zm�vesekb�l �llt. Szellemi �s m�v�szi k�pess�geik id�vel �reztett�k hat�sukat a falvakban �s szent�lyekben is.

– A sebes foly�s� patakokkal �s meredek fal� v�lgyekkel teli erd�s�geket gyakran felkerest�k a jamabusik, akik minden bizonnyal j�l ismert�k a vadont, �s tiszt�ban voltak azzal, hogyan lehet magvakkal, bogy�kkal, hallal �s vaddal biztos�tani a t�l�l�st, illetve sz�ks�g eset�n tudtak maguknak gy�gyn�v�nyekb�l orvoss�got k�sz�teni.

– Ugyanez a t�j t�k�letes rejtekhely volt b�rki sz�m�ra, aki meg k�v�nta mag�t h�zni a polg�rh�bor� id�szak�ban – el�kel� csal�dok, melynek tagjai elvesztett�k rangjukat �s minden vagyonukat, egyszer� emberek, akik k�nytelenek voltak v�gign�zni, hogyan d�lj�k fel megvadult katon�k a f�ldjeiket, mindazok, akik el akart�k ker�lni, hogy valami felt�rekv� f�ldes�r szedett-vedett sereg�be k�nyszer�ts�k, vagy �ppen egy �jabb felesleges �sszet�z�s t�l�l�i.

– Mivel Iga �s K�ga egyik�ben sem m�k�d�tt k�zponti korm�nyzat, az �lland�an �ton lev� emberek – szerzetesek, el�ad�m�v�szek �s k�zm�vesek – sz�vesen megfordultak errefel�. �s tekintve, hogy az itt �l�k f�ldm�vel�ssel foglalkoztak, gond n�lk�l hozz�f�rtek mindenf�le szersz�mhoz, amelyet azt�n k�nny�szerrel fegyverr� lehetett alak�tani.

Mivel a legkor�bbi id�szakb�l egy�ltal�n nincsenek forr�sok, felt�telezhet�, hogy a k�ls� kih�v�sok �s vesz�lyek, valamint a saj�t megl�v� adotts�gaik egy�ttes hat�sa sarkallta arra Iga �s K�ga n�p�t, hogy t�bb �vsz�zados f�ggetlens�g�ket �s saj�t �rdekeiket �rv�nyes�tve, valamint saj�t maguk v�delme �rdek�ben nindzs�kk� v�ljanak.

 

Mik�zben az orsz�g java r�sz�ben h�bor� d�lt, K�ga �s Iga viszonylagos elszigetelts�gben figyelte az esem�nyeket a hegyek alkotta term�szetes v�d�m�vek m�g�l. Hagyom�nyosan mindk�t tartom�nyt ellens�gesked� csal�dok lakt�k; K�g�ban csup�n 53, a j�val nagyobb Ig�ban azonban k�r�lbel�l 300-500. (Egy szerzetes, akivel egy igai szent�lyben tal�lkoztam, �tsz�zharminc fam�li�r�l tudott.) Ezek k�z�l egyik �l�n sem �llt er�s, nagyrav�gy� had�r, �gy azt�n a visz�lykod�sok is ink�bb kis ter�letekre kiterjed� csetepat�k voltak, melyek sokkal ink�bb eml�keztettek szarvasbik�k �sszecsap�saira, mintsem az egy�b ter�leteken a rabl�hadak nyom�n tapasztalhat� elk�peszt� puszt�t�s�ra. Az �rintettek �ltal alkalmazott technik�k egyszerre voltak harci m�dszerek �s az �lethez am�gy is elengedhetetlen fog�sok, melyek els�sorban a v�delmet �s a rejtett tud�s meg�rz�s�t szolg�lt�k, nem a rombol�st �s a magamutogat�st.

 

Maga a nindzsa elnevez�s legels� el�fordul�sa 1488-b�l sz�rmazik, m�ghozz� a hivatalos korm�nyzati �vk�nyvb�l.15 A s�gun �ltal kinevezett helyi korm�nyz�, Rokkaku Takajori sorra saj�t�totta ki mag�nak a kisebb birtokosok f�ldjeit azzal a nyilv�nval� c�llal, hogy daimjo, azaz �r legyen. A f�ldbirtokosok Josihisza s�gunhoz fordultak panaszaikkal. Josihisza volt az a fi�, akinek 1465-ben bek�vetkezett v�ratlan sz�let�se eredm�nyezte az apja �ltal kijel�lt ut�d �s k�zte kirobbant �nin-h�bor�t. 1488-ban, tizenegy �vnyi b�ke ut�n, b�r m�g csak 23 �ves volt, elhat�rozta, hogy megleck�zteti a felt�rekv� korm�nyz�t. Meg is ostromolta Rokkaku palot�j�t, melynek sor�n az igai Kavai csal�d tagjai „figyelemrem�lt� �rdemekkel t�ntek ki mint sinobik (nindzs�k). Az�ta igai f�rfiak nemzed�keinek eg�sz sora v�lt csod�lat t�rgy�v�. Ez az igai f�rfiak h�rnev�nek eredete." Josihisza nem sokkal k�s�bb sajnos megbetegedett, �s meghalt, ut�dj�nak azonban siker�lt bevennie a v�rat. Tudjuk, hogy sikere r�szben nindzs�k alkalmaz�s�nak volt k�sz�nhet�, az esem�nyekr�l sz�l� besz�mol�ban pedig ez olvashat�: „Ami a nindzs�kat illeti, �ll�t�lag Ig�b�l �s K�g�b�l sz�rmaznak, �s titokban k�pesek bejutni ellens�ges v�rakba. Rejtett dolgokat f�rk�sznek ki, mik�zben bar�tnak tekintik �ket."

 

Addigra Iga �s K�ga lak�i bel�tt�k, hogy az egy�ttm�k�d�s �lhet�bb k�r�lm�nyeket teremt, mint az �lland� marakod�s. Senki sem tudja, pontosan mikor fogalmazt�k meg ezt el�sz�r hivatalosan, val�sz�n� azonban, hogy l�tezett valamif�le el�zm�nye, m�gpedig a k�zeli, a Nar�t�l d�li ir�nyban 13 kilom�terre fekv� Ojamato nev� birtokon, ahol ma kis szent�ly tal�lhat�. 1494 nyar�n, vagyis a hadakoz� fejedelems�gek kor�nak legelej�n Ojamato lak�i k�t, esk�vel is meger�s�tett, vagyis jogilag k�telez� �rv�ny� szerz�d�st fogalmaztak meg. A tan� egy Sinszei nev� szerzetes volt. Az els�, melyet 350 f�ldbirtokos �rt al�, amolyan helyi alkotm�nynak vagy alapt�rv�nynek tekinthet�, melynek �t cikkelye a b�ke fenntart�s�t volt hivatott szolg�lni. Az egyik paragrafusban ez �ll: „A k�zn�pnek tilos rizsf�ldek, hegyek vagy erd�k miatt hadakozni. Tilos tov�bb� er�szakkal megszerezni a m�vel�s lehet�s�g�t vagy lopni." A m�sodik szerz�d�sben, mely egy h�nappal k�s�bbi keltez�s�, 46 gazdag helybeli – �n. dzsizamuraj, vagyis a „f�ld szamur�ja" – megfogadta, hogy nem fognak a parasztokat terhel� ad�k miatt civakodni, illetve igyekeznek elej�t venni b�rmif�le visz�lynak: „Ha b�rki helytelen�l j�r el Ojamot�n k�v�l �s bel�l egyar�nt, �t�let al� fog esni." Mivel mindk�t szerz�d�st ugyanaz a szerzetes hiteles�tette, felt�telezhet�, hogy a f�ldbirtokosok �s f�ldm�vesek k�t csoportja egyar�nt a b�ke megteremt�s�ben volt �rdekelt. Felmer�l a k�rd�s, hogy kivel szemben. Nem zajlott semmif�le h�bor�, �s nem tudunk szerzetes harcosokr�l sem, mint ahogy az al��r�k sem k�nyszer alatt cselekedtek. Egy k�z�ss�g fogott �ssze �s am�gy jelent�ktelen emberek hat�rozt�k el, hogy b�k�sen elrendezik n�zetelt�r�seiket – legink�bb a f�ldek igazgat�s�ra �s �nt�z�si jogokra kell gondolni –, felsz�molj�k a rabl�band�kat, helyben hasznos�tj�k az ad�bev�teleket, �s a saj�t elk�pzel�seik szerint er�s�tik meg t�rsadalmukat.

 

Ezen a ponton �rdemes egy pillanatra meg�llni, a forr�sok ugyanis szinte felh�tlen viszonyokra engednek k�vetkeztetni; ahogy a vid�m �s bar�ts�gos falulak�k kar�ltve �rv�nyes�tik k�z�s �rdekeiket. Szinte biztos azonban, hogy a szerz�d�s megk�t�se el�tt a f�ldm�vesek �lete, valamint azok�, akik nem tartoztak a szerz�d�s hat�lya al�, egy�ltal�n nem volt gondtalan, sokkal ink�bb er�szakos �s r�vid, melyet a telep�l�sek k�zti visz�lykod�s �s az �nin-h�bor� el�l menek�l�k jelenl�te hat�rozott meg.

 

A faluk�z�ss�gek l�gk�re egy�ltal�n nem volt sz�v�lyes. Az�rt maradhattak fenn, mert kem�nyen, s�t durv�n betartatt�k a szab�lyokat, semmif�le meg�rt�st nem tan�s�tottak azokkal szemben, akik net�n megszegt�k az el��r�sokat, �s elutas�tottak minden k�ls� k�nyszert. Egy magas beoszt�s� cs�sz�ri ember, bizonyos Kudzs� Maszamoto besz�mol�j�b�l ismer�nk egy esetet, mely 1500 k�r�l t�rt�nt, amikor is ell�togatott saj�t birtok�ra.

 

Parasztokat h�vott meg mag�hoz a falu el�lj�r�inak tisztelet�re rendezett �j�vi lakom�ra, az �sszej�vetelen azonban ellopt�k az egyik vend�g t�r�t. Maszamoto azt javasolta, menjenek a helyi szent�lyhez, hogy forr� vizes pr�ba seg�ts�g�vel leleplezz�k a tolvajt. Az ilyen jelleg� pr�b�k mindig is jelen voltak a t�rt�nelemben, amolyan egyetemes, a b�n�s�k rajtakap�s�t szolg�l� gyakorlatk�nt, melynek �rtelm�ben ha valaki �rtatlan, kib�rja a pr�b�t, t�l�li vagy belehal – tudniillik a v�gs� �t�let gyakran elt�r� �rtelmez�s k�rd�se volt mindenesetre kider�lt a b�n�s kil�te, mivel Isten vagy a szellemek �gyis gondj�t viselik az �rtatlannak. (Sz�mos eur�pai nyelvben felfedezhet� ennek a gyakorlatnak a lenyomata. Az „�t�let" n�met�l Urteil, mely ugyanarra a t�re vezethet� vissza, mint az angol ordeal, vagyis pr�bat�tel.) Ez esetben mindenkinek ki kellett volna vennie egy k�vet egy lobog� v�zzel teli �stb�l. Az �gett kezeket azt�n bep�ly�zt�k volna, hogy n�h�ny nap eltelt�vel megvizsg�lj�k, vajon a seb gy�gyul-e (�rtatlan) vagy gennyesedik (b�n�s). Ez�ttal m�r mag�nak a pr�bat�telnek a lehet�s�ge is kell�en megijesztette az elk�vet�t, aki �nk�nt el��llt. Maszamoto megfosztotta az illet�t minden jog�t�l, ami azonban nem el�g�tette ki a falubelieket. V�g�l is a lop�sra egy k�l�n�s esem�ny alkalm�val ker�lt sor, amikor vend�gs�gben voltak az urukn�l. Megal�zva �rezt�k magukat, ez�rt a saj�t �rt�k�t�let�k szerint, j�rtak el: p�r nappal k�s�bb felkerest�k a tolvajt, meg�lt�k feles�g�vel �s h�rom fi�val egy�tt, majd a h�z�t is felgy�jtott�k.

 

Ojamato paraszti berendezked�se m�k�d�k�pesnek bizonyult, �s ez a szomsz�doknak is felt�nt. Az igaiak valami hasonl�, b�r n�mik�pp ambici�zusabb gyakorlatot honos�tottak meg, melyet a tud�sok Igai Kommunak�nt tartanak sz�mon. Nincs �r�sos eml�k, mely alapj�n el lehetne d�nteni, mikorra is tehet� a kezdete, m�gis k�r�lbel�l 1500 val�sz�n�s�thet�. Iga ikkik�nt, azaz sz�vets�gk�nt tekintett mag�ra, annak ellen�re, hogy egy�b ikkikhez k�pest j�val nagyobb volt. Elk�pzelhet�, hogy ebben Jamasiro „vid�ki kommun�j�nak" a p�ld�j�t igyekeztek k�vetni, m�r ha t�bb paraszti �s kevesebb katon�skod� lak�ja lett volna. Iga egy tartom�nnyi m�ret� falusz�vets�g volt, melyet 66, saj�t er�ddel b�r� harcos csal�d ir�ny�tott, akik a f�v�rosban, Iga-Uen�ban ma l�that� palota hely�n �ll� egykori buddhista szent�lyben gy�ltek �ssze tan�cskozni. Mindez bizony�tja, hogy nem csup�n a bandit�k elleni harcra voltak k�szek.

 

Az alap�t�sr�l sz�l� dokumentumok hi�nya ellen�re 1560 k�r�l m�gis keletkezett egy alkotm�ny-val�sz�n� egy m�r �vtizedes gyakorlat �rott v�ltozat�r�l van sz� –, mely a k�vetkez�ket tartalmazza

 

– Minden idegen sereget visszavernek.

 

– A meger�s�tett hegyszorosokn�l szolg�l� �rszemek jelz�s�re a falubeliek tov�bbadj�k a riaszt�st, valamint �lelmet, fegyvert �s er�s�t�st biztos�tanak az utak ment�n.

– Minden 17 �s 50 �v k�z�tti f�rfi k�teles hadba vonulni; a parancsnokokat kijel�lik, a szerzetesek im�dkoznak �rt�k.

– A kimagasl� harci teljes�tm�nyt ny�jt� parasztokat szamur�j rangra emelik.

– Az �rul�kat lefejezik, fej�ket pedig k�zszeml�re teszik.

A sz�veg eredete meglehet�sen bizonytalan. Ugyanis nincs rajta �vmegjel�l�s, mint ahogy al��r�sok sem szerepelnek, ami arra enged k�vetkeztetni, hogy piszkozatr�l van sz�. R�ad�sul egy k�gai csal�d tulajdon�ban maradt fenn, nem is Ig�ban. Isida Josihito, aki 1996-ben bek�vetkezett hal�l�ig az Okajamai Egyetem k�z�pkori Jap�nnal foglalkoz� kutat�ja volt, az�rt gondolta, hogy Ig�ban �rt�k, mert utal�s tal�lhat� benne egy „�nkorm�nyz� sz�vets�gre" (Szokoku ikki), �s Iga �ppen ekk�nt tekintett mag�ra. Azt is meg�llap�totta, hogy az 1552 �s 1568 k�z�tti id�szakban keletkezhetett, mivel a) a sz�veg eml�t�st tesz egy bizonyos Mijosi kl�nr�l, mely 1549-ben ragadta mag�hoz Jap�n k�z�ps� r�sz�n a hatalmat, de csak 1552-t�l v�lt ismertt� a nev�k; illetve b) Oda Nobunaga, Jap�n egyes�t�je 1568 el�tt m�g nem volt el�g hatalmas ahhoz, hogy eml�t�st tegyenek r�la.

 

K�ga ugyancsak Ojamato �s Iga nyomdok�ba l�pett, �s l�trehozta a saj�t faluk�z�ss�g�t. A k�t tartom�ny katonacsal�djai k�lcs�n�sen sz�vets�gesnek ismert�k el egym�st. Iga alkotm�nya val�ban tartalmaz egy cikkelyt, melyben az olvashat�, hogy „imm�r alkalmasnak tartjuk egyes�teni er�inket K�g�val", �s a hat�ron k�z�s seregszeml�ket, �n. „harct�ri tal�lkoz�kat" tartani.

 

A 16. sz�zad m�sodik fel�re teh�t az eg�sz ter�letet kommun�k h�l�zata sz�tte be, melynek tagjai maguk ellen�rizt�k az �nt�z�st, a f�ldek hasznos�t�s�t, valamint a hadurakkal �s k�ls� er�kkel szembeni v�delem k�lts�geinek �sszegy�jt�s�t. Az egyik falu hat�r�ban a k�vetkeztet� figyelmeztet�s �llt: „Tilos helyi haduraknak bel�pni�k a telep�l�sre, mely k�zigazgat�silag �n�ll�." M�shol a hadurak kiz�r�lag akkor nyertek bebocs�t�st, ha �r�sban el�re r�gz�tett�k, mely h�b�resekre terjed ki a fennhat�s�guk.

 

(Nem v�letlen egybees�s, hogy nagyj�b�l ugyanebben az id�ben hasonl� k�r�lm�nyek – a k�zponti hatalom hi�nya, illetve a helyi ellen�ll�sba �tk�z� k�zpontos�t�si t�rekv�sek – hasonl� eredm�nyekhez vezettek Eur�p�ban is. Ahogy az ezredfordul� ut�n elkezd�d�tt a v�rosok fejl�d�se, �gy v�gytak egyre ink�bb a v�roslak�k mened�kre a zs�km�nyra vagy �pp ad�kra �hes b�n�z�kkel, nemesekkel �s egyh�ziakkal szemben. Jogaik meg�rz�se �rdek�ben �nkorm�nyzatokat hoztak l�tre, melyek megfogadt�k, hogy megv�dik tagjaikat, illetve megbosszulj�k az �ket �rt t�mad�sokat, s�t id�vel a helyi tartom�ny�r, kir�ly vagy cs�sz�r �ltal kibocs�tott kiv�lts�gleveleket nyertek. Az �nkorm�nyzatis�g eszm�je el�sz�r a 11. sz�zadban jelent meg �szak-It�li�ban, majd a 12. sz�zad elej�re elterjedt eg�sz Nyugat-Eur�p�ban. It�lia �szaki �s k�z�ps� r�szein tucatnyi stabil berendezked�s� v�ros�llam – Mil�n�, Genova, P�dua, Ferrara �s m�g sok m�sik – j�tt l�tre. Egyes n�met kommun�k – Frankfurt, N�rnberg, Hamburg – �vsz�zadokig meg�rizt�k �n�ll�s�gukat. Franciaorsz�gban �s Angli�ban els�sorban vid�ki �nkorm�nyzatok terjedtek el, illetve bizonyos k�z�ss�gek hasonl�, b�r mindenk�pp egyedi szerepet t�lt�ttek be, el�g csak pl�b�ni�kra, k�zm�ves- �s keresked�c�hekre vagy monostorokra gondolni. A sv�jciak k�l�n�sen sikeresek voltak: 1291-ben h�rom kanton „�r�k�s Sz�vets�gre" l�pett, hogy megszabaduljanak a Habsburgokt�l. Egyik�k volt Schwyz, mely v�g�l az eg�sz sz�vets�g n�vad�ja lett. K�z�sen, Ig�hoz hasonl�an olyan katon�kat �ll�tottak ki, akiket harci k�pess�geik messze f�ld�n ismertt� tettek. A helyi �nkorm�nyzatok sz�m�ra mindez nagyon sz�p �s j� volt, az eg�sz orsz�gra kiterjed� b�ke megteremt�s�n f�radoz� k�zponti korm�nyzat szempontj�b�l azonban kev�sb� el�ny�s.)

 

Ahogy Eur�p�ban, �gy Jap�nban is hasonl� folyamatok zajlottak, k�l�n�sen Ig�ban, ahol a helyi �nkorm�nyzat jelent�sebb ellen�ll�st tan�s�tott, mint a szomsz�dos Jamasiro, val�sz�n�leg az�rt, mert r�szben t�volabb esett a f� kereskedelmi �tvonalakt�l, m�sr�szt pedig a paraszti k�z�ss�gek hagyom�nya m�lyebben gy�kerezett.

 

Ak�rhogy is, az �sszetartoz�s ereje Iga �s K�ga lak�inak eml�kezet�ben ugyanolyan tart�snak bizonyult. T�bb mint egy �vsz�zaddal k�s�bb, j�val a nindzs�k sz�l�f�ldj�nek tekinthet� ter�letek pusztul�sa ut�n a Soninki besz�mol�ja szerint a k�t tartom�ny �r�k bar�ts�got fogadott az Icsi Gun Icsi Mi („egy k�rzet egy csapat") esk�vel. Mivel harci k�pess�geiket t�voli vid�keken is hasznos�tott�k, �ket tekintett�k a legels� sinobiknak, fogadalmukat pedig �r�sban is meger�s�tett�k: „Ha oda megyek, ahol te vagy, illik megmutatnod mindent a tartom�nyodban, ha pedig te j�ssz oda, ahol �n vagyok, megmutatok mindent a tartom�nyomb�l."

 

K�g�ban meglehet�sen kezdeti demokr�cia m�k�d�tt, amolyan „minisztereln�k n�lk�li parlament", mint azt Tosinobu, egy helyi t�rt�net�r� megegyezte. �gy t�nik, m�g az igai „parlament" k�l�nb�z� helyeken �l�sezett, addig K�ga 53 legel�kel�bb csal�dja f�k�nt egy k�zponti szent�lyt kedvelt. Tosinobu err�l �gy �r: „Mindenkinek a saj�t �let�re kellett esk�t tennie valamely isten el�tt. Ez�rt tartott�k az egym�st k�vet� �sszej�veteleiket a h�rom szent�ly egyik�ben. Meg�llapod�saikat gyakran egy k�l�nleges pap�ron r�gz�tett�k, melynek h�toldal�n az istens�g neve szerepelt. A v�g�n mindenki al��rta."

 

Az egyik szent�ly, pontosabban annak rekonstru�lt m�sa m�g mai is �ll. A mai Koka k�lv�ros�ban egy k�l�n�s, j�rhatatlan h�dnak l�tsz� f�lk�r alak� szerkezet �vel �t egy patak f�l�tt. Egy m�retes, fagerend�kb�l emelt, n�dfedeles sint� kapu ny�lik a szent�ly, a Jagava kavicsos udvar�ra. Azon a bizonyos forr� szeptemberi d�lut�non Jagav�ban b�ke �s csend honolt. Forr�sv�z cs�rgedezett egy f�ms�rk�ny sz�j�b�l egy faragott k�k�dba, mely mellett mer�t�kanalak sorakoztak, hogy a zar�ndokok lemoshass�k magukr�l az �t por�t. Az udvar k�zep�n �llt a Norika �ltal t�ncteremk�nt emlegetett helyis�g. Sz� sem volt azonban t�rsas �sszej�vetelekr�l, hanem arra szolg�lt, hogy a papok �s szum�birk�z�k az isteneknek �ldozhassanak. Azon t�l helyezkedett el maga a szent�ly, melyet n�gy, k�nai st�lus� k�oroszl�n �rz�tt. Z�rva volt.

 

– Ott egy erk�ly – jegyeztem meg. – H�tha be tudok n�zni.

 

– Ne! – mondta r�m�lten Noriko a felvet�sem hallat�n. – Ez az isten h�za! K�z�ns�ges haland� nem mehet csak �gy be. Kiz�r�lag a pap engedhet be, ha p�ld�ul �jsz�l�ttet k�v�nsz bemutatni az istennek.

 

Az egyik oldalon �p�let h�z�dott, amely r�gen rakt�r vagy ist�ll� lehetett, �jabban azonban a pap lakhely��l szolg�lt. �szrevett minket egy asszony, majd azonnal el is t�nt. Sz�vesen indultam volna m�r, hogy mihamarabb �jra Kiot�ban lehessek, ekkor azonban felt�nt a pap, n�v szerint Szomanoso. K�penyt viselt, �s meglehet�sen kialvatlannak t�nt. Mint kider�lt, d�lut�ni szuny�k�l�s�b�l �bresztett�k, de sz�vesen mes�lt, mivel a szent�lynek, csak�gy mint neki, �rdekes a t�rt�nete.

 

Az Edo-id�kben a templom a szok�sos sintoista be�t�ssel b�r� buddhista imahely volt, melyet a Tendai szekta m�k�dtetett. Az 1868-as Meidzsi restaur�ci� ut�n azonban, amikor betiltott�k a sintoizmust, teljes eg�sz�ben Tendai-ir�nyults�g�v� v�lt. A Tendai papok ugyan nem n�s�lhettek, az utols� valahogy m�gis Szomanoso apja lett. Hogyan volt ez lehets�ges? A h�bor� ut�n ism�t enged�lyezt�k a sintoizmust. – Az ap�m ekkor h�tat ford�tott a Tendai paps�gnak, �s ink�bb sintoista pap lett, �gy azt�n h�zasodhatott, gyereke is sz�letett, aki meg�r�k�lte az apja tiszts�g�t – ez voln�k �n.

 

Szinte el is felejtettem l�togat�sunk eredeti c�lj�t. Mi t�rt�nt mindezek el�tt, m�g az 1600-ban bek�vetkezett egys�ges�t�s el�tt?

 

– Nos, ez egy �si szent hely. A forr�sokban mind�ssze egyetlen mondat sz�l arr�l, hogy itt tal�lkoztak a k�gai csal�dok, amikor m�g egyszerre volt Tendai �s sintoista.

 

El�zetesen abban b�ztam, valami ilyesmit hallok majd. Mint kider�lt, �pp azon a helyen j�rtam, ahol Jap�nban el�sz�r tettek pr�b�t valami olyasfajta demokr�cia m�k�dtet�s�re, mely az ath�niak Kr. e. 5. sz�zadi berendezked�s�re eml�keztetett. Mindegyik falut egy kiemelked�, kiz�r�lag f�ldbirtokos csal�d k�pviselte, az egyes csal�dokat pedig a legjelesebb f�rfi csal�dtag, akinek a feladatk�r�t �ltal�ban a legid�sebb fi� �r�k�lte. Term�szetesen nem szavaztak, �s kiz�rt, hogy valamennyi r�sztvev� k�zvetlen�l hallathatta a hangj�t. Ha figyelembe vessz�k azonban, hogy mindez a semmib�l sz�letett, egy�ltal�n nem min�s�l rossz kezd�snek.

 

Sajnos azonban az eg�sz rendszer id� el�tt �sszeomlott, m�g miel�tt finom�thattak volna a m�k�d�s�n.