ELS� FEJEZET

Eredet

L�gy elt�k�lt, hogy valah�nyszor k�ldet�sre indulsz, gy�zni fogsz, m�g akkor is, ha k�ptelens�gnek t�nik.

Nindzs�knak sz�l� �tmutat�s

A jap�n „�rny�kharcosok" adott korszakban, k�r�lbel�l 1400 �s 1600 k�z�tt, adott helyen �s adott k�r�lm�nyek k�z�tt szereztek maguknak h�rnevet. Felt�n�s�ket azonban hossz� folyamat el�zte meg. Ahhoz, hogy az eredet�ket felt�rjuk, t�rben �s id�ben egyar�nt messzire kell tekinteni, m�ghozz� K�n�ba, majd nyolcsz�z �vvel kor�bbra.

A 7. sz�zad elej�n felemelked� Tang-dinasztia uralkod�i lettek a hatalmas birodalom �s jelent�s kult�ra cs�sz�rai. A saj�t nagyrat�r� cs�sz�raik �ltal ingatag m�don egyes�tett jap�nok k�v�ncsiak voltak a k�naiak titkaira, udvari hivatalnokok, di�kok, tan�rok, szerzetesek �s m�v�szek l�togattak el az orsz�gba, ahonnan leny�g�zve t�rtek vissza, magukkal hozva az „�j tud�st", mely alapvet�en a k�nai civiliz�ci� f�bb elemeit tartalmazta – konfucianizmus, orvosl�s, text�li�k, sz�v�s, ruhafest�s, az �th�r� lant, maszkok, t�rsasj�t�kok, valamint tem�rdek t�rt�nelemmel, filoz�fi�val, szent iratokkal �s irodalommal foglalkoz�, k�nai nyelv� k�nyv.

K�n�ban tal�n a h�bor�r�l tudtak a legt�bbet. Az �vsz�zadokig zajl� h�bor�skod�s megosztotts�got sz�lt, ugyanakkor szint�n a h�bor� hozta meg a b�k�t �s vezetett el az egys�ges �llam megteremt�s�hez Kr. e. 221-ben. A k�naiak hadi b�lcsess�g�t mintegy sz�z �vvel kor�bban (vagy m�g r�gebben, senki nem tudja pontosan) a kiemelked� had�szati szakember, Szun-ce (vagy Sun Tzu, a r�gi Wade-Giles-f�le �t�r�si rendszer szerint) foglalta �ssze. A hadvisel�s t�rv�nyei m�r j� ideje klasszikus jelent�s�g� alkot�snak sz�m�tott. Szun-ce megr�gz�tt szakember volt. El�sz�r lefektette az „�t alapelvet" – �t, �g, f�ld, hadvez�r �s t�rv�ny – majd olyan r�szletekr�l �rt, mint p�ld�ul a k�vetek sz�rakoztat�s�nak k�lts�ge vagy a ragaszt� �ra. Nem a dics�s�g �rdekelte, sokkal ink�bb a gyors �s teljes gy�zelem, mivel, mint �rta, „m�g sohasem fordult el�, hogy egy h�bor�, amely sok�ig h�z�dott volna, valaha is haszn�ra v�lt volna az orsz�gnak".¹ Csakis a gyors gy�zelemmel ker�lhet� el a tov�bbi hadakoz�s. Korunk t�bornokai mind a mai napig �t tanulm�nyozz�k, a politikusok viszont figyelmen k�v�l hagyj�k a saj�t veszt�kre. Tal�n George Bush is meggondolta volna mag�t, miel�tt megt�madja Irakot, nem besz�lve nagyk�p� kijelent�s�r�l („k�ldet�s teljes�tve"), ha net�n elt�prengett volna Szun-ce egyik aforizm�j�n: „Gy�zelmet el�rni k�nny�, meg�rizni annak gy�m�lcseit, neh�z." Egy�rtelm� tan�csokat fogalmazott meg: ne bocs�tkozz harcba, hacsak nem vagy biztos a gy�zelemben; ne kock�ztass; jobb megf�leml�teni az ellens�get, mintsem harcolni. Ha m�gis harcra ker�l sor, tedd, ahogy �n javasolom! Tanuld meg a hadvezet�s, logisztika, man�verez�s, a terep �s k�l�n�sen – nem v�letlen�l hagyja utolj�ra – a megt�veszt�s szab�lyait.

Sz�munkra az ut�bbir�l sz�l� fejezet �rdekes, k�l�n�sen az al�bbi r�szlet:

„A h�bor� mindig a csal�s �tj�t j�rja. �gy ha k�pesek vagyunk valamire, tegy�nk �gy, mintha nem lenn�nk r� k�pesek; ha valamit felhaszn�lunk, tegy�nk �gy, mintha nem haszn�ln�nk fel. Ha k�zel vagyunk, kelts�k azt a l�tszatot, hogy t�vol vagyunk; ha t�vol vagyunk, kelts�k azt a l�tszatot, hogy k�zel vagyunk. El�ny�ket k�n�lva csalogassuk az ellens�get, sorait megzavarva m�rj�nk csap�st re�; ha mindene megvan, j�l k�sz�lj�nk fel ellene; ha er�sebb n�lunk, ker�lj�k el az �sszecsap�st."

Kiz�r�lag �gy �rhet� el a legl�nyegesebb: a gyors gy�zelem.

A min�l gyorsabb sikerhez sz�ks�ges fegyverek k�z�l a legl�nyegesebb az inform�ci�. „A b�lcs fejedelem �s a kiv�l� hadvez�r �gy arat gy�zelmet az ellens�g felett (...), hogy mindent igyekszik el�re tudni. Ezt az el�re tud�st nem lehet a szellemekt�l megszerezni, nem lehet sem m�s dolgok mint�j�ra levont k�vetkeztet�sek, sem sz�m�tgat�sok �tj�n megszerezni; az ellens�g helyzet�nek ismeret�t mindig emberekt�l kell megszerezn�nk", nevezetesen k�mekt�l.

�tfajta k�m l�tezik, �rja Szun-ce: �slakos, bels�, kett�s, el�tkozott �s t�l�l�. M�s szavakkal a saj�t embereid, az ellens�g emberei, kett�s �gyn�k�k, fel�ldozhat�k �s nindzsaszer� k�mek, akik k�pesek behatolni az ellens�g sorai m�g�, elv�gezni a feladatukat, �s vissza is t�rni. Mindegyikre sz�ks�g van a gy�zelemhez. Senki ne �lljon k�zelebb a hadvez�rhez, mint a k�mek, �s senkit ne jutalmazzanak meg jobban, mivel nincs bizalmasabb �gy, mint a k�mek tev�kenys�ge. Aki nem el�g b�lcs, elm�s, embers�ges �s igazs�gos, k�ptelen vel�k b�nni. „Finom �rz�k �s �lesl�t�s n�lk�l nem tudjuk meg�t�lni a k�mek igazmond�s�t. Bizony, finom �rz�k, nagyon finom �rz�k kell hozz�", tudniillik ha a terveknek idejekor�n h�re megy, a k�mnek is �s mindazoknak, akikkel besz�lt, meg kell halniuk. Hogy mir�l is �rtekezett Szun-ce, �kesen p�ld�zza Jing Cseng kir�lynak, Csin �llam uralkod�j�nak, K�na majdani els� cs�sz�r�nak az esete, amely k�r�lbel�l akkor t�rt�nt, amikor f�l�ton j�rt az egys�ges �llam megteremt�s�ben. A tehets�ges, nagyrat�r� �s k�m�letlen cs�sz�r ellen sz�mos mer�nyletet k�s�reltek meg. Korunk �llamf�ihez hasonl�an � is mindent megtett saj�t testi �ps�g�nek meg�rz�se �rdek�ben. Valah�nyszor �tra kelt, k�l�n�sen sebezhet� c�lpontt� v�lt, mint azt tudjuk a Hszian k�zel�ben fekv� s�rj�ban tal�lt, illetve a h�res, t�bb ezer �letnagys�g� agyagkaton�t sz�ml�l� cser�phadsereg k�zel�ben felt�rt r�g�szeti leletb�l.

1980-ban az els� cs�sz�r temetkez�si dombj�nak nyugati v�g�n dolgoz� r�g�szek egy �t r�szre tagolt �rkot fedeztek fel. Az egyik m�lyed�sben egy f�b�l k�sz�lt, a f�ld s�lya alatt darabokra hullott sz�ll�t�alkalmatoss�g maradv�nyait tal�lt�k meg. Mint kider�lt, a leletegy�ttes leg�rt�kesebb darabjai lapultak benne: k�t bronzb�l k�sz�lt, f�l �letnagys�g� n�gylovas, k�tkerekes szek�r lovakkal �s hajt�kkal. Maguk a j�rm�vek sz�testek, nyolc�vnyi munk�val azonban siker�lt t�k�letesen helyre�ll�tani �ket az utols� gyepl�ig, h�mig �s tengelyen forg� z�szl�ig.

Az egyik fogat k�s�r� kocsi volt, melynek kocsisa erny�vel fedett emelv�nyen foglalt helyet. A m�sik hint� volt a cs�sz�r�. El�ls� fel�n �lt a hajt�, a h�ts�, z�rt r�sz pedig az uralkod�nak volt fenntartva, melynek selyemb�l vagy b�rb�l k�sz�lt tetej�t zs�rral tett�k v�zhatlann�. Az ablakokat term�szetesen bronz sz�nyogh�l� bor�tja, az oldalablakokon pedig kis mozgathat� t�bl�k tal�lhat�k, melyeket elh�zva a cs�sz�r kin�zhetett, friss leveg�h�z juthatott, vagy utas�t�sokat adhatott an�lk�l, hogy szem�lyesen felt�nt volna.

A hint� m�gsem tekinthet� tanknak. Viszonylag k�nny�nek kellett lennie a mozg�konys�g �rdek�ben, ebb�l ad�d�an viszont sebezhet�v� v�lt az esetleges mer�nyl�k nyilaival �s kardjaival szemben. A megold�s, mint azt Szun-ce is vallotta, a megt�veszt�s volt, ami ugyanazt jelentette, mint manaps�g a magas rang� politikusok eset�ben, vagyis csalij�rm� alkalmaz�s�t. A cs�sz�r a sz�mos egyforma hint� valamelyik�ben utazott. Legal�bb egy olyan meghi�sult mer�nyletr�l van tudom�sunk, amikor az elk�vet� rossz kocsit t�madott meg. Val�sz�n�leg tov�bbi n�gy hasonl� hint� m�g felt�r�sra v�r, ami ezt jelenti, hogy a mer�nyl�nek mind�ssze h�sz sz�zal�k es�lye volt, hogy a megfelel� fogatot szemelte ki.

A hagyom�nyos m�dszerek teh�t hi�baval�nak bizonyultak volna, hogy b�rki is az uralkod� k�zel�be f�rk�zz�n, ez�rt ink�bb egy nindzs�ra volt sz�ks�g.

V�geredm�nyben egy f�lig-meddig nindzsa �ll a k�nai t�rt�nelem egyik legismertebb t�rt�net�nek k�z�ppontj�ban, mely esetet t�bbsz�r is megfilmes�tettek (tal�n a legeml�kezetesebb feldolgoz�s az 1998-as A cs�sz�r �s a gyilkos c�m� filmdr�ma Csen Kaj-ko rendez�s�ben). A k�nai t�rt�net�r�s atyjak�nt ismert Sze-ma Csien besz�mol�ja, mely ugyan a t�rt�ntek ut�n sz�z �vvel keletkezett, �ll�t�sa szerint m�gis szemtan�k elbesz�l�s�n alapul, b�rmilyen fordulatos forgat�k�nyvvel felveszi a versenyt.

Tan herceg a Csin �llammal szomsz�dos Jan tartom�ny tr�nj�nak v�rom�nyosa. Tan retteg Cseng kir�lyt�l, mivel kor�bban m�r raboskodott az uralkod� udvar�ban, ahonnan a rossz b�n�sm�d miatt v�g�l megsz�k�tt. Egy eredetileg csin t�bornok, bizonyos Fan J�-csi �tp�rtolt, �s Tan herceg szolg�lat�ba szeg�d�tt. A t�bornoknak minden seg�ts�gre sz�ks�ge van, Cseng kir�ly ugyanis v�rd�jat t�z�tt ki a fej�re, m�ghozz� egy v�rost �s 250 kilogramm aranyat. A csin csapatok m�r Jan hat�rain�l j�rnak, Cseng �st�k�sszer� emelked�s�t pedig csak �gy lehet megakad�lyozni, ha tal�lnak egy mer�nyl�t, aki meg�li. Egy Csing Ko nev� fiatal v�ndort b�znak meg a feladattal. A j�ghideg term�szet� f�rfi felett�bb elm�s, aki „szeret olvasni �s kardot forgatni", vagyis mindazt megtestes�ti, ami a legink�bb jellemzi az igazi nindzs�t. Nem hajland� senkivel civakodni – ha valaki megs�rti, egyszer�en fak�pn�l hagyja. Csing Ko el�sz�r elutas�tja a megb�z�st, ellen�ll�s�t azonban megt�rik azzal, hogy miniszteri rangra emelik, �s palot�t is adnak neki.

Tudva, hogy megfelel� indok h�j�n es�lye sincs Cseng k�zel�be f�rk�zni, egy elk�peszt� �tlettel keresi meg a hitszeg� Fant: ha megkaphatn� a t�bornok fej�t, h�s�g�t bizony�tand� elvinn� Csenghez, �s felaj�nlan� Jant is. Ennek jel��l �tny�jtan� a kir�lynak a tartom�ny t�rk�p�t. Ez a kett� biztos megnyitn� sz�m�ra az utat az uralkod�hoz. A feltekert t�rk�pben egy m�rgezett t�rt tervezett elrejteni, amellyel azt�n lesz�rja Csenget. A t�bornok nagyszer�nek tartotta a tervet. „�jjel-nappal fogcsikorgatva �s gy�tr�dve t�r�m a fejem a megfelel� megold�son. Erre te megmutattad, mi a teend�" – sz�lt, �s azzal el�z�kenyen elv�gta a saj�t tork�t.

A t�bornok fej�vel �s a t�rk�ppel felszerelkezve egy k�s�r� t�rsas�g�ban Csing Ko bebocs�t�st nyer a kir�lyi udvarba, hogy szem�lyesen tal�lkozzon az uralkod�val. Ebben a pillanatban a tettest�rsnak in�ba sz�ll a b�tors�ga, �gy azt�n Csing Ko egyed�l k�nytelen cselekedni. Udvaroncok gy�r�j�ben kitekeri a t�rk�pet, megmarkolja a t�rt, megragadja a kir�ly karj�t �s fel�je s�jt. Az uralkod� h�traugrik, a ruh�ja elszakad, Csing Ko pedig elv�ti a csap�st. Cseng fut�snak ered a mer�nyl�vel szorosan a nyom�ban, mik�zben a fegyvertelen udvaroncok r�m�lten h�tr�bb h�z�dnak, �s csak n�zik, ahogy uruk �s parancsol�juk egy oszlop k�r�l ugr�l, mik�zben igyekszik el�r�ntani hossz� d�szkardj�t a h�vely�b�l. Az egyik orvosnak van annyi l�lekjelenl�te, hogy egy orvoss�gos zs�kkal fejbe �sse a t�mad�t, ezzel n�mi eg�rutat biztos�tva Csengnek.

Mire Csing Ko ism�t utol�ri, a kir�lynak siker�l kiszabad�tania a kardj�t, �s l�bon sz�rja �ld�z�j�t. Csing Ko erre est�ben elhaj�tja a m�rgezett k�st, ami azonban nem tal�lja el az uralkod�t, aki �jra megsebes�ti a mer�nyl�t. Csing Ko r�j�n, hogy kudarcot vallott, lerogy egy oszlop t�v�be, mik�zben felv�ltva eszel�sen r�h�g �s �tkozza a kir�lyt. Az �r�k v�g�l k�rbeveszik, �s v�geznek vele.

Vajon mennyiben tekinthet� Csing Ko a nindzs�k el�fut�r�nak? Nemigen. T�ny, hogy fondorlattal nyert bebocs�t�st a kir�ly udvar�ba. A terv szerint azonban nyilv�nosan kellett cselekednie, �s k�sznek kellett lennie meghalni. A nindzs�k titokban tev�kenykedtek, �s �gy gondolt�k, t�l�lik az akci�t. Ha m�gis tanuls�gokat k�v�nn�nk levonni az esetb�l, tal�n azt lehetne, hogy az uralkod�k legyenek �vatosabbak, a mer�nyl�k pedig felk�sz�ltebbek. Semmi �rtelme f�lig-meddig nindzs�nak lenni.

A t�rt�net, csak�gy mint a k�nai t�rt�nelem t�bbi jelent�s esem�nye, amelyet �r�sban r�gz�tettek, k�veteiken kereszt�l jutott el a jap�nokhoz. A tud�sok ismert�k az els� cs�sz�rt, �s olvast�k az „�t klasszikust", k�zt�k Szun-ce m�v�t, melyet Jap�nban Sonsik�nt (a szerz� nev�nek eltorzult alakja rejlik az elnevez�sben) ismernek. Elm�letileg teh�t a jap�nok tiszt�ban voltak azzal is, hogy Szun-ce mennyire kedvelte a s�t�tet, a megt�veszt�s k�l�nb�z� form�it �s a k�mked�st. Mi t�bb, a kora k�z�pkor folyam�n (a 10-12. sz�zadban) sok vagyonos k�nai menek�lt el a h�bor� d�lta ter�letekr�l, kereszt�lutazott Jap�n bels� vid�kein, s�t ak�r le is telepedett, mik�zben vend�gl�t�iknak mindv�gig a k�nai kult�r�r�l �s a titkos hadvisel�sr�l mes�ltek. A h�res Takeda csal�d, mely a 16. sz�zad sor�n szerzett mag�nak h�rnevet, a k�nai klasszikusok legal�bb hat p�ld�ny�t birtokolta, k�zt�k Szun-ce, Konfuciusz �s Sze-ma Csien (ut�bbi elbesz�l�s�b�l ismerj�k Csing Ko t�rt�net�t) m�veit, ami �kesen bizony�tja, hogy a nindzsucu, vagyis a „l�thatatlans�g m�v�szete" k�nai eredet�.

Term�szetesen a megt�veszt�s gondolat�nak megvannak a jap�n gy�kerei is, mint az kider�l abb�l a k�t t�rt�netb�l, amely a m�ig fennmaradt legr�gebbi jap�n k�nyvben, a Kodzsikiben, vagyis a R�gi dolgok feljegyz�seiben olvashat�. A m� egyike annak a k�t alkot�snak, melynek meg�r�s�ra Temmu cs�sz�r utas�totta a hercegeket �s el�kel�s�geket 682-ben, azzal a sz�nd�kkal, hogy „meg�r�k�ts�k a cs�sz�rok tetteit �s elm�lt korok dolgait". A harminc �vvel k�s�bb elk�sz�lt, udvari haszn�latra sz�nt Kodzsiki �rott �s sz�beli t�rt�netek egy�ttese, mely a nemzet eredet�t igyekszik bemutatni eg�szen az �gbolt �s a sz�razf�ld keletkez�s�t�l, amikor „a f�ld m�g fiatal volt, mintha lebeg� olajfolt lenne, mely �gy �szik, mint a med�za". H�rom istent�l sz�rmazik a jap�n szigetcsoport �s nyolcmilli� – „nyolcsz�zszor t�zezer" – tov�bbi istens�g, k�zt�k Amateraszu is, a napisten, a cs�sz�ri csal�d �se. A m�toszok, �nekek, legend�k, k�tes hitel� besz�mol�k �s t�rt�netek kiss� zavaros egyvelege alkotta 149 r�vid fejezetb�l kider�l, hogyan �rv�nyes�tette hatalm�t a riv�lis kl�nok felett 1200 �ven kereszt�l a 34 egym�st k�vet� cs�sz�r mint Jap�n istenek �ltal elrendelt uralkod� csal�dj�nak k�pvisel�je.

K�t t�rt�net is fennmaradt a fiatal h�sr�l, Vo-uszur�l, aki k�s�bb Jamato hercegk�nt, „Jap�n b�trak�nt" v�lt ismertt�, haj�t m�gis kamaszokra jellemz� m�don, kiengedve hordta. �ll�t�lag a Kr. u. 2. sz�zadi, m�r majdnem egys�ges Jap�n k�zpontj�nak, a Hons�-szigeten tal�lhat� Jamato tartom�nynak az ura, a tizenkettedik cs�sz�r, Keik� fiatalabbik fia volt. Az itt k�z�lt r�szlet Donald Philippi ford�t�s�b�l sz�rmazik.