�T�DIK FEJEZET

Er�szak �s titkos k�ldet�sek

 

Alapvet�, hogy a nindzsa el�bb gondoljon a kijut�sra, mint a behatol�sra.

 

Nindzs�knak sz�l� �tmutat�s

 

A k�l�nb�z� mang�k, filmek �s j�t�kok alapj�n azt gondolhatn�nk, hogy a nemesi sz�rmaz�s� szamur�jokon k�v�l csak a nindzs�k alkott�k a harcosok r�teg�t. Val�j�ban sz�mos egy�b vad csoport tev�kenys�ge eredm�nyezte a k�z�pkori Jap�nra jellemz� �lland� b�k�tlens�get, az urakkal �s szamur�j h�b�reseikkel szembeni �r�k�s ellens�gesked�st. Az anarchikus �llapotok a 14. sz�zad elej�n alakultak ki, �s k�zel h�romsz�z �vig fennmaradtak. Ebben a zavaros id�szakban jelentek meg az id�vel nindzsak�nt elh�res�lt harcosok.

 

Jap�n k�z�ps� vid�k�t, b�r mai m�rc�vel aligha tekinthet� zs�folt ter�letnek, m�gis egyfajta ny�zsg�s jellemezte, k�l�n�sen a keskeny f�utak ment�n, melyek am�gy alig voltak alkalmasak arra, hogy k�t l� elhaladjon egym�s mellett. Rizst sz�ll�t� karav�nok, h�rn�k�k, zar�ndokok, rabszolga– �s l�keresked�k, valamint �rusok j�rt�k az utakat, az utaz�knak pedig sz�ll�sra volt sz�ks�g�k. A s�r�n elhelyezked� fogad�kban b�bosok, zsongl�r�k, �nekesek �s mesemond�k sz�rakoztatt�k az �tutaz� vend�geket. A jelenkori jap�n t�rt�nettudom�ny egyik legnagyobb (b�r nyugaton alig ismert) alakja, Josihiko Amino szavaival �lve ezek az emberek alkott�k „a v�ndorl�k vil�g�t" az uralkod�k, nemesek, templomokban �l�k �s f�ldbirtokosok alkotta mozdulatlan vil�ggal szemben. Mindezen t�l l�tezett a hegyek �s erd�s�gek vil�ga, melyet a n�phagyom�ny szerint d�monok �s sz�rnyek n�pes�tettek be, a val�s�gban azonban csup�n n�h�ny elsz�rtan �l�, az els� fejezetben m�r bemutatott sugend� �letvitelt folytat�, elhivatott k�l�nc lakta. �gy n�zett ki a mai Jap�n k�z�ps� ter�leteinek, vagyis Hons� �s Kj�s� �szaki r�sz�nek n�pess�ge, mik�zben az �szaki Hokkaido t�voli szigete mintha egy m�sik vil�g lett volna.

 

T�lz�s lenne m�gis mindent rossz f�nyben felt�ntetni. Bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt az er�szak nemcsak puszt�that, hanem v�ltoz�st eredm�nyezhet. P�ldak�nt eml�thet� a K�n�ban k�zel k�tezer �vvel kor�bban lezajlott, �n. hadakoz� fejedelems�gek korszaka, a k�z�pkori Jap�n, valamint a 15. sz�zadi It�lia, ahol az elkeseredett rivaliz�l�s �s v�res h�bor�skod�s egybeesett a vir�gz� renesz�nsszal. �gy t�nik, az �lland�, b�r k�zel sem tot�lis hadvisel�s nyomaszt� terhe fel�breszti a vezet� r�teg b�ke ir�nti v�gy�t, mik�zben az �rtelmis�g igyekszik felt�rni az �let �rtelm�t. A h�bor� ir�nti megsz�llotts�g tov�bb� vele azonos m�rt�k�, csak �pp ellent�tes term�szet� megsz�llotts�gokat sz�lhet, p�ld�ul a diplom�cia, m�v�szet, filoz�fia, k�lt�szet vagy kereskedelem ir�nt. A t�rsadalomfejl�d�s egyik �nellentmond�sa, hogy a b�k�t �ltal�ban er�szakkal lehet megteremteni. Ez a meg�llap�t�s igencsak jellemz� volt a k�z�pkori Jap�nra, ahol mindenki h�bor�ra k�sz�lt �s a b�k��rt harcolt, b�r mindig egy�ni �rdekek szerint. Ilyen m�rt�k� sz�th�z�sb�l aligha sz�rmazhatott �sszetart�s. Az egyes �rdekcsoportokat – hadurak, harcos papok, buddhista vagy �pp sintoista k�z�ss�gek, bandit�k, nindzs�k – le kellett gy�rni vagy meg kellett nyerni az egys�ges Jap�nt megteremteni k�v�n� leend� uralkod�nak.

 

A fejetlens�g, gyanakv�s �s f�lelem hat�s�ra gyakran megv�ltozik az ember gondolkod�sa �s viselked�se. N�melyek elkezdtek �lruh�t �s maszkot hordani, hogy eltitkolj�k kil�t�ket. Az utaz�k sz�les karim�j� kalapot vettek, hogy elrejts�k arcvon�saikat. A n�k elf�tyolozt�k arcukat. Valah�nyszor harcos szerzetesek vonultak Kiot� utc�ira, hogy a nekik nem tetsz� rendelkez�sek vagy t�rv�nyek ellen tiltakozzanak, elv�ltoztatt�k a hangjukat, maszkot �lt�ttek vagy kend�t k�t�ttek a fej�kre, amelyre lyukakat v�gtak, hogy kil�ssanak (csak�gy, mint a k�zelm�ltban n�melyek Palesztin�ban, Baszkf�ld�n vagy �szak-�rorsz�gban). A helyzet od�ig fajult, hogy amikor 1336-ban az Asikag�k magukhoz ragadt�k a hatalmat, betiltottak mindenf�le szokatlan viseletet. Nem sok foganatja volt. Az emberek ugyanis �gy kezdtek �lt�zk�dni, mint a hininek – a t�rsadalom perif�ri�j�n �l�k csoportja, akik „tiszt�talan", m�gis alapvet� fontoss�g� feladatokat l�ttak el (mint p�ld�ul a hullamosdat�s), �s ez�rt h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s �rte �ket. A foly�partok felett egyetlen had�r sem gyakorolt hatalmat. Itt egyszerre voltak jelen k�l�nb�z� band�k, melyek k�vekkel k�zdtek meg egym�ssal, gyakorlatoz� seregek, mesteremberek alkalmi v�s�raikkal, el�ad�k �s m�v�szek. El�fordult, hogy ebb�l a lepr�sokkal �s hull�kkal teli, homokos-kavicsos vil�gb�l kiv�teles tehets�gek is felemelkedtek, mint p�ld�ul a kert�sz, Zen'ami, a Jap�nra ma m�r olyannyira jellemz� zen homok– �s kavicskertek meg�lmod�ja. A „foly�partok n�pe" pezsg� szubkult�r�t hozott l�tre, �s amolyan k�z�pkori ellent�rsadalmat alkotott, egy hars�ny, m�v�szies, dekadens �s k�tetlen k�zeget, mely furcsa, a f�rfi �s n�i �lt�zk�d�s kevered�s�b�l kialakul�, a kit�rulkoz�sra �s elrejt�z�sre egyar�nt alkalmas divatot sz�lt.

 

Mindez egy z�rzavaros �s er�szakos k�rnyezetben ment v�gbe, mely mindenkire hat�ssal volt: t�rsadalmi oszt�lyokra, csal�dokra, vall�si k�z�ss�gekre, f�ldbirokosokra, v�roslak�kra, parasztokra �s m�g sok mindenkire. Egy m�sik csoportot az akut�k („gonosz bandit�k"), azaz k�l�nb�z� harami�k alkott�k – hitszeg� harcosok, kal�zok, csavarg�k, fosztogat� f�ldm�vesek, zsoldosok, vadorz�k, akik elv�tve egyenruh�t is hordtak, de am�gy �ltal�ban bambuszl�ndzs�val �s rozsd�s karddal fegyverkeztek fel. Ujjatlan harci kimon�t �s hatoldal� kalapot viseltek, arcuk el� pedig s�rga s�lat k�t�ttek, „k�l�n�s" kin�zetet k�lcs�n�zve maguknak. A fosztogat� csapatok t�bbnyire egy-egy k�rny�ket tartottak retteg�sben, minden mozd�that�t �s �rizetlen�l hagyott �rt�ket magukkal vittek, majd od�bb �lltak. A Hons� d�lnyugati r�sz�n tal�lhat� Harima tartom�nyb�l (ma Hj�go prefekt�ra) val� szerzetes �rta az 1300-as �vek elej�r�l, hogy a k�rny�k „l�ngokban �ll, �s v�rben �szik, mindenhol csak er�szak, t�mad�sok, rajta�t�sek, rabl�s �s gyilkoss�g".10

 

Szint�n komoly er�t k�pviseltek a harcos szerzetesek, akiknek az eredete a Kiot� k�zeli Hiei-hegyen lev� buddhista templom k�t csoportja k�z�tti 10. sz�zadi vet�lked�s�re vezethet� vissza. Eredetileg f�ld�rt �s az ap�tv�laszt�s joga miatt harcoltak, heves konfliktusaik pedig gyakran Kiot�ra is kiterjedtek, feler�s�tve a hadurak am�gy is zajl� visz�lyait. 1117-ben egy volt cs�sz�r �gy nyilatkozott: „H�rom dolgot k�ptelen vagyok ir�ny�tani – a Kamo-foly�t, a kocka fordul�s�t �s a hegyi szerzeteseket" (m�rmint a Hiei-hegyen �ll� Enijaku-dzsi templom szerzeteseit)." A 13. sz�zadban valamelyest b�k�sebb �letform�t v�lasztottak maguknak, a 14. sz�zadban �jra feler�s�d� anarchia �s er�szak idej�n azonban ism�t felt�ntek.

 

Az eddig id�zett forr�sok nem az�rt nem tettek eml�t�st nindzs�kr�l, mert nem l�teztek, hanem mert k�l�nb�z� elnevez�ssel illett�k �ket a sz�rmaz�sukt�l f�gg�en. Sz�mos, am�gy nindzs�kra jellemz� k�ldet�sr�l �s �ket id�z� esetr�l sz�mol be a 14. sz�zad v�g�n keletkezett kr�nika, a Taiheiki (A Nagy B�ke t�rt�nete – meglep� c�m egy h�bor�r�l sz�l� alkot�s eset�ben). Egy�b k�z�pkori elbesz�l� m�vekhez hasonl�an a kr�nika azokb�l a h�st�rt�netekb�l t�pl�lkozik, melyeket Hom�rosz jap�n megfelel�i, a vak �nekmond�k adtak el� egy-egy v�r udvartart�s�nak sz�rakoztat�s�ra. A k�t nagyszer� hom�roszi eposszal ellent�tben azonban a kr�nika szerkeszt�se bizony hagy n�mi k�v�nnival�t maga ut�n – a t�rt�netf�z�r k�tharmada, mint azt Helen McCullough a ford�t�sa el�szav�ban megjegyzi, „a kutat�k kiv�tel�vel b�rki sz�m�ra unalmas olvasm�ny." Az egyes t�rt�netek azonban val�s esem�nyeket dolgoznak fel val�s szerepl�kkel, �s bizony helyenk�nt kifejezetten �lvezetesek. A t�rt�n�szek sz�m�ra a kih�v�s abban rejlik, hogy nehezen k�l�n�thet� el az igazs�g a kital�ci�t�l �s t�lz�sokt�l.

 

Az elbesz�l�sek alapj�ul szolg�l� esem�nyek az 1330-as �vekben zajlottak, amikor is a kiot�i cs�sz�r, Go-Daigo l�zad�st sz�tott a kamakurai s�gun�tussal szemben, hogy helyre�ll�tsa a k�zvetlen cs�sz�ri uralmat, mely m�r �vsz�zadok �ta nem l�tezett. Egy Hino Szuketomo nev� embert b�zott meg sz�vets�gesek toborz�s�val, aki szerzetesnek �lt�zve j�rta a vid�ket. A szervezked�sre azonban f�ny der�lt, mire a s�gun sereget k�ld�tt Go-Daigo ellen. Ut�bbi tagadta az �sszeesk�v�st, ez�rt azt�n Szuketom�t, aki k�nytelen volt viselni a felel�ss�get, sz�m�zt�k az �szaki partokhoz k�zel es� Szado sziget�re, ahova am�gy a szakad�rokat sz�m�zt�k. A katonai vezet�k tanakodni kezdtek. Musz�j volt helyre�ll�tani a rendet, �s v�gezni a l�zad�kkal. Ez�rt azt�n Szuketom�t hal�lra �t�lt�k, ut�bbinak t�rt�netesen volt egy tizenh�rom �ves fia, Kumavaka mester, aki �rtes�lt a d�nt�sr�l, �s cselekv�sre sz�nta el mag�t. �gy veszi kezdet�t a legenda a nindzsaszer� h�sr�l, akit az „els� nindzsak�nt" is emlegetnek:

 

A fi� a k�vetkez� szavakkal fordul az anyj�hoz: „M�gis mi�rt tartom olyan nagyra az �letet? Hadd pusztuljak el ap�mmal egy�tt, hogy vele tarthassak a t�lvil�gra."

 

Az anyja elk�ped a gondolatt�l. Szado sz�rny� hely, mondja, melyet alig laknak emberek. Ha elmegy, � biztos meghal. A fi� erre azt feleli, akkor � a foly�nak megy. Erre az asszony vonakodva elengedi a fi�t, aki szalmapapucsban �s n�d kalapban �tra is kel. El�rkezik a tengerhez, �tkel a szigetre, majd felkeresi a korm�nyz�, egy Homma nev� szerzetes v�r�t. K�ny�r�gve k�ri, hadd tal�lkozhasson az apj�val. Homma meghat�dik, megmossa az ifj� l�b�t, kedvesen b�nik vele, viszont megtagadja, hogy a fi� tal�lkozzon az apj�val. Azt mondja, Kumavaka csak m�g jobban elszomorodna. Apja �s fia kapcsolata azonban olyan szoros, hogy a bambuszrengeteggel k�rbevett b�rt�nben raboskod� f�rfi meg�rzi a fi� k�zels�g�t. Milyen sz�vtelen Homma, kesereg a k�lt�. Mivel az apa rab, a fi� pedig m�g csak gyermek, mekkora vesz�lyt jelentett volna enged�lyezni, hogy l�ss�k egym�st?

 

Szuketom�nak felaj�nlj�k, hogy f�r�dj�n meg a kiv�gz�s el�tt. Szamur�jhoz m�lt�n meg�rzi a nyugalm�t. Majd elvezetik a foly�partra, ahol egy irhasz�nyegen �lve meg�rja b�cs�vers�t, amikor pedig bev�gzi, „nemes feje a sz�nyegre hanyatlott, teste azonban nem d�lt el." Ezut�n elhamvasztj�k, a maradv�nyokat pedig �tadj�k a fi�nak.

 

Kumavaka m�lys�ges szomor�s�got �rez, �s bossz�t esk�szik. �gy fogadkozik: „Ha lesz r� lehet�s�gem, led�f�m Homm�t vagy a fi�t, majd felhas�tom a gyomromat."

 

Ez�rt hogy ne kelljen hazaindulnia az apja hamvaival, n�gy-�t napig betegs�get sz�nlel. Azt�n egyik este vihar t�mad. A fi� megragadja az alkalmat, de egyik kiszemelt �ldozat�t sem tal�lja. Ehelyett egy kivil�g�tott helyis�gben r�tal�l a h�h�rra. Nem b�nom, gondolja Kumavaka, � is ap�m ellens�g�nek tekinthet�. R�ad�sul a kardja �s t�re is mellette fekszik. Csakhogy t�l er�s a gyertya f�nye. Kumavaka ekkor molylepk�ket vesz �szre az ajt� k�ls� oldal�n. Kinyitja az ajt�t. A molylepk�k be�z�nlenek a szob�ba, �s eloltj�k a gyerty�t. A fi� �vatosan kih�zza a kardot, beler�g az alv� h�h�rba, v�g�l a f�rfi ki�ltoz�sa k�zepette hason, majd torkon d�fi. Ezut�n elrejt�zik a bambuszrengetegben.

 

Felt�nnek az �r�k, akik – l�tva az apr� l�bnyomokat – azonnal r�j�nnek, ki k�vette el a gyilkoss�got, �gy v�lik, a fi� m�g nem lehet messze, mivel m�ly a v�r�rok. Elkezdik keresni. Kumavaka azon t�preng, vajon �ngyilkos legyen-e. V�g�l �gy d�nt, nem lesz az – �s ez az, ami sokkal ink�bb teszi �t nindzs�v�, semmint hagyom�nyos szamur�jj�. Jobb ugyanis hasznos �letet �lni, mint haszontalan hal�lt halni. „Ha k�pes vagyok valahogy t�l�lni, tal�n szolg�lat�ra lehetn�k a cs�sz�rnak, �s beteljes�thetn�m ap�m r�gi v�gy�t."

 

�gy teh�t felm�szik egy bambusz�gra, mely �thajlik az �rok f�l�tt, �s leereszkedik a t�lparton. Megvirrad. �jra elrejt�zik, ez�ttal kender �s �r�m k�z�, mik�zben az �r�k fel-al� lovagolva vad�sznak r�. �jjel el�mer�szkedik, �s a kik�t� fel� veszi az ir�nyt, hogy haj�ra sz�lljon. Gyermeki odaad�s��rt cser�be (annak ellen�re, hogy eredeti terv�t nem val�s�totta meg) a szellemek megjutalmazz�k, tal�lkozik ugyanis egy szerzetessel, aki a h�t�ra veszi �s elviszi a kik�t�be, ahol m�g �ppen siker�l az �ld�z�i el�tt haj�ra sz�llnia. Elmondhat� teh�t, hogy Kumavaka isteni seg�ts�ggel „j�tt el� �lve a krokodil sz�j�b�l".

 

A t�rt�net ezzel v�get �r, nem der�l ki ugyanis, mi lett Homma sorsa, vagy hogy Kumavaka seg�ts�g�re tudott-e lenni a cs�sz�rnak. Ezt-azt azonban el�rul a nindzs�kra jellemz� (b�r jelen esetben meglehet�sen k�tes erk�lcs�) akci�kr�l: a bossz� elfogadhat� ind�t�k; b�rki megteszi �ldozatnak; minden lehet�s�get meg kell ragadni; a t�l�l�s b�rmilyen m�dszerrel biztos�that�; jobb nindzsak�nt tov�bb �lni �s harcolni, mint szamur�jk�nt meghalni; ha pedig �szinte sz�nd�k vez�rel – �gy t�nik, az elhat�roz�s sokkal l�nyegesebb, mint maga a tett a szerencse is mell�d �ll.

 

Id�k�zben Go-Daigo a cs�sz�ri �kszerekkel egy�tt Kiot�b�l d�lre menek�lt, Jamato tartom�ny erd�s hegyei k�z�, ahol �gynevezett hegycs�csra �p�lt v�rak (melyek k�z�l t�nylegesen csup�n n�h�ny �p�lt val�ban hegycs�csra) biztos�tott�k a kies v�lgyek v�delm�t. Go-Daigo a Kaszagi-hegyen lev� v�rban h�zta meg mag�t, m�g f�vez�re, Kuszunoki Maszasige �s a fia, Morinaga herceg a k�rnyez� v�rakba vonult. A s�gun hadserege a nyomukba ered. Az ezt k�vet� esem�nysorozat meglehet�sen bonyolult – a v�rakat elfoglalt�k, Go-Daig�t pedig t�bb forr�s szerint is „Oki sziget�re" sz�m�zt�k. Val�j�ban Oki az �szaki partokt�l mintegy �tven kilom�terre fekv� n�gy szigetet jel�l, melyek k�z�l egyiket sem h�vj�k Okinak. Hagyjuk a r�szleteket, Go-Daigo ugyanis egy hal�szb�rk�ban elrejt�zve, h�n�r al� b�jva megsz�k�tt. Visszat�rt Kiot�ba, n�gy �vig pr�b�lt korm�nyozni, majd �jra Jamat�ba menek�lt. A Kamakura bakufu (s�gun�tus) megd�lt, a hatalom pedig a felt�rekv� Asikag�� lett. Go-Daigo l�trehozta a riv�lis D�li Udvart Josino sz�khellyel, mely �llamalakulat – a rojalista �szaki Udvarral folytatott szinte folyamatos h�bor�skod�s k�zepette – hatvan �vig maradt fenn.

 

Szerencs�re nem az eg�sz konfliktus �rdekel minket. Sz�munkra a hegyi v�rak elleni t�mad�sok b�rnak jelent�s�ggel, mivel az ostromok kor�bban nem ismert �s szokatlan harcmodort k�v�ntak meg t�mad�t�l �s v�d�t�l egyar�nt. K�l�n�sen Kuszunoki taktik�ja szolg�lt tanuls�ggal b�rki sz�m�ra, aki hasonl� terepen k�nyszer�lt er�sebb ellenf�llel megk�zdeni. A nindzs�k pedig, miut�n l�trehozt�k k�z�ss�geiket �s kifejlesztett�k m�dszereiket, bizony sokat mer�tettek bel�le.

 

Egy erd�s hegyoldalakkal, szikl�s lejt�kkel �s sz�k szurdokokkal tark�tott vid�ken k�ptelens�g ny�lt �tk�zetet v�vni �s lovass�got bevetni. Mindk�t f�lnek m�s megold�st kellett tal�lnia. Kuszunoki, akit k�s�bb a megtestes�lt h�s�g mintap�ld�jak�nt tartottak sz�mon, neves gerillaharcos volt. �ll�t�lag olyannyira ismerte a rejtett hadvisel�s minden fort�ly�t, hogy n�mely, �l�nk fant�zi�val meg�ldott egy�nek szerint – �s ilyenb�l sz�p sz�mmal akad a harcm�v�szetek vil�g�ban – saj�t „iskol�t" (rju) is alap�tott. Ellenfelei, a s�gun t�bornokai azzal szembes�ltek, hogy �sszesen n�gy jelent�s hegyi v�rat k�ne bevenni�k, melyek k�z�l az els� a cs�sz�rt v�delmezte, a t�bbi annak h�s�ges t�mogat�it, k�zt�k mag�t Kuszunokit.

 

1331 �sz�t �rjuk. A cs�sz�r a Kaszagi-hegy cs�cs�ra �p�lt, s�ncker�t�ssel �s �ri�si, Buddha-k�pm�sokkal d�sz�tett sziklat�mb�kb�l emelt, tornyokkal meger�s�tett v�rba vonult vissza. (A Taiheiki eml�t�st tesz a sziklat�mb�kr�l, nem sz�l azonban a Buddha-faragv�nyokr�l, melyek a mai napig l�that�k.) A s�gun 75 ezres serege �pp ostromra k�sz�l�dik. A hader� l�tsz�m�t �rdemes fenntart�sokkal kezelni, tudniillik fejezetenk�nt n�vekszik, ezzel is hozz�j�rulva a fesz�lts�g fokoz�s�hoz. A Taiheiki leg�lvezetesebb r�szei ugyanis a hom�roszi eposzok �s a hollywoodi filmek st�lus�ban mes�lik el a t�rt�netet, melyben minden jellemvon�s �s esem�ny a val�s�gn�l sokkal elk�peszt�bb sz�nezetet kap, a tem�rdek hol hihet�, hol k�lt�i t�lz�snak tekinthet� r�szlet pedig a sz�jt�tva figyel� k�z�ns�g fant�zi�j�t igyekszik �l�nk�teni.

 

A cs�csot k�d bor�tja. Id�nk�nt moh�val ben�tt k�vek hullnak a v�gtelen m�lys�gbe. A felfel� vezet� kanyarg�s utat gigantikus szikl�k szeg�lyezik. M�g akkor sem egyszer� feljutni, ha �pp nincsenek v�rv�d�k. A t�mad�k harci ki�lt�sa ezernyi mennyd�rg�shez hasonl�. Az ostrom kezdet�t t�zes nyilak zuhataga jelzi. A v�rb�l azonban egyetlen hang sem hallatszik, egyetlen ny�lvessz� sem r�ppen ki. Tal�n elhagyt�k? A s�gun csapatai k�zelednek. L�tj�k a cs�sz�r lobog�j�t a mellv�den. Az emberei k�szen �llnak. H�romezer �j�sz sorakozik a falakon, mint valami felh�, kez�ben felajzott fegyver�vel. Olyan heves csata veszi kezdet�t, hogy majd megg�rb�l a f�ld tengelye. Egy �ri�s szerzetes szikl�kat dob�l a falr�l, a pajzsok meg csak �gy hasadnak. A v�lgyek megtelnek halottakkal, a foly�t v�r�sre festi a tem�rdek v�r, az �tk�zet azonban egyre csak d�l. Ekkor �rkezik a h�r, hogy �jabb er�d�k ker�ltek a felkel�k kez�re. �gy t�nik, a cs�sz�ri sereg k�nytelen visszavonulni, hogy szembesz�lljon a l�zad�kkal.

 

De m�gsem! K�t szamur�j, Szujama �s Komijama ink�bb titkos akci�t szorgalmaz. T�l sokan estek el hi�ba, mondj�k, akiknek feled�sbe mer�l a nev�k, mert an�lk�l haltak meg, hogy nagyszer� dolgokat hajtottak volna v�gre. „Mennyivel nagyobb dics�s�g, ha kiz�r�lag a saj�t er�nkb�l bevessz�k ezt a v�rat. (...) Tett�nknek nem lesz p�rja az id�k v�g�ig, h�s�g�nk pedig nagyobb lesz, mint t�zezernyi ember�. Rajta! Az �j leple alatt, az es� �s sz�l seg�ts�g�vel osonjunk be a v�rba."

 

�gy azt�n vaks�t�tben, az eml�tett pocs�k id�j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt a k�t harcos, �tven �nk�ntes t�rsas�g�ban, egy csom�s k�t�llel ell�tott cs�klya seg�ts�g�vel �tverg�dik az �gak k�z�tt �s az �ri�si szikl�kon, majd nekiv�gnak a v�r �szaki b�sty�j�hoz vezet� sziklafalnak, melynek tetej�re mad�r is csak nehezen tudott felrep�lni. F�l t�vn�l j�rnak, amikor egy moh�s kiugr� szakaszhoz �rnek. Szujam�nak valahogy siker�l felk�sznia, majd a k�telet egy �gon �tvetve lehet�v� teszi, hogy a t�bbiek is biztons�gban feljussanak. Ezut�n a v�rfal m�r nem is jelent kih�v�st, mivel a v�rv�d�k �gy hitt�k, k�ptelens�g felm�szni a sziklafalon, �s „mind�ssze k�t-h�rom alacsony rang� katona �llt �rt", akik r�ad�sul aludtak szalmav�nkosukon a t�z mellett.

 

„Ezut�n egy �rszemet k�vetve titokban megfigyelt�k a v�r belsej�t", �s megjegyezt�k valamennyi v�rv�d� hely�t �s sz�m�t. Szujama �s Komijama azt javasolja, keress�k meg a cs�sz�rt. Ekkor az egyik �r megsz�l�tja �ket, Szujama azonban frapp�ns v�laszt ad: „Jamato emberei vagyunk. �rt �llunk, nehogy a s�t�tben valaki bejusson, ugyanis er�sen f�j a sz�l, szakad az es� �s nagy a zaj."

 

„F� a biztons�g", hangzik a s�t�tb�l, mire az �r nem k�rdez�sk�dik tov�bb. Megindulnak h�t, mik�zben �gy tesznek, mintha maguk is v�rv�d�k lenn�nek. „Mindenki figyeljen!" kiab�lj�k fennhangon. V�g�l el�rnek a tr�nteremhez, ahol gyerty�k pisl�kolnak, �s harangok konganak halkan. H�rom-n�gy sapk�s-k�penyes szolga megk�rdezi az idegenekt�l, honnan val�k. A t�mad�k meggy�z� v�laszokkal �llnak el�, mik�zben „m�s �s m�s neveken mutatkoznak be, azt is hozz�t�ve, mely tartom�nyokb�l �rkeztek".

 

A csapat v�g�l teljes�ti a k�ldet�s�t. T�zet gy�jtva jelzik t�rsainknak, hogy t�madhatnak, mik�zben maguk ide-oda futva, csataki�lt�sokat harsogva felgy�jtj�k a k�l�nb�z� helyis�geket �s tornyokat. M�g mindig s�t�t van, ez�rt a v�d�k azt hiszik, egy eg�sz sereg t�madt r�juk. P�nc�ljukat levetve, fegyvereiket eldob�lva menek�lnek „szikl�kon bukd�csolva, az �rkokba zuhanva". Mind�ssze egyetlen harcos el�g b�tor ahhoz, hogy a fia �s tizenh�rom szolg�ja �l�re �llva felvegye vel�k a harcot; miut�n azonban kil�vi valamennyi nyil�t �s elt�rik a kardja, r�j�n, hogy k�zel a hal�l, ez�rt tizenn�gy t�rs�val egy�tt szeppukut k�vet el.

 

A cs�sz�r is fut�snak ered, mez�tl�b �s c�ltalanul, hercegei �s nemesei t�rsas�g�ban, akik k�z�l kett� kiv�tel�vel mind elvesz�ti az ur�t a nagy sz�l, az es� �s a s�r� s�t�t miatt, �gy v�lt a Menny Fia „isteni szem�lyb�l egyszer� haland�v�, aki nincstelen�l bolyongott. Min� borzalom!" Napk�zben dombok m�g� rejt�zik, �jszaka pedig elhagyatott l�pokon verg�dik, m�gnem v�g�l elfogj�k t�bb sz�z udvaroncot �s szolg�l�t sz�ml�l� k�s�ret�vel egy�tt. Kaszagi v�ra porig �g, a cs�sz�rt pedig sz�m�zet�sbe k�ldik, ahonnan nem sokkal k�s�bb megsz�kik.

 

A s�gun m�rhetetlen hadereje m�ris indul tov�bb a k�vetkez� hegyi v�rhoz, a d�lnyugati ir�nyban negyven kilom�terre fekv� Akaszak�hoz. (A Taiheiki 300 ezer lovast eml�t. A kutat�k egyet�rtenek abban, hogy nagy sereg lehetett, b�r minden bizonnyal m�gsem ekkora; h�rom hadoszt�lyb�l �llt, melyek h�rom ir�nyb�l t�madt�k a cs�sz�rp�rtiakat. Senki sem tudja pontosan megbecs�lni a s�gun csapatainak �sszl�tsz�m�t, de val�sz�n�leg 100 ezerre tehet�.) Akaszaka volt Kuszunoki f�hadisz�ll�sa, pedig egy�ltal�n nem tekinthet� impoz�ns er�dnek. „Az �rok nem is volt igazi �rok, �s csup�n egyetlen, s�rral betapasztott pal�nksor v�dte. A v�r ker�lete nem lehetett t�bb 50-60 m�tern�l, �s csup�n 20-30 sebt�ben emelt tornya volt. B�rki l�tta, mind �gy v�lekedett: »�, milyen sz�nalmas l�tv�nyt ny�jt az ellens�g!" El�sz�r front�lis t�mad�st int�znek a v�r ellen, amely m�gis ellen�ll. Az �j�szok (a t�rt�n�szek becsl�se szerint k�tsz�zan lehettek) puszt�t� ny�lz�port z�d�tanak a t�mad�kra, a lovasok rohamai pedig �sszezavarj�k az ostroml�kat. �jra pr�b�lkoznak. Ez�ttal megm�sznak egy falszakaszt, melyr�l kider�l, hogy megt�veszt�s�l �p�lt, �s azonnal �sszeomlik, amint kioldj�k a r�gz�t� k�teleket. „A t�bb mint ezer t�mad� teljesen d�bbenten �llt, szem�ket ide-oda forgatva, mik�zben a v�d�k far�nk�kkel �s k�vekkel hajig�lt�k �ket." A harmadik rohamot forr�v�z-zuhatag fogadja. A t�mad�k ezut�n �gy d�ntenek, ki�heztetik a v�rv�d�ket.

 

Kuszunoki a megt�veszt�s mellett d�nt, �s lelkes�t� besz�det int�z embereihez, melyben bejelenti, hogy gyakorlatilag �rny�kharcos lesz:

 

Az elm�lt hetekben sorozatosan az ellens�g f�l� kerekedt�nk, �s sz�mtalan katon�jukat meg�lt�k. M�gis, akkora l�tsz�mban j�nnek ellen�nk, hogy meg sem �rzik a vesztes�geket. Id�k�zben fel�lt�k az �sszes �lelm�nket, �s senki nem �rkezik a megment�s�nkre. Mivel az orsz�gban els�k�nt k�teleztem el magam �fels�ge oldal�n, aligha meglep�, hogy egy�ltal�n nem sajn�lom az �letemet, amikor erk�lcs �s becs�let forog kock�n. Ugyanakkor, ha vesz�ly fenyeget, a b�tor f�rfi el�vigy�zatoss�got gyakorol, �s ravasz tervet eszel ki. Ez�rt elhat�roztam, hogy egy id�re elhagyom a v�rat, hogy az ellenf�l azt higgye, v�geztem magammal. Ha meggy�z�dnek arr�l, hogy �ngyilkos lettem, a keletr�l �rkezett katon�k ujjongva t�rnek majd vissza otthonukba. Amint t�voznak, �n visszat�rek. Ha pedig visszaj�nn�nek, bevetem magam a hegyek k�z�. Miut�n ily m�don t�bbsz�r is felbosszantottam m�r �ket, biztos belef�radnak majd. Ezzel a tervvel k�v�nom v�grehajtani a k�ldet�st �s elpuszt�tani az ellens�get.

Ekkor vihar kerekedik („az es� �gy zuhogott, hogy a bambuszt is k�pes lett volna �tlyuggatni"), ami lehet�v� teszi, hogy a v�d�k �rkot �ssanak, �sszehordj�k a halottakat, l�ngra lobbants�k a tetemeket, majd kettes�vel-h�rmas�val �szrev�tlen�l elt�njenek. „Miut�n kialudt a t�z, a t�mad�k hatalmas g�dr�t tal�ltak a v�rudvaron, teli izz� par�zzsal �s sok elszenesedett holttesttel. Nem volt k�zt�k olyan, aki ne elismer� szavakkal sz�lt volna: »MiIyen k�r! [Kuszunoki] Maszasige v�get vetett �let�nek. B�r ellenfel�nk volt, dics� hal�lt halt.«"

 

Persze ez nem igaz. Kuszunoki sokkal ink�bb nindzsa, mint szamur�j. Az elk�vetkez� k�t �vben �j sereget gy�jt�tt maga k�r�, �j f�hadisz�ll�st �p�tett ki nem messze (Csihaja), illetve Akaszak�t is �jj��p�tette egy magasabb fekv�s� helyen, mintegy els� v�delmi vonalk�nt, a saj�t szavaival �lve „k�ls� kapuk�nt". �gy a s�gun sereg�nek el�bb Akaszak�t kellett bevennie, amikor 1332-ben �jra t�mad�sba lend�lt. „A v�rat h�rom oldalr�l f�gg�leges sziklafal veszi k�rbe, a d�li oldal�n pedig – mely el�tt s�k r�sz ter�lt el – sz�les �s m�ly �rok h�z�dik, tornyokkal ell�tott fallal a sz�l�n." Az els� roham sikertelennek bizonyul. A t�mad�k f�vez�re �gy gondolja, Kuszunoki elh�z�d� ostromra sz�m�t, ugyanakkor �rtetlen, mivel nem tal�l v�zforr�st, „pedig v�zsug�rral oltj�k el a t�zes nyilakat". Nyilv�n kell lennie egy f�ld alatti v�znyer� helynek. Utas�tja az embereit, kezdjenek �sni a s�k ter�leten, �s bizony „hat m�terrel a felsz�n alatt k�vekb�l rakott v�zvezet� �rokra bukkannak, mely egy majd kilom�ternyire ered� forr�sb�l sz�ll�totta a vizet".

 

A v�zut�np�tl�s elz�r�sa Akaszaka veszt�t jelenti. N�gy-�t napig a v�d�k a levelekr�l nyaldoss�k a harmatot. A t�zes nyilak l�ngba bor�tj�k a v�rat. Egy szerzetes alkut k�t, melynek �rtelm�ben megk�m�lik a katon�k �let�t, mert ha meg�ln�k �ket, Kuszunoki csak m�g elkeseredettebben ellen�llna. �gy azt�n 282 harcost – el�fordul, hogy az elbesz�l� k�ltem�nyek a szavahihet�s�g l�tszat�t k�v�nj�k kelteni – �sszek�t�z�tt karral elhurcolnak Kiot�ba, ahol a s�gun azon nyomban lefejezteti �ket. A t�rt�ntekr�l �rtes�lve Kuszunoki emberei „�gy csikorgatt�k a fogukat, mint az oroszl�n, �s senkinek meg sem fordult a fej�ben, hogy megadja mag�t."

 

Ezut�n m�r csak k�t er�d marad talpon, a Go-Daigo fia, Morinaga herceg ir�ny�t�sa alatt �ll� Josino, valamint a massz�v Csihaja, Kuszunoki k�zpontja.

 

A 455 m�ter magas Josino-hegyen �p�lt er�dkolostor ma cs�csokkal �s gerincekkel tark�tott v�ros, mely azon k�zkedvelt helyek k�z� tartozik, ahol a cseresznyefa-vir�gz�s megfigyelhet�. A f�k eg�sz hegyoldalakat bor�tanak be, �s az elt�r� magass�gb�l ad�d�an folyamatosan borulnak vir�gba, mint egy r�zs�ll� �radat.11

 

Egy h�res haikut id�zve:

 

� az a, az a –

 

M�r szavam sincs – vir�gz�

 

Josino-hegys�g!"12

 

A hegynek minden bizonnyal m�r akkor is megvolt a maga var�zsa tavasszal, ez�ttal azonban 1333 nyar�t �rt�k, �s a f�k m�r r�g elvir�goztak. A kolostort a „mered�lyek �s cs�sz�s moha" v�rosak�nt jellemzik. A k�t f�l hetekig harcolt egym�ssal, „m�gnem, ami z�ld volt, v�r�sre festette a v�r, az utakon pedig holttestek hevertek". Egy harcos szerzetes azt mondja a t�mad�knak, ha folytatj�k a front�lis rohamokat, m�g t�bb ember�ket fogj�k �rtelmetlen�l elvesz�teni. Cselre van sz�ks�g, javasolja. „Kiv�lasztok magam mell� sz�z�tven gyalogos katon�t, akik j�l ismerik a hegyet, hogy vel�k egy�tt belop�zzak �jjel a v�rba, amikor pedig megvirrad, jelt adok a t�mad�sra." A felfordul�s lehet�s�get teremt az ostromra. A terv bev�lik. A sz�z�tven f�s k�l�n�s harci alakulat – k�nnyen felfegyverzett asigaruk („k�nny�gyalogos"), azaz a nev�ket lesz�m�tva tulajdonk�ppen nindzs�k – behatol, jelt ad, �s felgy�jtja a v�rat. „A minden ir�nyb�l �rkez� ellens�ggel szemben teljesen kiszolg�ltatott josin�i szerzetesek el�bb felv�gt�k a hasukat, majd a l�ngok k�z� vetett�k magukat."

 

Morinaga herceg azonban ellent�mad�st ind�t, �s...

 

Ezen a ponton �rdemes p�r sz�t sz�lni az eml�tett hercegr�l, aki addigra m�r k�zismert cs�sz�rp�rti h�snek sz�m�tott, s�t ma is �gy tartj�k sz�mon. Mind�ssze tizennyolc �ves volt, amikor az apja – nem mellesleg a cs�sz�r – kinevezte az Enriaku-dzsi kolostor ap�tj�v�, � azonban ink�bb harcos akart lenni. Hamar kider�lt, hogy val�ban erre termett. A kardforgat�s mestere lett, aki a Taiheiki szerint k�pes volt ak�r „k�t m�ter magas parav�nt" is �tugrani, �s m�g „a legjelent�ktelenebb had�szati �rtekez�st is elolvasta – felett�bb k�l�n�s ez egy ap�t r�sz�r�l". Huszonh�rom �vesen, amikor az apja kirobbantotta a polg�rh�bor�t, v�gleg feladta a szerzetesi �letform�t, hogy csatlakozzon a felkel�shez. Mik�zben a herceg a r�gi f�v�ros, Nara fel� tartott, Kaszagi elesett, az apj�t pedig elfogt�k, ami azt jelentette, hogy a s�gun hadereje az � nyom�ba eredt. „A herceget olyan vesz�ly fenyegette, mintha tigris fark�ra l�pett volna." Ekkor elrejt�z�tt egy kolostorban, ahol hamarosan megjelentek az �ld�z�i.

 

A Taiheiki r�szletesen besz�mol az esem�nyekr�l:

 

Mivel nincs ki�t, a herceg m�r �pp azon van, hogy szeppukut k�vet el, amikor a f�csarnokban megpillant egy szerzetest, aki h�rom, buddhista iratokat tartalmaz� k�nai l�da mellett �ld�g�lve olvas. (Hogy mi a szerzetes szerepe? Fogalmam sincs. A cselekm�ny szempontj�b�l nincs r� sz�ks�g, a mai olvas�t pedig csak �sszezavarja, mivel m�st se csin�l, csak olvas.) K�t l�da tele van, a harmadik azonban, melyb�l a szerzetes el�vett n�h�ny tekercset, nyitva �ll. A herceg belem�szik – felt�telezhet�en an�lk�l, hogy megzavarn� a gondolataiba m�lyedt szerzetest – �s elb�jik az iratok k�z�tt, mik�zben im�kat mormol, a t�r�t pedig a has�hoz szor�tja, ha net�n m�gis r�bukkann�nak. �pp id�ben: �ld�z�i ekkor felt�nnek, �s mindent �tkutatnak. V�g�l a l�d�kra kezdenek gyanakodni, ez�rt felborogatj�k a k�t teli l�d�t �s kisz�rj�k bel�le az iratokat. Csod�val hat�ros m�don a harmadik l�d�val nem foglakoznak, �s od�bb�llnak – csak �gy. (Korunk embere sz�m�ra �rthetetlen m�don, hiszen elengedhetetlen lenne valami, ami erre k�szteti �ket, mondjuk egy kintr�l j�v� ki�lt�s.) A szerzetes mintha ez�ttal sem venn� �szre, mi zajlik k�r�l�tte. Nyilv�n visszat�rnek m�g, gondolja a herceg, ez�rt kisz�ll, �s �tm�szik a m�sik k�t l�da egyik�be.

 

Igaza lesz, a katon�k ugyanis �jra megjelennek, hogy megn�zz�k a harmadik l�d�t is. Term�szetesen nem tal�lnak m�st, csak iratokat. Erre mindannyian t�voznak. Morinaga herceg h�l�t ad az �gieknek. Az iratoknak is megk�sz�ni, hogy megmenek�lt, valamint Marisitennek, a sokarc� indiai istenn�nek, akit Maridk�nt („f�ny" vagy „k�pr�zat") is ismernek. A t�nem�nyek�rt felel�s istens�g tette lehet�v�, hogy harcosok nehezen �szrevehet�k vagy ak�r l�thatatlanok legyenek. A nagyon is nindzs�kra jellemz� esetet elmes�l� t�rt�net tulajdonk�ppen az �rny�kharcosok v�lt l�thatatlans�g�r�l sz�l. A herceg teh�t megmenek�lt, �s folytatni tudta �tj�t zar�ndokl� szerzetesnek kiadva mag�t, m�gnem v�g�l sz�mos kaland ut�n meg�rkezett Josin�ba.

 

A herceg imm�r az ellens�get igyekszik feltart�ztatni �s id�t nyerni – annak ellen�re, hogy p�nc�lj�t h�t ny�lvessz� is �tf�rta, a karja pedig er�sen v�rzik –, hogy t�rsaival ihasson a k�zelg� hal�lukra. Mik�zben odakint jav�ban zajlik a harc, felt�nik egy Murakami Jositeru nev� harcos, akinek „tizenhat ny�lvessz� l�gott a p�nc�lj�b�l, �s �gy n�zett ki, mint valami elsz�radt k�r�." Felaj�nlja, hogy �t�lt�zik a herceg p�nc�lj�ba, �s lehet�s�get biztos�t neki, hogy �szrev�tlen�l elt�nj�n. N�mi tiltakoz�s ut�n a herceg beleegyezik. Zokogva kerekedik fel – Jositeru fi�val egy�tt mik�zben a b�tor harcos ki�ll a toronyba, �s az ellens�ghez fordul. Bejelenti, hogy � a herceg, �s ezennel szeppukut fog elk�vetni. „J�l figyeljetek, hogy tudj�tok, mik�nt kell kiontani a beleiteket, ha v�gk�pp elhagy a szerencse." Ezzel levette a p�nc�lj�t, �s „selyemgaty�ra vetk�zve t�r�vel �td�fte makul�tlan b�r�t. Balr�l jobbra v�gighas�totta a has�t, beleit a torony padl�zat�ra ontotta, kardj�t a sz�j�ba d�fte, v�g�l arccal el�re elter�lt". A herceg azonban m�g nem volt biztons�gban. Az ellens�ges hadak beker�tik. Jositeru fia egy sz�k �sv�nyen egymaga feltart�ztat �tsz�z embert, m�g v�g�l a sebes�l�sei �s az elker�lhetetlen v�g hat�s�ra � is felv�gja a has�t. A herceg �jra megmenek�l.

 

Ezzel el�rkezt�nk a t�rt�net cs�cspontj�hoz, amikor is nem kevesebb, mint egymilli� lovas tart Csihaja fel�. „Sisakd�szeik s�r�bbek voltak, mint az �szi ingov�nyon lengedez� pampaszf�csom�k, fegyvereiken pedig �gy csillant meg a napf�ny, mint aszott f�veken a hajnali harmatcseppek." Csihaja nem nagy er�d – mintegy k�tezer ember v�di –, azonban remek a fekv�se. Keleti �s nyugati ir�nyban m�ly szakad�kok, �szakr�l �s d�lr�l pedig magas hegyek v�dik. (Nemigen tudom ezt elk�pzelni, a ma l�that� romok azonban az Oszaka prefekt�ra legmagasabb pontj�nak sz�m�t� 1125 m�ter magas Kong�-hegy cs�cs�n�l h�rom kilom�terrel lejjebb fekszenek. A kir�ndul�k k�r�ben igen n�pszer� hatalmas sziklaszirt tetej�re ak�r felvon�val is fel lehet jutni.)

 

Az els� front�lis t�mad�s sikertelennek bizonyul. Kuszunoki k�vekkel �s far�nk�kkel v�dekezik, melyek ezreket lap�tanak agyon – olyan sok embert, hogy „tizenk�t �rnok jegyezte fel nev�ket h�rom egym�st k�vet� nappal �s �jjel". A t�mad�k ekkor elz�rj�k a v�zell�t�s felt�telezett forr�s�t. Kuszunoki azonban sz�m�tott erre, �s elegend� mennyis�g� vizet halmozott fel 200-300, f�b�l v�jt t�rol�ed�nyben. A t�mad�k k�vetkez� hull�m�t �jabb far�nkzuhatag fogadja, melynek k�vetkezt�ben „n�gy– vagy �tsz�z katona hullott el �s bukott porba, mint a sakkb�buk". Ezut�n a t�mad�k ostromgy�r�t vonnak a v�r k�r�l. Telik-m�lik az id�. A katon�k verseket �rnak, ost�bl�znak �s d�m�znak. A v�rv�d�k hal�lra unj�k magukat.

 

�gy azt�n Kuszunoki elhat�rozza, hogy egy, a nindzs�kra jellemz� m�dszerrel fogja lelkes�teni az �v�it. Utas�tja az embereit, gy�jtsenek szemetet, �s k�sz�tsenek 20-30 �letnagys�g� alakot, melyeket azt�n a v�rfal t�v�be �ll�tanak az �j leple alatt. Reggel a t�mad�k f�lve k�zel�tenek csak, nem mernek ugyanis r�rontani a b�bukra, mire a v�rv�d�k szikl�kat dob�lnak r�juk �s kig�nyolj�k �ket gy�vas�guk�rt. Az ostroml�k sz�gyen�kben visszavonulnak, �s ink�bb �r�ml�nyokkal, valamint k�l�nb�z� j�t�kokkal sz�rakoztatj�k magukat. N�h�nyan veszekedni kezdenek, �zenet �rkezik a fels�vezet�st�l, hogy mutassanak fel v�gre valami sikert. A parancsnokok elhat�rozz�k, hogy egy t�bb mint �tven m�ter hossz� hidat �p�tenek a szakad�k f�l�, amelyen azt�n �tkelnek. A v�rv�d�k erre olajat �ntenek r�juk, �s f�kly�k seg�ts�g�vel felgy�jtj�k az eg�sz szerkezetet, rajta a tem�rdek harcossal. Ezrek lelik hal�lukat a l�ngok k�z�tt, �s zuhannak a m�lybe.

 

Vajon kinek siker�l �tt�r�st el�rnie?

 

A v�lasz: Morinaga hercegnek, aki legut�bb m�g Josin�b�l menek�lt a rengetegen kereszt�l. Csapataival h�tulr�l t�r a s�gun sereg�re, elz�rnak minden lehets�ges menek�l�si �tvonalat, megszerzik az ellens�g valamennyi p�nc�lj�t, �s hagyj�k �ket szalmakab�tban �s levelekben vadul rohang�lni. Kuszunoki h�sies v�dekez�s�nek k�sz�nhet�en teh�t a D�li Udvar fennmaradt, �s folytatta a Kiot� k�zpont� �szaki Udvarral szembeni ellen�ll�s�t, ezzel seg�tve vissza a hatalomba Go-Daigo cs�sz�rt.

 

Net�n a hadj�ratok alatt t�bbsz�r is megtapasztalt, mer�ben szokatlan, �jszakai t�mad�sok tekinthet�k nindzsaakci�knak? Nem eg�szen. T�l sok volt ugyanis a harcos. M�gis sz�mos mozzanat a majdani, t�k�letes nindzsa el�zm�ny�nek tekinthet�: k�nny�p�nc�los katona, viharos id�j�r�si k�r�lm�nyek kihaszn�l�sa, �jszakai hadm�veletek, neh�z terepviszonyok, titkos akci�k, megt�veszt�s, hegyen �p�lt v�rak �s er�d�k, a lovass�g �s hagyom�nyos szamur�jtechnik�k alkalmaz�s�nak lehetetlen mivolta. Az �szaki �s D�li Udvar k�zti h�bor� kezdeti hadj�ratai – melyb�l kiemelkedik a Go-Daigo josin�i v�rpalot�ja elleni offenz�va – utat mutattak azok sz�m�ra, akik k�s�bb megteremtett�k a nindzs�k f�ldj�t.

 

Go-Daigo nem sok�ig maradt cs�sz�r. 1334 v�g�n, egy �vvel Csihaja sikeres megv�d�se ut�n a s�gun, Takaudzsi azzal a hamis v�ddal illette Morinag�t, hogy az apja elt�vol�t�s�ra k�sz�l, �s ez�rt arra k�nyszer�tette Go-Daig�t, hogy szolg�ltassa ki neki a herceget. Morinag�t ezut�n Kamakur�ba vitt�k Takaudzsi testv�r�hez, Tadajosihoz, akin�l nyolc h�napig raboskodott egy barlangban. 1335 j�lius�ban, amikor egy felkel�s miatt Tadajosi k�nytelen volt feladni Kamakur�t, Tadajosi lefejeztette Morinag�t.

 

Egy �vre r� egy, Go-Daigo elleni l�zad�s r�zta meg Kiot�t. A cs�sz�r ny�lt csat�ban k�v�nt meg�tk�zni a felkel�kkel. Kuszunoki, aki biztosra vette a veres�get, azt javasolta, �r�ts�k ki a v�rost, hogy csak a ny�r v�g�n ker�lj�n sor az �sszecsap�sra, amikor az ellens�ges katon�k m�r ink�bb a betakar�t�sra igyekezn�nek haza. Go-Daigo azonban hallani sem akart err�l. Kuszunoki elfogadta a d�nt�st, t�k�letes p�ld�j�t adva az ura – jelen esetben a cs�sz�r – akarata el�tt meghajol�, halni k�sz szamur�jnak. T�z�ves fi�nak el�rulta, hogy �nk�nt tesz �gy, mivel tudta, hogy egy nap a fi� majd ugyan�gy tov�bb harcol az �gy�rt.

 

A k�t sereg a mai Kobe k�zel�ben ker�lt szembe egym�ssal, egy jelent�ktelen, kisz�radt foly�, a Minato partj�n, melyr�l a csata is a nev�t kapta. J�lius 5-e volt, ny�r k�zepe. Kuszunoki sz�razf�ldi haderej�nek l�tsz�ma messze elmaradt az ellens�g�t�l, r�ad�sul haj�had is fenyegette. Hat �r�ig volt k�pes v�dekezni a minden ir�nyb�l �rkez� t�mad�ssal szemben. V�g�l, amikor m�r h�tsz�z embere odaveszett, az �tk�zet kimenetele pedig v�gleg eld�lt, az igazi szamur�jokhoz m�lt� m�don szeppukut hajtott v�gre, mellyel szinte egyed�l�ll� h�rnevet szerzett mag�nak mint a h�siess�g �s h�s�g mintak�pe.

 

Ezzel v�g�rv�nyesen megbukott a cs�sz�ri hatalom �si tekint�ly�nek vissza�ll�t�s�ra ir�nyul� t�rekv�s. Go-Daigo ism�t menek�lni k�nyszer�lt, m�ghozz� a D�li Udvar f�v�ros�ba, az imm�r helyre�ll�tott Josin�ba. A h�bor� Go-Daigo 1339-ben bek�vetkezett hal�la ut�n m�g f�l �vsz�zadig elh�z�dott, mely sor�n a fia, majd unok�ja makacsul megpr�b�lta meger�s�teni a cs�sz�r k�zponti hatalm�t, holott a t�nyleges ir�ny�t�s a s�gunok, a kiot�i Asikaga-csal�d kez�ben �sszpontosult. V�g�l 1392-ben helyre�llt a nem is olyan r�gi rend: a s�gun gyakorolta a v�grehajt�i hatalmat a szinte istenk�nt tisztelt �s elk�nyeztetett, �m tehetetlen cs�sz�r nev�ben.

 

Mindez azonban csak elfedte a sz�mos tekintetben megosztott t�rsadalomra jellemz� t�r�svonalakat. M�g a legfels�bb szinten, a s�gun t�mogat�i k�r�ben is n�zetelt�r�sek uralkodtak, �gy azt�n a hatalom �ll�t�lagos birtokosai legal�bb h�romfel� szakadtak, m�g mindenki m�sra – figyelembe v�ve a bandit�kat, asigarukat (gyalogos katon�k), az egyre f�ggetlenebb hadurakat, valamint a meger�s�tett kolostoraikban tany�z� harcos szerzeteseket – megannyi ellent�t volt jellemz�. Pierre Souyri szavaival �lve „a legvesz�lyesebb ellens�g a m�sik f�ldje ut�n �csing�z� szomsz�d, vagy az ura tekint�ly�t elutas�t� rokon volt". Ugyanezt Asikaga egyik h�b�rese �gy fejezte ki: „Ha h�b�rbirtokra v�gysz, szerezd meg a szomsz�dod�t!" Ak�r hozz�tehette volna: „Ha etetni k�v�nod a sereged, foszd ki a k�rny�ket!" Bizony erre gyakran sor ker�lt. 1336-ban a Hons� k�zep�n tal�lhat� Mino tartom�ny parasztjai a k�vetkez� panasszal fordultak urukhoz a helyi kolostorban: „A h�bor�ban mind a kiot�i, mind a kamakurai hadsereg feld�lta f�ldjeinket, �s elvitt mindent az otthonainkb�l. Ki sem tudjuk fejezni, mekkora csap�s ez nek�nk. A h�bor� a m�lt t�len kezd�d�tt, az id�n azonban olyan m�rt�k� az er�szak, hogy semmi sincs a birtokon. Minden�nk elveszett. Nincs r� m�d, hogy szenved�s�nk�n b�rmi is enyh�tsen."

 

M�gis mihez kezdhetett egy szeg�ny ember, falu vagy falvak k�z�ss�ge? Kiz�r�lag saj�t magukra sz�m�thattak. Iga �s a szomsz�dos K�ga tartom�nyok lak�i pontosan �gy is tettek.