HARMADIK FEJEZET

Az antinindzsa – a szamur�j

 

A j� nindzsa �gy tev�kenykedik, hogy tudja, mit csin�lnak m�sok, mik�zben r�la nem tudnak.

 

Nindzs�knak sz�l� �tmutat�s

 

Ha a nyugati �s a k�nai forr�sokban ritk�n tal�lni k�mekre vonatkoz� utal�st, akkor Jap�nban mintha nem is l�teztek volna eg�szen a k�zelm�ltig. A jap�n katonai hagyom�nyban szinte a kezdetekt�l fogva minden, ami titokban zajlott, megvet�s t�rgy�t k�pezte, a v�lem�nyform�l�k ugyanis a felett�bb b�szke, mogorva �s nagyon is ny�lt fell�p�st szorgalmaz� szamur�jok voltak. Ennek ellen�re term�szetesen mindig is sz�ks�g volt k�mekre �s a mai kommand�sok el�fut�rainak tekinthet� harcosokra. S�t el�fordult, hogy maguk a szamur�jok l�ptek fel nindzsak�nt – a nindzs�k t�bbs�ge szamur�j volt, m�g n�h�ny szamur�j nindzs�nak tekinthet�. Ahhoz, hogy meg�rts�k, mi�rt volt sz�ks�g nindzs�kra, illetve mi�rt maradtak rejtve, el�sz�r meg kell vil�g�tani a szamur�jok nagyon is kit�rulkoz� �s l�tv�nyos �letm�dj�t, amely id�vel eszm�nyiv� nemesedett a val�s esem�nyekr�l �s harcosokr�l sz�l� elbesz�l�sek nyom�n.

 

A szamur�jok term�szetesen �gy tekintettek magukra, mint az egyetlen igazi harcosokra, a 7. sz�zadig visszany�l� hagyom�ny �r�k�seire. Az eg�sz l�h�ton val� nyilaz�ssal kezd�d�tt, amib�l id�vel �sszetett �s nyilv�nos szertart�sok eg�sz sora fejl�d�tt ki. A szemben�ll� felek felsorakoztak, majd nyilakat l�ttek ki, �gy sz�l�tva meg az isteneket, legyenek tan�i az esem�nyeknek. Ezut�n a b�rb�l �s vaslemezekb�l k�sz�lt p�nc�ljaikba burkolt legkit�n�bb katon�k p�rbajra h�vt�k egym�st, mik�zben saj�t sikereikkel, er�nyeikkel �s sz�rmaz�sukkal dicsekedtek. Ezut�n nyilakat l�ttek ki egym�sra, vagy lovon v�gtatva, vagy tisztes t�volb�l – b�r nem t�l messzir�l, a jap�n �jak ugyanis gyeng�bbek voltak, mint a kontinent�lis n�pek�, k�zt�k a hunok�, mongolok� vagy t�r�k�k�; r�ad�sul a lovaik sem voltak olyan izmosak, mint a bels�-�zsiai fajt�k. Ha nem akadt gy�ztes, harcosokhoz aligha ill� dulakod�s k�zepette igyekeztek egym�st ki�tni a nyeregb�l, v�g�l pedig t�rrel estek egym�snak. Mivel a szamur�jokat tet�t�l talpig p�nc�l bor�totta, a l�r�l t�rt�n� nyilaz�s ink�bb csak l�tv�nyoss�gnak sz�m�tott, melynek sor�n a harcos orsz�g-vil�g el�tt megmutathatta mag�t, illetve azt, mire k�pes, csak az�rt, hogy szem�lyes h�rnev�t �regb�tse, ak�r �letben maradt, ak�r meghalt. A magamutogat�s volt a l�nyeg, a harcosok ugyanis, Karl Friday szavaival �lve, „profi kos�rlabd�z�kra eml�keztettek, akik sokkal ink�bb tekintett�k magukat kiv�telesen tehets�ges egy�neknek, akik egy csapatban j�tszanak, mintsem a csapat r�sz�nek."6 A csat�n�l pedig nem volt alkalmasabb m�dja a magamutogat�snak.

 

A 12. sz�zad v�g�n k�t kl�n, a Jap�nt k�tsz�z �vig ir�ny�t� Taira, valamint a felt�rekv� Minamoto fesz�lt egym�snak, hogy eld�ntse, ki� legyen a hatalom, mik�zben mindk�t f�l figyelmen k�v�l hagyta a sz�m�zet�sben �l� cs�sz�rt. Az �t �vig tart� h�bor�skod�s v�g�n a Minamoto a feled�s hom�ly�ba tasz�totta a Tair�t. A csal�d �l�n a h�res hadvez�r, Jap�n tal�n legn�pszer�bb h�sek�nt sz�mon tartott Minamoto no Josicune �llt, aki (a t�rt�n�sz szavaival �lve) „minden bizonnyal Jap�n kora �jkori t�rt�nelm�nek legismertebb alakja". Sok legenda sz�l r�la, melyekben azonban sz�mos t�rt�nelmi �s a szem�ly�re vonatkoz� igazs�g egyar�nt fellelhet�. Egyszerre volt biztos kez�, sz�kimond� �s lobban�kony, vagyis mindazokat a tulajdons�gokat mag�n hordozta, melyek a k�z�pkori szamur�jokat jellemezt�k.

 

Mi t�bb, a jap�n t�rt�nelem nevezetes fordul�pontj�n �lt, amikor az �si rendszerr�l – melynek v�gletekig kifinomult m�dszereir�l sz�l az els� jap�n reg�ny, a Gendzsi szerelmei – bebizonyosodott, hogy k�ptelen olyan kem�nykez� ir�ny�t�sra, melyre az orsz�g egyben tart�s�hoz sz�ks�g lett volna, ak�r egys�ges nemzetk�nt, ak�r k�z�s kult�r�j�, de f�ggetlen tartom�nyok k�z�ss�gek�nt. �gy t�nik, az egyetlen megold�s az er�szakkal fenntartott, id�vel feudalizmusk�nt ismertt� v�lt berendezked�s volt, melynek keret�ben a paraszts�got egy, uraikhoz �s a cs�sz�rhoz mindhal�lig h� harcos t�rsadalmi r�teg tartotta kord�ban. Josicune ennek az �talakul�snak az �lharcosak�nt szerzett mag�nak maradand� h�rnevet.

 

Ugyanakkor felfedezhet� egy m�lys�gesen emberi t�rt�net is. Josicune id�sebbik f�ltestv�re, Joritomo �rdek�ben ragadt fegyvert, �m az �n. Gempei-h�bor� sor�n (1180-85) vezetett sikeres hadj�rata ut�n az irigy Joritomo el�t�lte, sz�m�zet�sbe k�nyszer�tette, majd addig �ld�zte, m�gnem a k�ts�gbeesett Josicune a has�t felv�gva �ngyilkoss�got k�vetett el. Josicune hamar legend�k f�szerepl�j�v� v�lt, melyeket vak �nekmond�k mes�ltek Jap�n-szerte. Ezek az �sszegy�jt�tt t�rt�netek eleven lenyomatai a kornak, teli szenved�llyel, v�ratlan fordulattal �s er�s jellemekkel. A k�l�nb�z� reg�nyeknek, mang�knak, kabuki �s n� el�ad�soknak h�la Josicune eml�ke mint a „h�si elbuk�s t�k�letes p�ld�ja" (l. Ivan Morris) m�ig fennmaradt. „Ha nem lett volna val�s szem�ly, a jap�nok k�nytelenek lettek volna kital�lni." 2005-ben az �let�t feldolgoz�, 49 r�szes sorozatot vet�tettek a t�v�ben.

 

Az egyik legismertebb r�la sz�l� t�rt�netnek nindzsa vonatkoz�sa is van. Josicune �pp Benkei nev�, b�mulatosan er�s �s lelem�nyes szolg�j�val (amolyan Little John a Robin Hoodnak megfeleltethet� Josicune oldal�n) menek�l, amikor az elfog�sukra fel�ll�tott egyik ellen�rz�ponthoz, az Ataka-kapuhoz �rnek. Benkei �s t�rsai jamabusinak �lc�zz�k magukat, ami kedvelt m�dszere volt a nindzs�knak. Ez�rt is teszek eml�t�st az esetr�l, mely a jap�n mitol�gia �s irodalom tal�n legh�resebb t�rt�nete, �s amelyet egy 19. sz�zadi kabuki sz�ndarab, a Kandzsincs� (Az adom�nyoz�lista) is meg�r�k�tett.7 Josicune, akinek h�s term�szete ellent�tben �ll t�r�keny, l�nyos testalkat�val, k�z�ns�ges hord�rnak adja ki mag�t. A kapu�r Togasit figyelmeztett�k Benkei csel�re, ez�rt elhat�rozta, hogy meg�li az �sszes jamabusit, aki az �tj�ba ker�l. Benkei azzal v�dekezik, hogy egy �p�l� templom jav�ra gy�jt adom�nyokat. Togasi erre k�veteli t�le az adom�nyoz�k nev�t tartalmaz� n�vsort (innen sz�rmazik a m� c�me). Term�szetesen Benkei nem tud felmutatni semmif�le list�t, m�gis nagyszer� �tlete t�mad. Egy �res tekercset v�g a meglepett Togasi arc�ba, mik�zben kital�l egy ilyesmi n�vsor elej�n szok�sos bevezet�t. Togasi nem tudja, mit�v� legyen: egyfel�l csod�lja Benkei mer�szs�g�t, ugyanakkor a k�teless�g�t is teljes�tenie k�ne. Erre alaposan kik�rdezi Benkeit a jamabusik szertart�sair�l �s �lt�zet�r�l. Benkei mindenre tudja a v�laszt. Togasit mindez annyira leny�g�zi, hogy enged�lyt ad az utaz�knak, hogy �thaladjanak a kapun. �pp induln�nak, amikor az egyik �r r�mutat Josicun�ra. Togasi ism�t feltart�ztatja a t�rsas�got. Benkei, �jabb zseni�lis �tlett�l vez�relve, r�f�rmed a „hord�rra", hogy miatta k�slekednek, �s megveri. Togasi d�bbenten szeml�li az esem�nyeket: egyetlen szolga sem viselkedhetne ilyen megbocs�thatatlan m�don a gazd�j�val szemben. V�g�l az �tjukra bocs�tja �ket. Alighogy l�t�t�vols�gon k�v�lre ker�lnek, Benkei k�nnyek k�z�tt a f�ldre borul, �s k�ri az ur�t, k�ny�r�lj�n rajta. Josicune term�szetesen megbocs�t szolg�j�nak. A menteget�z� Togasi ism�t felt�nik n�mi szak�val, amelyb�l Benkei j�csk�n fogyaszt, majd a menet tov�bbindul:

 

Mik�zben �gy �rezt�k magukat, mintha tigris fark�ra l�ptek volna,

Vagy k�gy� harap�s�t�l menek�ltek volna meg.

A t�rt�net f�szerepl�je k�ts�gk�v�l az ur�hoz v�gs�kig h� Benkei, aki egyszerre b�tor, furfangos, agyaf�rt, m�velt �s sokat tud inni. Neh�z lenne megmondani teh�t, vajon egyszer� szolga, jamabusi vagy �rny�kharcos.

 

H�t �vvel a Gempei-h�bor�ban aratott gy�zelme ut�n Joritomo olyan int�zked�st hozott, amely a k�vetkez� h�tsz�z �vre meghat�rozta Jap�n k�zigazgat�s�t. A (b�b)cs�sz�r j�v�hagy�s�val saj�t hivatalnokait nevezte ki a tartom�nyok �s birtokok �l�re, ezzel pedig az eg�sz orsz�gra kiterjesztette a hatalm�t. Emellett Joritomo a legmagasabb katonai rang, a szeii tais�gun, azaz „barb�rokat legy�z� hadvez�r" birtokosa is lett. Maga a c�m arra a szem�lyre utalt, aki felhatalmaz�ssal b�rt, hogy hadj�ratot vezessen a vad �szaki �slakosok ellen. A mindenkori f�vez�r, akit gyakran csak s�gunk�nt emlegettek, tulajdonk�ppen az eg�sz orsz�got ir�ny�totta mint els� szamur�j – amolyan katonai dikt�tork�nt – a nagy tisztelet �vezte, �m tehetetlen cs�sz�r nev�ben.

 

Legal�bbis elm�letileg. Annak ellen�re, hogy a rendszer igen hamar cs�d�t mondott, �vsz�zadokig szolg�lt eszm�nyk�nt minden leend� uralkod� sz�m�ra. A s�gun katonai korm�nyzata, az �n. bakufu (s�gun�tus) sz�khely�r�l, Kamakur�b�l pr�b�lta ir�ny�tani az egym�ssal folyamatosan acsarkod� 60 tartom�nyb�l �s 600 birtokb�l �ll� �llamalakulatot. T�m�ren �sszefoglalva n�gy �vsz�zad t�rt�n�seit, elmondhat�, hogy a Kamakura k�zpont� berendezked�s alig t�bb mint egy �vsz�zadig �llt fenn, amikor is 1333-ban �sszeomlott. Majd, mintegy hatvan�vnyi polg�rh�bor�skod�s ut�n, mely sor�n k�t riv�lis cs�sz�r is fell�pett, �jabb s�gunok, az Asikag�k ragadt�k magukhoz a hatalmat, akik Kiot� sz�khellyel korm�nyoztak – vagy �pp nem – �jabb k�tsz�z, igencsak z�rzavaros �vig.

 

�gy azt�n 1200-t�l kezd�d�en b�rmelyik helyi vezet�t legink�bb egy dolog �rdekelte: a h�bor� annak minden velej�r�j�val. Nem meglep� teh�t, hogy a hadurak �s parancsnokok sz�m�ra elengedhetetlen volt p�nc�lra, lovakra, �jakra, kardokra, t�r�kre �s harcosokra k�lteni. �gy alakult ki az uraik�rt harcol� f�ldbirtokosok, a busik kiv�lts�gos r�tege. Az urak �s harcosaik kapcsolat�t k�lcs�n�s f�gg�s jellemezte: ut�bbi az ur�t�l kapott f�ldet, r�szes�lt a hadizs�km�nyb�l �s sz�m�thatott annak szem�lyes v�delm�re a katonai szolg�latai�rt cser�ben. Ezeket a katon�skod�ssal foglalkoz� f�ldbirtokosokat h�vjuk szamur�joknak (Az eredeti szaburaj alak jelent�se „aki szolg�l", k�l�n�sen az, aki katonak�nt szolg�lja a nemess�get.)

 

Erre a viszonyrendszerre azonban eredend� bizonytalans�g jellemz�. Ha egy h�b�res kell�en meger�s�d�tt, szerzett hatalma, vagyona �s st�tusza lehet�v� tette sz�m�ra, hogy f�ggetlenedjen az ur�t�l. M�gis mi�rt k�ne tov�bbra is elk�teleznie mag�t az ura oldal�n egy becsv�gy�, �n�ll�, zabol�tlan harcosnak? Hogyan tudja garant�lni az �r a h�s�g�t? Felmer�l a k�rd�s tov�bb�: hogyan lehet a h�b�ri rendszert stabiliz�lni? A v�lasz: a harcos ur�hoz – nem �m a t�voli cs�sz�rhoz – sz�l� h�s�g�t olyan eszm�nny� kell form�lni, melyet a h�b�res nagyobbra tart, mint a saj�t �let�t, �gy szerezhet mag�nak dics�s�get �s elismerts�get m�r itt a f�ld�n. Az �r egyre ink�bb az atya szerep�t t�lti be, aki �rzelmileg k�t�dik a fiaihoz, Ut�bbiak urukhoz, vagyis a daimj�hoz („nagy n�v") val� h�s�ge �gy �r�kl�dik egyik szamur�jr�l a m�sikra, mintha bel�j�k lenne oltva. Egy olyan tartom�nyi sereggel szemben, melyet ilyen kapcsolatrendszer kov�csolt �ssze, aligha lehetett es�lye egyetlen cs�sz�rnak vagy s�gunnak is.

 

A nemess�gt�l, �rtelmis�gt�l, jobb�gys�gt�l �s bandit�kt�l egyar�nt elk�l�n�l� szamur�jok felett�bb b�szk�k voltak harci k�pess�geikre, t�rsadalmi helyzet�kre �s h�siess�g�kre. Egy olyan kegyetlen vil�gban, melyben egy szemvillan�s alatt el lehetett vesz�teni mindent, a t�l�l�shez elengedhetetlen volt a megfelel� �nk�p kialak�t�sa. Az ember vagy b�szk�n par�d�zik �s p�v�skodik, vagy vesztesnek l�tszik. H�bor�ban a harcos sz�ls�s�ges h�stettekben �s �ldozatokban l�tta l�tez�s�nek �rtelm�t, k�l�n�sen a min�l nagyobb t�ler�vel szemben, �gy lehetett ugyanis �r�k h�rnevet �s elismer�st szerezni. Ez�rt azt�n a szamur�jnak sz�ks�gszer�en nyilv�nosan kellett fell�pnie, hogy tetteit l�ss�k, azokra eml�kezzenek, �s azokat gyakran felid�zz�k. Egy 13. sz�zadi harcos abb�li elhat�roz�s�ban, hogy �szrevegy�k, n�h�ny lov�t lil�ra, skarl�tv�r�sre, vil�gosz�ldre �s k�kre, m�sokat pedig cs�kosra vagy �pp p�tty�sre festette. Egy m�sik ezt �rta: „Ha egyed�l k�ne szembesz�llnom az ellens�ggel, �s olyan helyen elesnem, ahol senki nem l�tna, hal�lom olyan �rtelmetlen lenne, mint a kuty��."8 Minden a h�rn�v k�r�l forgott, mint az kider�l egy m�sik 13. sz�zadi forr�sb�l: „A harct�rre l�pve egy hajsz�l h�j�n elhullni; sz�mtalan nemzed�kre r�hagyni nevemet; mindent egybev�ve, ez a helyes �t." A megszerzett vagy �ppen elvesztett becs�let tov�bb �r�kl�dik, az ut�dok pedig vagy tov�bb �regb�tik vagy visszaszerzik azt. �gy azt�n a becs�let �rt�kesebb volt az �letn�l. A szamur�jok eg�sz l�ny�t meghat�rozta egyfajta kifinomult �rz�kenys�g a becs�let�ket fenyeget� vagy s�rt� dolgokra, �s b�rmikor k�pesek voltak azonnali er�szakos fell�p�sre, csak hogy megv�dj�k a tisztess�g�ket. Egy szamur�j csakis ily m�don tudta bizony�tani, meg�vni �s helyre�ll�tani a becs�let�t.

 

A gazdagabbak sz�m�ra a magamutogat�s legf�bb kell�ke a p�nc�lzat volt, mely az egyre kifinomultabb fegyverek (kezdve a nyilakkal eg�szen a kardokig) �s taktika (gyalogs�g, lovass�g �s egy�b harci alakulatok) megjelen�s�vel sokat v�ltozott az id�k folyam�n. Az Eur�p�ban haszn�lt p�nc�lnak k�sz�nhet�en a lovagok ink�bb hasonl�tottak r�kokra, olyannyira, hogy egy nyerg�b�l led�nt�tt harcos k�ptelen volt talpra �llni seg�ts�g n�lk�l. A Jap�nban elterjedt nyilak �s kard jellemezte harcmodor miatt a p�nc�lzatnak rugalmasnak kellett lennie. Ezt �gy �rt�k el, hogy rengeteg apr�, pikkelyszer� lemezt f�ztek �ssze az �n. lamell�s p�nc�l elk�sz�t�s�hez. (A latin lamina lapot, lemezt jelent, lamella alakja lapocsk�t.) Maga a kivitelez�s id�vel sokat v�ltozott. A lamell�s p�nc�l k�sz r�m�lom volt sz�ls�s�ges id�j�r�si k�r�lm�nyek k�z�tt, es�ben pedig a f�z�k el�ztak �s gyorsan elhaszn�l�dtak, mely mind ahhoz vezetett, hogy k�l�nb�z� alak� lemezekkel �s egyr�szes elemekkel pr�b�lkozzanak. A 16. sz�zadra a p�nc�lok olyan v�ltozatosak �s gazdagon d�sz�tettek lettek, hogy egy �tk�zet ink�bb eml�keztetett egzotikus rovarok �sszecsap�s�ra.

 

Az �-joroi, azaz „f�p�nc�l" a tehet�s szamur�jok v�rtezete volt, amely t�bbek k�zt szokny�ra �s k�t�nyre hasonl�t� als�r�szb�l, valamint v�ll-, l�bsz�r– �s f�lv�d�b�l, �llt, hogy megv�dje visel�j�t a ny�lvessz�kt�l �s kardcsap�sokt�l. M�sr�szt azonban arra szolg�lt, hogy hirdesse a harcos el�kel� mivolt�t, mik�zben az szabadon nyilazhatott, lend�thette a kardj�t, lovagolhatott vagy �pp s�t�lhatott. Csak a sisak �nmag�ban k�sz m�remek volt. N�mely darabokat t�bb tucat f�lk�r�ves lapb�l kov�csolt�k, megint m�sok egyetlen vaslemezb�l k�sz�ltek. A k�pszer�, boszork�nys�vegre eml�keztet� fejfed�k�n szemellenz� �s ak�r hat, oldalt lel�g�, a f�lek �s nyak v�delm�t szolg�l� sz�rnyacska is tal�lhat� volt. Egyes sisakokat m�retes szarvak �s hull�mos d�sz�t�elemek, er�t jelk�pez� hegyek, �nmagukat megv�deni k�pes r�kok vagy �ppen hossz� �letet szimboliz�l� ny�lf�lek tark�tottak. A szamur�jok gyakran hordtak majd az eg�sz arcot eltakar�, leszerelhet� orr-r�sszel �s bozontos bajusszal ell�tott maszkot, melynek az alj�n apr� lyuk seg�tette az izzads�g t�voz�s�t. Maga a vigyor az ellens�g megf�leml�t�s�t szolg�lta. Mivel az �lt�zet az eg�sz testet befedte, k�ptelens�g volt felismerni annak visel�j�t, �gy azt�n – mivel a magamutogat�s volt a legf�bb c�l – a harcos fel-al� j�rk�lt vagy v�gt�zott tarka p�nc�lzat�ban, a kez�ben z�szl�val.

 

Term�szetesen a legfontosabb fegyver a kard volt, pontosabban k�t kard; a hossz� peng�j� katana, �s a r�videbb tant�, melyet k�zelharcban haszn�ltak. Gazdag gy�jtem�nyek eg�sz sora �s tem�rdek szakirodalom foglalkozik a k�t fegyverrel, egyes r�szeiknek, illetve a sz�mos kieg�sz�t�nek pedig mind megvan a maga rejtett �rtelm� elnevez�se, eredete �s t�rt�nete: �llv�ny, �v, kardk�t� zsin�r, h�vely, h�velyd�sz�t� zsin�roz�s, kardny�l, markolat, markolatbor�t�s (a r�ja b�re k�l�n�sen j� fog�st biztos�t), markolatcsap, k�zv�d�.

 

A szamur�j legf�bb kincse a kardja volt, melyhez akkoriban – �s nincs ez m�sk�nt napjainkban sem – a var�zslatt�l �s spiritualit�st�l kezdve a k�mi�n �s m�v�szeten �t eg�szen a kardforgat�s tudom�ny�ig sok minden t�rsult. Mindezeknek megvan a maguk titokzatos sz�kincse �s hagyom�nyrendszere, melyek a harcos szem�ly�ben egyes�lnek, legal�bbis ide�lis esetben, egy, kett� vagy h�rom t�k�letesen kivitelezett kardcsap�s form�j�ban. A p�nc�lzat, b�rmennyire is pomp�s �s apr�l�kosan megalkotott volt, egy�ltal�n nem biztos�tott teljes v�delmet, nem mellesleg pedig m�g lass�totta is a harcost. A t�k�letes szamur�j nem viselt m�st, csak a kimon�j�t. Maga a kard szolg�lt pajzsul, ami el�g er�s volt ahhoz, hogy felfogjon egy hozz� hasonl�an edzett �s finoman megmunk�lt peng�t. A jap�n kov�csok, akik k�z�l t�bbeket is olyan h�rn�v �vezett, mint a legnagyobb nyugati m�v�szeket, t�bb jelent�s ir�nyzatot hoztak l�tre, melyek azt�n kidolgozt�k az alap kardt�pusok saj�t, egyedi v�ltozatait. Ennek eredm�nye a praktikum �s a sz�ps�g leny�g�z� tal�lkoz�sa volt, melyet n�gysz�z �vig finom�tottak. A legjobb peng�k – melyek �lesek voltak, ak�r a borotva, s�lyosak, ak�r egy csatab�rd, a megfelel� kezekben azonban gyorsak, ak�r egy ostor – ac�lsisakok sz�troncsol�s�ra is alkalmasak voltak, a h�son �s csonton pedig �gy hatoltak �t, mint k�s a vajon.

 

Egyszer magadatott, hogy a kev�s angol szenszejek egyik�nek, a mester-kardforgat� Colin Young vigy�z� fel�gyelete mellett a kezembe vehettem egy katan�t. Egy bemutat� v�g�n j�rtunk, k�r�l�ttem figyelmes k�z�ns�g. A feladatom az volt, hogy v�gjak kett� egy v�zbe �ztatott tatamik�teget, mely �llag�t �s vastags�g�t tekintve olyan volt, mint egy emberi kar. A n�z�k kedv�ben akartunk j�rni. Ahogy a fejem f�l�l les�jtottam, a kard olyan k�nnyen has�totta kett� a c�lpontot, mintha balt�val szeleteln�k pisk�t�t – szinte nem is �rz�keltem ellen�ll�st. Colint l�tva f�lig-meddig erre sz�m�tottam. Az �rz�s viszont, ami a hatalm�ba ker�tett, teljesen v�ratlanul �rt – az er�demonstr�ci� okozta lelkesed�s. P�r m�sodpercig Rambo lehettem, a hal�lhoz�, maga a megtestes�lt er�. Az �rz�st egyr�szt a kard �s a csap�s eredm�nyezte, m�sfel�l azonban az, hogy az eg�sz nyilv�nosan, m�sok el�tt t�rt�nt. Mi �rtelme lett volna mindezt mag�nyosan v�grehajtani?

 

Hal�lt megvet� b�tors�g �s egy mindent meghat�roz� eszm�ny azonban m�g nem volt biztos�t�k a gy�zelemre. Mit�v� legyen a vesztes, ha net�n �letben maradt? A v�lasz a hal�lig tart� h�s�g eszm�ny�ben rejlik. El�sz�r Minamoto no Jorimasza jutott erre a k�vetkeztet�sre, miut�n felkel�se 1180-ban elbukott (r�viden: a bossz�ra �s v�gs� gy�zelemre �t �vvel k�s�bb ker�lt sor). Amikor azzal szembes�lt, hogy v�gleg elbukott, elhat�rozta, hogy meghal, mik�zben a fiai m�g feltart�ztatj�k az ellens�get. Arra utas�totta egyik seg�dj�t, csapja le a fej�t, a szolga azonban zokogva k�z�lte, hogy k�ptelen r�, m�g az ura �letben van.

 

– �rtem – nyugt�zta Jorimasza, �s elvonult egy szent�lybe. Az egyik besz�mol� szerint �sszetette a kez�t, elmormolt egy buddhista im�t, majd egy verset �rt harci legyez�j�re:

 

Mint elsz�radt fa,

 

Mely nem hozott vir�got,

 

Olyan szomor� volt �letem.

 

Nem hagyok h�tra gy�m�lcs�t.

 

V�g�l szabadj�ra engedte a lelk�t, mely hagyom�nyosan az alhasban lakozott, m�ghozz� �gy, hogy t�r�t a has�ba d�fte. Ez volt az els�, �rott forr�sban is meg�r�k�tett p�ld�ja annak a f�jdalmas �s v�res cselekedetnek, melyet sokan harakirik�nt ismernek, a jap�nok azonban �ltal�ban szeppukunak h�vnak. (Ut�bbi az el�kel�bb, k�nai kiejt�s szerinti v�ltozat.)

 

A „hasmetsz�s" bevett m�dja lett annak, hogy valaki elker�lje a veres�ggel j�r� megsz�gyen�l�st. Az egyik legismertebb �s igen dr�mai eset 1333-ban t�rt�nt, miut�n egy felkel�s romba d�nt�tte a Kamakura-s�gun�tust. A bandit�k �s felfegyverzett parasztok alkotta felkel�sereg arra k�nyszer�tette a s�gun csapatait, hogy feladva Kiot�t az �tven kilom�terre fekv� Banba (ma Maibara r�sze) v�roska egyik templom�ba menek�ljenek a Biva-t� ment�n. Az esem�nyeket a Taiheiki-k�nt ismert h�bor�s t�rt�netek gy�jtem�nye mes�li el, melyr�l a k�s�bbiekben m�g sz� lesz. A besz�mol� szerint �tsz�z harcos gy�lt �ssze az udvaron a szent�ly el�tt. A t�bornok, H�dzs� Nakatoki tudta, hogy k�zel a v�g, ez�rt a k�vetkez� meghat� besz�det int�zte katon�ihoz:

 

„H�s�ges sz�vetekre nem tal�lok megfelel� szavakat. (...) M�lys�ges h�l�t �rzek. Hogyan is tudn�m ezt kifejezni, mikor az ellens�g h�zamat ostromolja? Meg�l�m magam �rtetek, hogy hal�lommal viszonozzam mindazt, amit az �letben kaptam." Ezzel levette p�nc�lj�t, der�kig levetk�z�tt, felhas�totta a bel�t, �s elter�lt.

Senki nem v�rta volna el, hogy b�rki is k�vesse a p�ld�t. Az egyik h�b�res azonban �gy sz�lt fennhangon: „Mily szomor�, hogy el�ttem t�vozt�l! El�bb akartam kioltani a saj�t �letemet, hogy el�k�sz�tsem sz�modra az utat a t�lvil�gba. V�rj m�g egy kicsit! Veled tartok." Majd megragadva halott ura t�r�t

 

„...a saj�t has�ba v�gott, �s arccal el�re Nakatoki t�rd�re borult. Ezut�n n�gysz�zharminck�t f�rfi egyszerre has�totta fel a has�t. A v�r �gy �radt, mint a S�rga-foly�; a halott testek �gy hevertek szertesz�t, mint m�sz�rsz�ken a d�g�k."

A le�r�s term�szetesen igencsak k�lt�i, mely igyekszik megragadni mindazt – elk�telez�d�s, kudarc, felfokozott �rzelmek, formalit�s, nyilv�noss�g –, amire a t�rt�net hallgat�i l�nyeges elemk�nt tekintettek. A sz�mokat illet�en azonban, nem t�loz: egy pap 189 olyan szem�ly nev�t jegyezte fel, aki aznap �ngyilkoss�got k�vetett el, majd ugyanez a pap s�rk�vet �ll�tott mind a 432 halott sz�m�ra, melyek a mai napig l�that�k, �t sorba rendezve egy lank�s domboldalon.

 

Mivel az urak �s h�b�reseik k�z�tti f�gg�s�gi viszony elt�r� m�rt�k� volt, ut�bbiak gyakran hozhattak �n�ll� d�nt�seket. Egy szinte csal�dtagnak sz�m�t� harcos a saj�tj�nak �rezhette az ura hal�l�t, ez�rt � is azt v�lasztotta; egy zsoldos, aki b�rkinek k�nnyen felaj�nlhatta a szolg�latait, val�sz�n�leg ink�bb �letben maradt, csak�gy mint az a f�ldbirtokos, akinek gondoskodnia kellett a munk�sair�l. Ak�rhogy d�nt�tt is, a szamur�j saj�t sorsa �s kiv�lasztotts�g�ra val� b�szkes�ge f�l�tt rendelkezett.

 

A szamur�j mindezek – a felszerel�s, a tettek, a sz�npadiass�g – seg�ts�g�vel tudta nyilv�nosan kifejezni a st�tusz�t. Egyetlen szamur�j sem fogadta volna el egy pillanatra sem, hogy b�rmit is titokban, alattomban tegyen, hiszen ezzel mindazt tagadta volna meg, ami �t meghat�rozta.

 

Ugyanakkor – �s itt rejlik az ellentmond�s – mindenki ismerte Szun-ce tan�t�sait, minden hadvez�r tiszt�ban volt azzal, hogy a saj�t veszt�be rohan, ha nem alkalmaz titokban tev�kenyked� k�meket, akik inform�ci�t gy�jtenek �s egy�b bizalmas k�ldet�seket hajtanak v�gre. Itt l�pnek teh�t sz�nre a szamur�jokhoz k�pest mer�ben m�s jellemvon�sokkal b�r� nindzs�k. A t�rt�n�szek azonban egy jelent�s probl�m�val tal�lj�k szemben magukat, tudniillik, ha b�rmilyen titkos m�veletet m�lt�s�gon alulinak tekintettek, senki sem volt hajland� meg�r�k�teni azt.

 

�gy azt�n a szamur�jok form�lis h�sk�d�se csak r�sze a teljes igazs�gnak. A hadvisel�sben egyar�nt fontos szerep h�rult v�ratlan rajta�t�sekre, a ravaszs�gra, �rul�sra �s megt�veszt�sre. A k�z�pkori forr�sok sz�mos p�ld�t eml�tenek: egy Szadamicsi nev� Taira harcos, akit megb�znak egyik ellens�ge meg�l�s�vel, �sszebar�tkozik az illet�vel, majd od�bb lovagol, fel�lti p�nc�lj�t, majd visszat�r, �s lenyilazza v�dtelen �ldozat�t; az apja hal�l�t megbosszul� szamur�j szolgaruh�t �lt, belop�zik a tettes h�l�szob�j�ba, �s �lm�ban elv�gja a tork�t; Minamoto Joritomo el akarja tenni l�b al�l egyik ember�t, ez�rt mik�zben az lakom�zik, lecsapj�k a fej�t. Az eml�tett esetek aligha nevezhet�k tisztess�gesnek, m�g sincs semmi, ami azt sugalln�, hogy tisztess�gtelen vagy b�rmilyen m�don nem hely�n val� tettek lenn�nek. Egy harcost�l m�giscsak elv�rhat�, hogy mindenkor r�sen legyen, �gy kit hib�ztathatn�nk, ha egy mer�nyl� kioltja az �let�t, vagy egy k�m meglesi? Term�szetesen �t, hiszen, h�bor�r�l l�v�n sz�, minden elfogadhat�. A c�l szentes�ti az eszk�zt. Lehet, hogy a harcosok �s a dalnokok ink�bb hallgatnak r�la, a megt�veszt�s azonban ugyan�gy r�sze a jap�n kult�r�nak, mint a nyilv�nos megdics��l�s.