M�SODIK FEJEZET

Hogyan legy�l �rny�kharcos 1.

 

– Szellem �s l�lek

 

Ha egy nindzsa a saj�t haszn�ra lop, ami ellentmond a j� erk�lcsnek, hogyan v�delmezhetn�k �t az istenek nagy Buddha?

 

Nindzs�knak sz�l� �tmutat�s

 

Az �jszakai lopakod�s m�v�szete szinte var�zslat, melynek seg�ts�g�vel �szrev�tlen lehetsz.

 

A Soninki el�szav�b�l

 

Vannak, akik var�zslatos k�pess�geket tulajdon�tanak a nindzs�knak. A k�zelm�lt filmjei �s mangasorozatai azt sugallj�k, hogy var�zslattal minden lehets�ges. Ha val�ban �gy van, a nindzs�k urai a t�rnek �s id�nek, az �n napjaim pedig meg vannak sz�ml�lva. Egy 16. sz�zadi nindzsa tudom�st szerez ennek a fejezetnek a tartalm�r�l, r�j�n, hogy olyan titkokat �rulok el, melyeket sosem volna szabad, �s azonnal elindul, hogy levad�sszon. Egy s�t�t �jszaka, mik�zben m�lyen alszom, a csukly�s alak bem�szik az ablakon, megnyugtatja a macsk�kat, v�gigoson a nyekerg� parkett�n, �n pedig hullak�nt v�gzem a saj�t h�l�szob�mban m�reg, kard, t�r vagy fojt�hurok hat�s�ra.

 

T�ny, val�ban hib�ztam. De hogy agg�dom-e? Aligha. A nindzs�k a legvadabb elk�pzel�sek szerint sem k�pesek az id�utaz�sra. R�ad�sul nem �n vagyok az egyetlen, akinek b�nh�dnie k�ne. Az els�k, akik sok-sok �vvel ezel�tt leleplezt�k a nindzs�k titkait, maguk a nindzs�k voltak.

 

A t�rt�nelem folyam�n a nindzs�k mindig is titokban �ltek. A kik�pz�s�knek �s az elveiknek mondott volna ellent – s�t a saj�t veszt�ket eredm�nyezte volna ha felfedik, hogyan is �lnek. A titkaikra v�g�l nem sokkal Jap�n egyes�t�se ut�n m�gis f�ny der�lt, amikor a nindzs�k val�j�ban m�r elvesz�tett�k l�tez�s�k �rtelm�t. Hogy mi�rt? Tal�n hogy el�seg�ts�k annak a k�tsz�z nindzs�nak a kik�pz�s�t, akik a s�gun titkosrend�rs�g�t alkott�k; vagy egyszer�en az�rt, hogy meg�r�k�tsenek egy �letform�t, amely �ppen kihal�f�lben volt. B�rmi is a magyar�zat, legal�bb h�romszor elk�vett�k ugyanazt a hib�t. A leg�rt�kesebb forr�s a Soninki (So Nin Ki, „Igazi Nindzsa Hagyom�ny" vagy „Besz�mol�"), melyet felt�telezhet�en Natori Maszatake, egy, a s�gun szolg�lat�ba szeg�d�tt szamur�j �rt sz�z �vvel az ut�n, hogy a nindzs�k t�rzster�let�t, Ig�t 1581-ben feld�lt�k.

 

Felt�telezhet�en Natori Maszatake �rta. Nem nevezi meg ugyanis saj�t mag�t, csup�n az el�sz�t jegyz� bar�t tesz eml�t�st egy n�vr�l, melynek seg�ts�g�vel a tud�soknak siker�lt azonos�tani a szerz�t, b�r az eml�tett Natori a jap�nokn�l bevett �ltal�nos gyakorlatnak megfelel�en sz�mos nevet haszn�lt. Angol nyelven h�rom v�ltozata l�tezik a m�nek. �n a brit nindzsucuszak�rt� Antony Cummins, valamint jap�n koll�g�ja, Josie Minami �ltal ford�tott �s szerkesztett v�ltozatot haszn�ltam, mivel ez veszi figyelembe a legink�bb a 17. sz�zadi jap�n nyelvre jellemz� neh�zs�geket. A tov�bbiakban k�zvetett �s k�zvetlen id�zetek egy�ttese k�vetkezik, mely Natori tan�t�s�nak a l�nyeg�t igyekszik bemutatni.

 

Korunk embere sz�m�ra a Soninkivel kapcsolatban tal�n az a legmeglep�bb, amit nem tartalmaz. Mivel a legink�bb filmekben szoktunk nindzs�kkal tal�lkozni – a k�s�bbiekben m�g lesz err�l sz� –, f�k�nt a) sok fegyver �s b) k�l�nb�z� harcm�v�szeti fog�sok le�r�s�ra sz�m�thatn�nk. Csakhogy a fegyvereket r�viden elint�zi a szerz�, a harcm�v�szetr�l pedig egyetlen sz� sem esik. Ebb�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy a nindzsucu, vagyis a nindzsa �letvitel m�v�szete, �vsz�zados hagyom�nyai ellen�re, l�nyeg�t tekintve nem a harcm�v�szetr�l sz�lt. A szerz� az alapvet� hangs�lyt a hozz��ll�sra, m�s sz�val a helyes �rz�letre fekteti. A megt�veszt�st �s megbabon�z�st – mely elk�pzel�sek nyilv�nval�an hozz�j�rultak a nindzs�kr�l, mint a var�zslat nagymestereir�l kialakult k�phez – Natori a m� legelej�n elutas�tja.

 

Hogy elmagyar�zza a nindzsucu l�nyeg�t, Natori a tan�tv�ny �s mestere k�z�tti r�vid p�rbesz�ddel ind�t. A tan�tv�ny val�s�gos �h�tattal besz�l a nindzs�k �ll�t�lagos k�pess�geir�l. �gy �rtes�lt, hogy m�g egy apa, fi� vagy testv�r sem k�pes felismerni a m�sikat, mik�zben nindzsaszer�, titkos dolgokat csin�l. �gy h�resztelik, a nindzs�k k�pesek egy pillanat alatt a h�tad m�g� ker�lni, m�ghozz� �gy, hogy hol elt�nnek, hol megjelennek. Kiz�rtnak tartja, hogy ilyesminek az elsaj�t�t�s�ra k�z�ns�ges haland� k�pes lenne.

 

A mester g�nyosan v�laszol. T�ny, a nindzs�k a megt�veszt�s mesterei, k�pesek olyan tartom�nyokr�l is mes�lni, ahol sosem j�rtak, k�l�n�s t�rt�neteket el�adni olyan helyekr�l, ahol sosem fordultak m�g meg, megvenni b�rmit aranny�rt �s ez�st�rt, amij�k nincs is, olyasmit enni, amit senki nem ad nekik, ler�szegedni szesz n�lk�l. Eg�sz �jszaka k�pesek meglapulni �s a vadonban aludni mened�k n�lk�l. Nincs olyan hely, ahova ne tudn�nak eljutni. M�gis mit l�tott vagy hallott, k�rdezi a tan�tv�nyt�l, hogy ennyire f�lre�rtette ezt az �letvitelt. A helyes nindzsucuban �s igaz hagyom�nyban nincs semmi titokzatos.

 

Musz�j meg�rteni, �rja Natori, hogy amikor nindzsucur�l besz�l�nk, az �lethez sz�ks�ges k�pess�gekr�l van sz�. Nakasima Acumi, akinek a Soninki modern �tirat�t k�sz�nhetj�k, azt �rja el�szav�ban: a Soninki „az �let b�rmely ter�let�re vonatkoz�an ell�t �tmutat�ssal, �s b�rmilyen k�r�lm�nyek k�z�tt megseg�t".

 

De csak akkor seg�t, ha megvan benned a helyes hozz��ll�s, nevezetesen az, mely a Natori idej�n ism�t n�pszer� Konfuciusz tan�t�saira vezethet� vissza. „A nindzsa b�rmire k�pes, felt�ve, hogy �sszhangban van saj�t �rt�krendj�vel �s annak a k�z�ss�gnek igazs�g�rzet�vel, melyhez tartozik", �rja Natori. M�s sz�val a nindzsa nem szolg�lhat t�le idegen c�lokat. El�fordul, hogy mer�nylet, lop�s vagy bet�r�s v�grehajt�s�val b�zz�k meg, de m�g ezek a piszkos munk�k is igazol�st nyernek, ha a nindzsa „helyes �rz�lettel", vagyis a megb�z�ja jav�ra cselekszik. „Ha egy nindzsa a saj�t �rdekeire haszn�ln� a nindzsucut, k�z�ns�ges lop�st vagy bet�r�st hajtana v�gre", �s senki nem adna nekik megb�z�st. A „helyes �rz�let" azonban nem egyenl� a „nemes �rz�lettel". A parancs teljes�t�se nem jelent erk�lcs�ss�get.

 

A megb�z� �rdekei szerint val� fell�p�s teh�t csup�n a legalapvet�bb elv�r�s. Egy nindzs�t magasabb szempontok kell, hogy vez�relj�k, m�ghozz� a nindzs�k „sz�l�f�ldj�nek", az egykori Iga �s K�ga tartom�nyok harcosai �ltal tett, Icsi Gun Icsi Mik�nt („egy k�rzet, egy csapat") ismert esk� szellemis�ge. Ha �gy cselekszik, „megmutatja, milyen k�l�n�sen pomp�sak �s kiv�l�k a csal�di hagyom�nyok, valamint felragyogtatja a nindzsucu legt�k�letesebb form�j�t".

 

Hogy ez mit is jelent? El�sz�r is azt, hogy helyesen kell cselekedni. „Mindig l�gy m�lt�s�gteljes �s higgadt, mint a v�zimadarak a nyugodt t� felsz�n�n." Akik a nindzs�k helyes viselked�sm�dja szerint cselekednek, „a kitart�s �tj�n kell, hogy j�rjanak, mely �ltal igazak lesznek, m�g akkor is, ha m�sok k�r�l�tt�k tiszteletlenek a nindzs�k �letvitel�vel szemben. H�t nem tekinthet�k szenteknek, s�t megvil�gosultnak?"

 

A legf�bb c�l, hogy t�l�ld a k�ldet�st, �s hazat�rj, k�l�nben nem teljes�ted a feladatot, vagyis hogy inform�ci�t szolg�ltass. Natori ezt �gy fogalmazza meg: „A sinobi [nindzsa] arra van rendelve, hogy �gy teljes�tse a k�ldet�st, hogy �let�t ne vesz�tse. (...) Akik sikeresen v�grehajtj�k a k�ldet�st, azokat j� sinobik�nt fogj�k ismerni, m�g akkor is, ha n�ha k�snek vagy t�tov�znak."

 

A siker �rdek�ben nem szabad f�lni a hal�lt�l, mivel a f�lelem �sszezavarja az elm�t. A hal�lt�l val� f�lelem egyet jelent a hal�llal val� kac�rkod�ssal, a hal�l elfogad�s�val viszont (esetleg) lehets�ges a megmenek�l�s – �nellentmond�s ez a jav�b�l. A bels� b�ke mindennek az alapja. .Vesz�lyhelyzetben, ha �gy alakul, nem szabad �rt�kesebbnek tartani az �leted a hal�llal szemben. A hagyom�ny azt tan�tja, hogy az �let a hal�lon, a hal�l pedig az �leten kereszt�l nyer �rtelmet. �gy azt�n ha tetteiddel az �leted teszed kock�ra, m�gsincs benned f�lelem, szorult helyzetekb�l is tal�lhatsz kiutat. Ugyanakkor ha a t�l�l�s foglalkoztat, lehet, hogy elvesz�ted az �leted, mert csak a ki�t �rdekel. Ha k�ptelen vagy elengedni az �nedet, nyugtalan �s izgatott leszel. Ha bels� b�k�vel cselekszel, nincs mit�l f�lni."

 

Natori t�bbsz�r is visszat�r ugyanehhez a t�m�hoz. Helyenk�nt eg�szen �gy fogalmaz, mint korunk szem�lyis�gfejleszt� szakemberei. „Ne k�sse le semmi t�ls�gosan a figyelmedet. Ha nem tudsz megoldani egy helyzetet, vagy belebonyol�dsz, az az�rt van, mert k�ptelen vagy elengedni a saj�t szem�lyis�gedet, �s csakis a saj�t �rdekeid foglalkoztatnak." M�shol pedig ezt �rja: „Ne engedj az �rzelmeidnek. Ac�lozd meg az akaratodat. Ha nem gondozod megfelel�en az elm�det, ki fogsz mer�lni, elf�radsz, �s v�g�l kudarcot vallasz. A bels� b�ke �llapot�ban k�pes vagy olyan dolgoknak a m�ly�re hatolni, amire m�sok k�ptelenek, �s kicselezed a gondolataikat. Semmi sem olyan leny�g�z�, mint az emberi elme."

 

A gyakorlatban a ravaszs�g a f� er�ny. Az eg�sz Soninki tal�n legb�lcsebb tan�csa egyetlen fejezetc�mben lett �sszefoglalva: Hogyan ker�ld el m�sok legy�z�s�t? M�g hogy ne gy�zzem le az ellenfelem? H�t nem ez a nindzs�k legf�bb c�lja? Nem. Az igazi titkos �gyn�k f� c�lja, hogy megfigyeljen �s visszat�rjen. Ehhez pedig az inform�ci�forr�sok gondoz�s�ra van sz�ks�g, nem pedig azok elnyom�s�ra. „Ha l�lektanilag m�sok f�l� kerekedsz, nem siker�l majd el�rned a k�v�nt eredm�nyt vagy megszerezni a sz�ks�ges inform�ci�t. Ha t�ls�gosan megs�rted �ket, elvesz�tik a t�relm�ket, felb�sz�lnek, �s szembe sz�llnak veled, �gy pedig nem j�rhatsz sikerrel."

 

Leegyszer�s�tve, l�gy rugalmas. Akik t�ls�gosan merevek, kem�nyek lesznek, amikor puh�nak k�ne lenni�k, er�sek, amikor enged�kenyen k�ne viselkedni�k.

 

Ezeknek a fog�soknak az elsaj�t�t�s�hoz nagyfok� �rz�kenys�gre, mai sz�val emp�ti�ra van sz�ks�g. „Azonosulj az ellenfeleddel, ami azt jelenti, hogy k�pes vagy el�re megmondani, mire gondol." Mivel a vil�gmindens�g mindenki sz�m�ra k�z�s, saj�t magad is kital�lhatod, mire k�sz�l az ellenfeled. Ha k�pes vagy erre, meg�llap�that�, hogy magad�v� tetted a k�pess�get, mely lehet�v� teszi „az ellens�g elm�j�nek eltulajdon�t�s�t. Milyen nagyszer� �s istenekhez hasonlatos tud�s!"