A fort�lyos Jamato herceg

 

Keik� cs�sz�r azt mondta id�sebbik fi�nak, Opo-uszunak, szerezzen k�t gy�ny�r� l�nyt, hogy feles�g�l vehesse �ket. Ehelyett azonban mindk�t l�nyt maga vette el. Ezut�n sz�gyen�ben nem jelent meg a reggeli �s esti �tkez�sekn�l, nehogy apj�val tal�lkozzon.

 

A cs�sz�r sz�lt a fiatalabbik fi�nak, Wo-uszunak, h�vja a b�tyj�t.

 

�t nappal k�s�bb Opo-uszu m�g mindig nem jelent meg.

 

– Mi�rt nem j�n b�ty�d olyan r�g�ta? – k�rdezte a cs�sz�r. – Tal�n m�g nem figyelmeztetted?

 

– De m�r megfeddtem – felelte Wo-uszu.

 

– M�gis hogyan?

 

– Reggel, amikor az �rny�ksz�kre ment, megv�rtam, megragadtam, �sszevertem, tagjait kit�ptem, majd gy�k�ny takar�ba csavarva elhaj�tottam.

 

Akkor a cs�sz�r a herceg szilaj, f�ktelen term�szete miatt megr�m�lt �s �gy sz�lt: – A nyugati r�szeken (vagyis Jap�n d�li sziget�nek, Kj�s�nak a d�li ter�letein) van k�t „d�h�ng�".2 (Ezek az alakok tal�n az angol mes�kb�l ismert emberev� sz�rnyekkel �ll�that�k p�rhuzamba, Wo-uszu pedig az �ri�s�l� Jack-kel rokon�that�.) L�zad�, tiszteletlen emberek. Menj �s �ld meg �ket!

 

Indul�s el�tt Wo-uszu nagyn�nj�t�l (m�s forr�sokban a napisten papn�jek�nt szerepel) k�t n�i ruhadarabot, kab�tk�t �s szokny�t kapott. Hogy mi�rt? Hamarosan kider�l, valahonnan pedig musz�j volt beszereznie. Ruh�ja al� t�rt rejtve �tnak indult.

 

Amikor Wo-uszu oda�rt, a testv�rp�rt �jonnan v�jt g�dr�kben tal�lta, akkoriban ugyanis a sziget �slakosai �ltal�ban f�ldbe m�ly�tett �rkokban laktak. Nagy hangzavar fogadta, mivel a sz�rnyek lakhely�k elk�sz�lt�t tervezt�k meg�nnepelni. Wo-uszu ez�rt ink�bb megv�rta az �nnep napj�t, amikor azt�n nindzsaszer� k�ls�t �lt�tt: �sszek�t�tt haj�t l�nyok hajviselet�hez hasonl�ra f�s�lte �s leeresztette, felvette a nagyn�nj�t�l kapott kab�tk�t �s szokny�t, elrejtette a t�rt a ruh�ja al�, elvegy�lt az asszonyokkal �s bel�pett.

 

Ekkor a k�t testv�r v�gigm�rte a gy�ny�r� teremt�st, �s maguk k�z� �ltett�k a „hajadont".

 

Az �nnepl�s tet�pontj�n Wo-uszu el�r�ntotta a t�rt, megragadta az id�sebbik sz�rny ruh�j�nak gall�rj�t, �s mellkason d�fte.

 

Ezt l�tva a fiatalabbik megrettenve fut�snak eredt, nyom�ban Wo-uszuval. A g�d�rbe vezet� l�pcs� t�v�ben Wo-uszu utol�rte �ldozat�t, a v�ll�n�l fogva megragadta, �s a v�gb�lny�l�s�ba d�fte a t�rt.

 

– Ne r�ntsd ki a t�rt! – sz�lalt meg a sz�rny. – Valamit mondani akarok! Ekkor, mint valami �lomban, hirtelen minden megmerevedik, a sz�rny pedig, aki id�k�zben r�j�tt, hogy a „hajadon" val�j�ban nem is az, v�gre megk�rdezheti: – Ki vagy, uram?

 

Erre Wo-uszu hosszasan el�adja a sz�rmaz�s�t.

 

– Az ap�m a cs�sz�r, aki hallv�n, hogy ti l�zad�k �s tiszteletlenek vagytok, ide k�ld�tt engem, hogy v�gezzek veletek.

 

– Ez val�ban igaz – felelte a sz�rny udvariasan, mit sem t�r�dve a fenek�be �ll�tott k�ssel. – A nyugati r�szeken nincs t�bb olyan vit�z �s kem�ny leg�ny, mint mi. Jamat�ban azonban van valaki, aki fel�lm�l minket b�tors�gban. Ez�rt fens�ges nevet aj�nd�kozok neked. Ill�, hogy mostant�l fogva mint Jamat�i Vit�z Herceg dics��tsenek!

 

Ezut�n Wo-uszu, imm�r Yamato-takeruk�nt, mint �rett dinny�t f�lhas�totta �s meg�lte a szenved�st hosszan t�r� �ldozat�t.

 

A k�vetkez� fejezetben Jamato Hons� egyik d�lnyugati tartom�ny�ba megy, azzal a sz�nd�kkal, hogy meg�lje az uralkod�t, Idumo-takerut, akit Felsz�ll� Felh�k�nt is ismernek. Ennek �rdek�ben k�tszer is cselhez folyamodik. El�sz�r azt sz�nleli, hogy Idumo bar�tja, azut�n f�b�l kardut�nzatot k�sz�t. A k�t „bar�t" elmegy egy foly�hoz f�rdeni.

 

El�sz�r Jamato l�p ki a v�zb�l, �s mint b�rmelyik bar�t tenn�, �gy sz�l:

 

– Cser�lj�nk kardot! Idumo beleegyezik, �s felcsatolja Jamato fakardj�t.

 

– Rajta, m�rj�k �ssze kardjainkat – javasolja ekkor Jamato. Idumo term�szetesen nem sokra megy a kardut�nzattal. Jamato k�nny�szerrel meg�li, majd dalba foglalja becstelen gy�zelm�t:

 

Felsz�ll� Felh�

 

Idumo a B�tor

 

Oldal�n kard

 

Ind�k futj�k k�rbe

 

Peng�je viszont nincs

 

Miut�n v�gign�ztem Ueda �r gy�jtem�ny�t, d�li ir�nyba, Akame fel� vettem az ir�nyt k�s�r�m, Noriko t�rsas�g�ban, �s egy igencsak z�tyk�l�d� kis szerelv�nnyel a Negyvennyolc V�zes�sk�nt ismert term�szeti csod�hoz utaztunk. �pp egy kik�vezett �sv�nyen haladtunk egy szilahasad�kban, a p�r nappal kor�bbi viharban kid�nt�tt f�kon �s szikl�kon h�mp�lyg� foly� ment�n. Id�s jap�nok haladtak el�tt�nk �s m�g�tt�nk egyar�nt. K�nyelmes l�bbeli, h�tizs�k, dzseki sok zsebbel – olyan emberek benyom�s�t keltett�k, akik komoly kir�ndul�sra indulnak. Az asszonyok naperny�kkel v�dekeztek a f�l�nk magasod� f�k lombkoron�j�n �tsz�r�d� k�s� ny�ri nap sugarai ellen. L�tni akartam a hegyet, ahonnan a v�zes�s ered, illetve ahol egykor aszk�t�k �ltek a sugend�, az �si jap�n vall�s tan�t�sa szerint. T�bb mint egy �vezredig j�rtak ide a tanok k�vet�i, k�zt�k harcos f�ldm�vesek is, akiket id�vel nindzsak�nt kezdtek emlegetni, hogy r�szes�ljenek mindabb�l a tud�sb�l, melyb�l a „hegyi aszk�t�k", a jamabusik mer�tett�k az erej�ket. Ez�rt �rdekelt annyira ez a k�l�n�s hagyom�ny.3

 

Eredetileg k�t t�nyez� vonzotta ide az embereket. El�sz�r is a hegyeknek k�l�n�s jelent�s�g�k van a jap�nok vall�si felfog�s�ban. R�gen a meg�lhet�st a rizs biztos�totta, melyet csak nagy szak�rtelemmel kialak�tott �s f�rads�gos munk�val megm�velt f�ldeken lehetett termelni. F�rfinak �s n�nek egyar�nt tudnia kellett a dolg�t. A t�j lapos volt. A v�znek finoman kellett csordog�lnia ki-be a megfelel� id�ben. A hegyek mindennek az ellenkez�j�t fejezik ki. A meredek hegyoldalakat (melyek k�zel sem alkotnak olyan szikl�s vonulatokat, mint p�ld�ul az Alpok) erd�k bor�tj�k, melyek vad �s vesz�lyes �llatoknak, medv�knek �s k�gy�knak, valamint term�szetfeletti l�nyeknek, az �gynevezett tenguknak adtak otthont, akiknek v�r�s arca, hossz� orra �s pikkelyes alkarja van. A hegyek kietlen, vad helynek sz�m�tottak, ahova a lelkek v�ndoroltak a hal�l ut�n, �s ahol sz�mos istens�g honolt. Innen eredtek az �letet ad� foly�k, innen sz�rmaztak a betegs�geket okoz� szellemek, illetve mindazok a gy�gyn�v�nyek is, melyek seg�ts�g�vel hatni lehet a szellemekre �s meggy�gy�tani a k�l�nf�le nyavaly�kat. R�viden �sszefoglalva: a hegyek voltak az er� forr�sai. Az �tlagemberek kiz�r�lag al�zattal �s h�latelt sz�vvel, vagy �ppen m�lys�ges tisztelettel, hib�ikat beismerve l�phettek kapcsolatba a hegyek k�zt ide-oda ing�z� szellemekkel.

 

A megal�zkod�snak azonban tettrek�szs�ggel is p�rosulnia kellett. Erre volt sz�ks�g ahhoz, hogy az ember kifejleszthesse a nindzs�kr�l sz�l� forr�sokban „helyes �rz�letk�nt" emlegetett gondolkod�sm�dot. Az �rny�kharcosok ugyanis – legal�bbis elm�letileg – sokkal t�bbek voltak, mint hagyom�nyos �rtelemben vett harcosok, amint azt egyik tan�csad�mt�l, Tosinobu Vatanab�t�l megtudtam. A meglep�en j� er�nek �rvend� hetvenes �reg�r a kokai (egykori k�gai) nindzsak�zpontb�l t�bbsz�r is felbukkan majd a k�nyvben, hogy eligaz�tson itt-ott. Ez�ttal abban seg�t, hogy meg�rts�k, milyen hozz��ll�sra t�rekedett a t�k�letes nindzsa.

 

– Maguk nyugatiak gyakran �gy gondolnak a nindzs�kra, mint a s�t�ts�g embereire, akik kiz�r�lag b�rgyilkosok voltak. Ez �ri�si t�ved�s! Valamennyi forr�s megegyezik abban, hogy a legsz�ks�gesebb a helyes �rz�let.

 

– Ez m�gis mit jelent?

 

– Ne t�gy rosszat! A nindzsa a b�k�ben hitt. Az�rt gy�jt�ttek min�l t�bb inform�ci�t, hogy elker�lj�k a h�bor�z�st. Abban hittek, hogy csak a legsz�ks�gesebb esetben szabad �lni, a saj�t t�l�l�s�k �rdek�ben. A harcm�v�szetet �nv�delmi eszk�zk�nt haszn�lt�k. Term�szetesen nem mindegyik nindzsa viselkedett �gy. Ez�rt is hangs�lyozz�k a forr�sok a helyes �rz�let fontoss�g�t. Alapvet�en azonban a j�ra t�rekedtek.

 

Ha valaki a helyes �rz�letre v�gyott, ha ir�ny�tani akarta a saj�t �s m�sok �let�t, a dolgok alakul�s�t vagy �pp a szellemeket, a hegyekbe ment, elszeg�d�tt egy mesterhez, �s szigor� testi-szellemi-lelki megpr�b�ltat�soknak vetette mag�t al�. Ez volt – �s mind a mai napig �gy ismerik – a sugend�, a hegyi aszketizmus �tja. Felkeresni a szent helyeket, ligeteket, szikl�kat, �si f�kat, v�zes�seket �s patakokat. B�jt�lni �s megtisztulni a v�zes�s alatt. Meger�s�teni a testet k�l�nb�z� t�r�spr�b�kkal. Megismerkedni a hegyi szellemekkel, akik gyakran nem n�zt�k j� szemmel a betolakod�kat, ez�rt meg kellett tanulni kiengesztelni �ket. �gy lehetett jamabusiv�, azaz hegyi aszk�t�v� v�lni. Ezt a mester oklev�llel is igazolta, nehogy csal�nak tarts�k az illet�t.

 

– Bizony, sok a csal� – mes�lte egyik tan�csad�m, Tullio Lobetti, a sugend� olasz sz�rmaz�s� szak�rt�je, a londoni Keleti �s Afrikai Tudom�nyok Iskol�j�nak tan�ra, aki Jap�n egyik legismertebb, a Jamagata prefekt�rabeli Haguro-hegyen tal�lhat� kik�pz�k�zpontban v�gzett n�vend�kk�nt egyike a kev�s nyugati jamabusinak („B�r csak a legals� fokozatot szereztem meg.") – Mivel tudom m�g bizony�tani, hogy nem vagyok csal�? Azzal, hogy emberfeletti dolgokra vagyok k�pes. Mint p�ld�ul kib�rni egy �stnyi lobog� v�zben. – Erre felszaladt a szem�ld�k�m a homlokomon. – Forrt a v�z, de t�nyleg!

 

– Val�ban l�tott ilyesmit?

 

– Igen. Nem volt sok v�z az ed�nyben, de nagyon forr� volt.

 

– �s tudja, hogyan volt ez lehets�ges?

 

– Ismerem a szertart�st, de mag�t a m�dszert nem. Nem k�rdeztem r�. Nem sz�vesen besz�lnek ilyesmir�l. De ez a helyzet a kard�len j�r�ssal is.

 

– Ilyet is l�tott?

 

– Magam is csin�ltam. B�rki k�pes r�. Nem neh�z. Csup�n ismerni kell a technik�t. Ez mind hozz�tartozik ahhoz, hogy igenis megb�zhat� az illet�, �s egy elismert k�z�ss�g tagja.

 

A halad� tan�tv�nyok k�s�bb ak�r papok is lehettek. Ez egy mesterdiploma vagy PhD-fokozat megfelel�je. De m�g a legrosszabb esetben is teljes gyakorlati �s szakmai k�pess�gek birtok�ban l�phettek ki a vil�gba – olyan tud�ssal �s k�szs�gekkel, melyek k�pess� tett�k a gy�gy�t�sra, �rt� szellemek ki�z�s�re �s a h�tk�znapi emberek sz�m�ra l�nyeges szertart�sok bemutat�s�ra, mint p�ld�ul a temet�s vagy a f�ld felt�r�se, ami �j h�z �p�t�s�n�l elengedhetetlen. Az ilyen embert tisztelet �vezte, szolg�latai�rt pedig megfizett�k.

 

Nindzsak�nt a sugend� jelentette kik�pz�s el�ny�kkel j�rt. Mijake Hitosi, a sugend�val foglalkoz� kutat�sok egyik �tt�r�je �gy fogalmaz:

 

„A sugendzs�k (�gy h�vt�k a sugend� tan�t�s k�vet�it) vagy jamabusik tev�kenyked�se k�z�l kiemelkednek a Kamakura �s Muromacsi korszakokban (1185-1573) d�l� h�bor�k idej�n v�gzett tetteik – var�zsl�s vagy vall�si r�tusok elv�gz�se, fut�rszolg�lat, k�mked�s �s a harcm�v�szet gyakorl�sa. A sugendzs�k, akik ismert�k a hegyi �sv�nyeket, �s �tjaik sor�n megismerkedtek a k�l�nb�z� vid�kekre jellemz� viszonyokkal, kell�en k�pzettek voltak ahhoz, hogy ilyesmivel b�zz�k meg �ket. Csata el�tt meg�ldott�k a lovakat, fegyvereket �s v�rteket, majd az ellens�g kudarc��rt foh�szkodtak. T�borver�s �s -bont�s alkalm�val szint�n �ket k�rt�k meg k�zbenj�r� im�ra. (...) Jelent�s kapcsolatok fedezhet�k fel a sugendzs�k �s Koga (Omi tartom�ny), Iga �s Negoro nindzsamesterei k�z�tt. A sugendzs�k olyannyira mesterei voltak a rejt�zk�d�snek �s az elt�n�snek, hogy a h�res hegyi l�nyekhez, a tengukhoz hasonl�tott�k �ket, akikr�l �gy tartott�k, ugyanazokon a hegyeken �lnek, ahol a sugendzs�k t�borai l�tes�ltek."4

Megk�rdeztem Tulli�t, milyen a k�pz�s. R�viden �sszefoglalva ezt v�laszolta:

 

A jap�nok felfog�sa szerint a szellem �s a test egys�get alkot. Nyugaton gyakran hallani, mindegy, hogy n�zel ki k�v�lr�l, a bels� sz�m�t. Jap�nban mindez nem �gy van. A k�ls�d t�kr�zi a bels�det. Ha magas vagy, er�s, sz�p �s gazdag, ugyanilyen vagy bel�l is. Ha gyenge vagy, ferdeh�t� �s beteges, ugyanilyen vagy bel�l is. Net�n jobb� akarod tenni a bels�det? Nos, kezdd a testeddel!

Azt vallj�k, hogy b�rmihez is kezdesz, meg kell er�ltetni magad. Eljutni egyik szent helyr�l a m�sikra egyfajta zar�ndoklat, m�gis kem�nyebb ann�l. Ak�r 20-25 kilom�tert is meg lehet tenni egy nap alatt a hegyek k�zt a szikl�kon m�szva. Gyakran nincsenek utak. El�fordul, hogy k�t�len kell leereszkedni, hogy egy szent forr�sn�l vagy szikl�n�l im�dkozhass. Nem �nmag�ban a szenved�s a l�nyeg, hanem a kih�v�s, �s min�l nehezebb, ann�l nagyobb a jutalom. Ha p�ld�ul t�len csin�lod, ann�l jobb. Sok energia lakozik benn�nk, amit nem is hasznos�tunk. Egy zuhatag alatt a m�nusz t�z fokban h�hull�m �nti el az embert. �gy viselkedik az emberi test, ha nem halsz meg.

V�gtelen�l sok minden – vall�si, filoz�fiai, irodalmi tud�s – saj�t�that� el a sugend� halad� szintj�n, �s val�s�gos t�rh�za a var�zsmozdulatoknak, melyeket azt�n ak�r ruha alatt is alkalmazni lehet. Vegy�k p�ld�ul az olvas�st, ami �ltal�ban kandzsikat jelent. L�tezik azonban a titkos olvas�s, k�l�nleges sugend� kiejt�ssel, ami sokkal hatalmasabb. Azt�n vannak m�g a szanszkrit mantr�k. A Sz�v sz�tra p�ld�ul (ezen a ponton halk, ritmusos k�nt�l�sba kezdett: Ja-te-ja-te-para-ja-te-paraszan5) l�nyeg�ben azt mondja, „Most megtan�tom a legnagyobb tan�t�st, mely legy�z minden szenved�lyt, mely azt mondja, »�ress�g bizony az alakzat, alakzat bizony az �ress�g, nincs f�l, orr, szem...«" V�gs� soron ez a magas szint� ezoterikus gyakorlat az �jrasz�let�sr�l sz�l, m�gnem buddh�v� v�lsz, megvil�gosodsz, �s bel�psz a nirv�n�ba.

A nindzs�kat aligha �rdekelte ilyesmi. M�gis hogyan seg�tette volna �ket a k�mked�sben, harcban �s t�l�l�sben? Egyvalami azonban biztos: ha egy harcos al�vetette mag�t ak�r csak a teljes k�pz�s egy r�sz�nek is, a teste �s a szelleme egyar�nt megac�losodott. Tullio, mivel szem�lyesen megtapasztalta, tudja az ok�t.

 

– Teljesen elidegenedsz a megszokott �lett�l. Annyira kimer�lsz, hogy k�ptelen vagy gondolkodni. Elfelejted, honnan j�tt�l. Ekkor kezdheted el �jj�alkotni saj�t magadat. – Tullio mindezt egy sz�m�t�stechnikai p�ld�val vil�g�totta meg. – Olyan �lm�ny ez, mint amikor �jraind�tj�k a sz�m�t�g�pet. Egy bar�tom, aki bel�pett a brit hadsereg k�l�nleges alakulat�ba, mes�lte, hogy � is hasonl�t tapasztalt meg a kik�pz�s sor�n. V�g�l �gy �rzed magad, mintha �jraind�tottak volna; mint egy t�k�letesen �les�tett fegyver, k�szen a bevet�sre.

 

Felmer�l a k�rd�s, hogy egy leend� jamabusi vagy �rny�kharcos milyen alapon d�nt�tt egy adott hegy mellett egy m�sikkal szemben? A v�lasz: mert szent helynek tekintette azt, melynek hagyom�ny�t az egym�st k�vet� mesterek �ltett�k sz�beli k�zl�s �tj�n (ritk�bban �rott form�ban is r�gz�tve) kezdve att�l, hogy a hegyet „megnyitott�k", vagyis a legels� beavatott felkereste, �s kijel�lte rajta a szent helyeket. Min�l kor�bbi az alap�t�s �s min�l nevesebb az alap�t�, ann�l �rt�kesebb. A legkiv�l�bb mester a sugend� 8. sz�zadi megalap�t�ja, a szinte mitikus alaknak tartott En no Ozunu, m�s n�ven En no Gjodzsa, vagyis En, az Aszk�ta volt.

 

En megker�lhetetlen alakja a sugend�nak, mivel minden�tt jelen volt, legal�bbis sz�mtalan hagyom�ny szerint.

 

– � amolyan adu�sz – fogalmaz Tullio. – Mindazoknak, akik bizony�tv�nyt k�v�nnak adni a n�luk v�gzett jamabusiknak, legitim�lniuk kell a tev�kenys�g�ket. Erre a legalkalmasabb egy, az alap�t�sr�l sz�l� min�l rendk�v�libb t�rt�net, En no Gjodzs�n�l pedig nincs nagyobb n�v. Ez�rt tal�lkozni a nev�vel mindenhol. Term�szetesen kiz�rt, hogy az �sszes alap�t�sn�l jelen volt, pedig m�g ma is gyakran �gy k�pzelik el, hogy futva-sz�kellve jutott el egyik helyr�l a m�sikra. Mindez nem sz�m�t. A l�nyeg, hogy min�l leny�g�z�bb legyen az eredet.

 

Hogy ki alap�totta a Negyvennyolc V�zes�st? Term�szetesen En no Gjodzsa.

 

A leend� nindzs�k teh�t csatlakoztak a sugendzs�khoz, valamint rem�nybeli gy�gy�t�khoz, harcosokhoz �s papokhoz. Az�rt gy�ltek �ssze mindannyian, hogy a hegyi �sv�nyeken gyakorlatozzanak. Ez tulajdonk�ppen azt jelentette, hogy futva-m�szva mentek v�gig k�l�nb�z� csap�sokon, mik�zben v�ltozatos t�r�spr�b�knak tett�k ki magukat abban a rem�nyben, hogy – elnyerve a szellem tisztas�g�t – var�zser�re, gy�gy�t� hatalomra �s hossz� �letre tesznek szert.

 

Mindez ugyanakkor nem csak erre a helyre �s korra, illetve nem csak egyetlen szekt�ra vagy vall�si felfog�sra jellemz�. A jap�n vall�soss�g a Kore�b�l �s K�n�b�l sz�rmaz� buddhizmus, valamint az �shonos sintoizmus egyedi kever�ke, ut�bbi felfog�s p�rhuzamos univerzumokban l�tez� istenek (kamik) l�tez�s�t �s tisztelet�t hirdette, akiknek �rdemes a kedv�ben j�rni, hogy az ember r�szes�lhessen az erej�kb�l. (A jap�n kult�ra olvaszt�t�gely�ben egy�b vall�sok nyomai is felfedezhet�k, mint p�ld�ul a taoizmus �s a konfucianizmus.) A buddhizmust �s sintoizmust csup�n a 18. sz�zadt�l kezdve kezelt�k k�l�n, amikor a tud�sok az (�ll�t�lagosan) eredeti, autentikusnak tekinthet� jap�n hagyom�nyok azonos�t�s�t t�zt�k ki c�lul maguk el�. Annak ellen�re, hogy a 19. sz�zad v�g�n hivatalosan is sz�tv�lasztott�k a kett�t, mind a mai napig p�rhuzamosan jelen vannak. El�fordul, hogy sintoista kapuk vezetnek buddhista szent�lyekhez, ahol azt�n sintoista jelk�pek tal�lhat�k. A sugend� – mely ugyanolyan m�rt�kben nevezhet� buddhista ir�nyzatnak, mint amennyire sintoist�nak – eleven hagyom�ny, melynek Jap�n-szerte sz�mos k�vet�je akad, magyar�zta nekem lelkesen idegenvezet�m, Noriko. K�l�nb�z� filmek, t�v�csatorn�k tan�csad�jak�nt sok t�borban megfordult m�r, olyan templomokban �s szent�lyekben j�rt, melyek l�tez�s�r�l nem is tudtam, tov�bb� megannyi papot, harcm�v�szt �s nindzsaszak�rt�t ismert.

 

– A nagyap�m is k�vette a sugend�t. Az okozta a hal�l�t, hogy egy v�zes�s alatt �cs�rg�tt.

 

– Micsoda?!

 

– Gyakran megesik az ilyen – jegyezte meg mell�kesen.

 

– M�gis, hogyan t�rt�nt?

 

– Nem tudom pontosan. J�val az el�tt t�rt�nt, hogy megsz�lettem. Negyven�t �ves volt. Az ap�m �t.

 

– De... Vajon megfulladt? Vagy megh�lt? – �rtetlenkedtem.

 

– Nos, december volt – v�laszolt. �reztem a hangj�n, hogy nem tudja mire v�lni a megr�k�ny�d�semet. – Elv�gre hitb�li meggy�z�d�s vez�relte. Ha nem hiszel valamiben, minek csin�lni? Az a j�, ha min�l kem�nyebb a k�pz�s, ez�rt nyilv�n t�len csin�lta. Ha ny�ron �ll be az ember egy v�zes�s al�, mit sem �r. Az fel�d�l�s.

 

Mindez f�l �vsz�zaddal ezel�tt t�rt�nt, a hagyom�nyok azonban m�ig �lnek. Kokai vend�gl�t�im elvittek egy t�zszertart�sra, amelynek sor�n egy z�ld k�penybe �lt�z�tt f�pap h�sz id�sebb seg�d t�rsas�g�ban fejezte ki h�dolat�t a hegy szelleme el�tt egy tiszt�son. K�l�n�s tisztelet �vezte a hegyet, az Iva�t, mivel igen el�kel� m�lttal b�szk�lkedhet: egyike volt ugyanis annak a h�rom magaslatnak, ahol a buddhista Tendai szekta 9. sz�zadi alap�t�ja, Szaics� szent�lyeket emelt, �s edzett. A mintegy k�ttucatnyi szeml�l�d� k�z�tt volt �t feh�rbe �lt�z�tt h�lgy is, akik k�s�bb friss�t�ket szolg�ltak fel. A monoton, �temes k�nt�l�st id�nk�nt k�t kagyl�k�rt hangja szak�totta meg. Valamikor r�ges-r�gen trombit�ltam, �gy azt�n kipr�b�ltam az egyik hangszert a szertart�s ut�n. Egyszer� f�v�k�ja volt, a hangja pedig f�l�ton volt egy vad�szk�rt �s egy �bl�s szellent�s k�z�tt, kell� szufl�val pedig ak�r egy okt�vval magasabban is meg lehetett sz�laltatni. Mindenki hagyom�nyos viseletet hordott – feh�r ing, b� feh�r t�rdnadr�g, feh�r k�tujj� cip�cske, feh�r k�peny �s egy p�nt, amelyen k�t piros rojt l�gott. A tiszt�s k�zep�n z�ld c�drus�gakb�l rakott m�glya �llt. Mik�zben folytat�dott az egyhang� �nekl�s �s k�rt�l�s, az egyik h�v� �jat fogott, beillesztette a ny�lvessz�t, �s l�ni k�sz�lt. Egy pillanatra elk�pzeltem, ahogy pend�l a h�r, a ny�lvessz� pedig elsuhan a f�k f�l�tt, csakhogy az �j ritu�lis c�lokra k�sz�lt, a vessz� pedig n�h�ny m�ter megt�tele ut�n a f�ldre hanyatlott. Sebaj – a jelk�pes c�lnak megfelelt, azaz megt�rte a gonosz szellemek hatalm�t. Egy ritu�lis fejsz�vel v�gzett p�r csap�ssal megtiszt�tottuk a szent helyet a l�thatatlan f�kt�l.

 

Kezdeti fenntart�saim ellen�re a szertart�s ekkorra kezdett mag�val ragadni. A f�pap a m�gly�ra dobott n�h�ny c�dul�t �s �rott fadarabot. K�s�bb megtudtam, hogy �zenetek voltak az isten sz�m�ra, melyeket el�gettek, csak�gy mint a kisgyermekek kar�csonyi k�v�ns�glist�it.

 

– Felett�bb k�l�n�s – magyar�zta a f�pap –, de gyakran el�fordul, hogy egy k�v�ns�g val�ra v�lik. – Gyerty�kkal hossz�, sepr�szer� f�kly�kat gy�jtottak, amelyeket azt�n a m�gly�ra helyeztek. A kupac k�r�l el�sz�r f�st kezdett el terjengeni, mintha sz�nh�zi sz�razj�g lenne, azut�n a gallyak felizzottak, majd l�ngra kaptak. T�mj�nre eml�keztet� feny�illat lengte be a tiszt�st, mik�zben csak �gy gomolygott k�r�l�tt�nk a s�r� f�st, aminek hat�s�ra az egybegy�ltek �gy n�ztek ki, mintha szellemek lenn�nek, k�r�l�tt�nk az �gig �r� f�kkal. Mindek�zben egyre csak sz�lt az egyenletes mor– mog�s. Ma ka hanja ha la mi ta... K�s�bb kider�tettem, ez a szanszkrit Sz�v sz�tra jap�n v�ltozata volt.

 

A cerem�nia ut�n megk�rtem a f�papot, magyar�zza el a t�rt�nteket.

 

– �vente k�tszer van ilyen szertart�s, �sszel �s tavasszal, melynek sor�n mindenkinek j� eg�szs�get �s sok sikert k�v�nunk. Egy s�rk�nyistens�ghez foh�szkodunk. Nagyon r�gen egy feh�r k�gy�t tal�ltak a k�rny�ken, amely megsz�lalt. Azt mondta, amikor egy k�gy� meg�regszik �s elpusztul, gyakran s�rk�nny� v�ltozik, ez�rt tisztelet j�r neki. Tov�bb� itt van m�g Fud�-mi� is, egy v�delmez� isten. Az � k�pe l�that� a szent�lyn�l �ll� k�be v�sve. Igyon egy kis szak�t!. – mondta, �s a t�lc�ra mutatott, melyet az egyik feh�rruh�s h�lgy tartott a kez�ben. – Enn�l nincs is jobb szak�, tudniillik imm�r meg van tiszt�tva, mivel meg�rintette az isten, �gy az �ze m�g jobb.

 

A hegyoldalon valamivel feljebb tal�lhat� szent�ly amolyan c�l�p�k�n �ll�, f�b�l t�kolt mell�kk�poln�nak t�nt ebben a term�szetes katedr�lisban. A sziklafalban, melynek a t�v�ben �p�lt, lapos domborm� l�tszott, rajta egy f�rfi, kez�ben m�retes bunk�val, melyet a jobb v�ll�n pihentetett. A legink�bb egy test�rre eml�keztetett, aki b�rmikor k�sz a s�rk�nyisten v�delm�re kelni.

 

Term�szetesen az eg�sz legal�bb olyan l�tv�nyos elemeket tartalmazott, mint n�mely kereszt�ny szertart�s. Ugyanakkor meg�rintett valami, ami a kereszt�nys�gb�l teljesen hi�nyzik: az a tudat, hogy valami eredend�en �sinek lehettem a tan�ja, amikor az embert m�g ink�bb leny�g�zte a term�szet, mik�zben egy�tt �lt vele, �s igyekezett a j� szelIemek kedv�ben j�rni, a gonoszakkal szemben pedig v�dekezni. A szellemek egykor szerves r�sz�t alkott�k az emberi �letnek. A cerem�ni�n r�szt vev�k m�g mindig �gy gondolt�k. Nem vagyok h�v�, m�gis el tudn�m hinni, hogy a j�k�v�ns�gok, a f�st, duruzsol�s �s k�rt�l�s megid�zik, vagy �pp �letre h�vj�k a tisztelend� vagy sz�m�zend� szellemeket. Egy k�korszaki s�m�n nyilv�n meg�rtette volna, mi is zajlik val�j�ban. Egy �rny�kharcos pedig nyilv�n ihletet mer�tett volna a maga sz�m�ra.

 

Mindez seg�t megvil�g�tani a Negyvennyolc V�zes�s eredet�t, mely az alap�t�sr�l sz�l� elbesz�l�s szerint eg�szen a sugend� kialakul�s�ig vezethet� vissza. Ma m�r val�j�ban senki nem v�lhat modern jamabusiv� vagy nindzs�v� csak az�ltal, hogy v�gigfut a d�lceg sziklaszirtek k�z�tt �s a s�r� erd�k�n, tudniillik a Negyvennyolc V�zes�s v�dett ter�let, ugyanakkor a kik�vezett gyalogutakon felfel� kaptatva is k�nnyen �rz�kelni a kih�v�sokat.

 

A f�ldreng�sek alkalm�val meglazult �ri�si szikl�kon �tz�dul� v�z csak �gy habzott a rozoga hidak alatt. A zuhatagokat a kor�bbi �rad�sok miatt zavaros, sz�rk�s-z�ldes, am�gy krist�lytiszta viz� medenc�k nyelt�k el. Nem sokkal od�bb meredek sziklafal �s v�zes�sek eg�sz sora szikr�zott a ragyog� napf�nyben. R�gen k�ptelens�g lett volna tov�bbhaladni, manaps�g gyalogosh�d seg�ti az el�rejut�st. Elb�v�l� l�tv�ny volt. Ha valaha is megvil�gosod�sra t�rekedn�k, ilyen helyre menn�k, k�l�n�sen egy csendes szeptemberi napon, amikor a nap meleg�t m�r csillap�tj�k a f�k levelei �s a h�s v�z. Egy sziklaperemr�l a sz�d�t� m�lys�g f�l� hajolva, vagy a f�l�m magasod� f�k t�v�ben tudn�m, hogy es�lyem sincs a hal�llal szemben. Len�ztem, �s megpillantottam az aljn�v�nyzetb�l kiemelked�, v�r�s szem� tehenet mint�z� k�szobrot.

 

– Amikor En itt tart�zkodott – magyar�zta a v�z morajl�s�t t�lkiab�lva az idegenvezet�m, Kazuja Jamagucsi –, l�tott egy v�r�s szem� tehenet, �s innen ered a hely neve – Akame, V�r�s Szem.

 

�ll�t�lag r�gen a k�z�ns�ges haland�k legfeljebb eddig a pontig juthattak el. T�l�nk jobbra azonban, a f�kon t�l r�miszt� szikl�s zuhatag l�tszott. Komoly es�z�s idej�n, mint volt nem sokkal a l�togat�sunk el�tt, az �radat val�s�ggal letarolta a n�v�nyzetet. P�r napnyi meleg id� �s naps�t�s eltelt�vel imm�r az �rny�kos vadon fel� vezet� meredek �s k�ves �t t�rult el�nk. Kazuja szerint a sugend� k�vet�i �s a nindzsatanoncok itt m�sztak fel a magasabban fekv� v�zes�sekhez. �rdemes megjegyezni ezt a helyet: k�s�bb m�g visszat�r�nk ide, hogy felid�zz�k az utols� nindzs�knak az ellen�k k�ld�tt sereg el�l t�rt�n� menek�l�s�t mintegy kilencsz�z �vvel En fell�p�se ut�n.

 

Egy m�sik, nindzs�kra jellemz� fondorlatos t�rt�net egy h�res 10. sz�zadi l�zad�s alkalm�val esett meg, melyet Maszakado had�r vezetett saj�t csal�dja, a Tair�k ellen. Az esem�nyek abban az id�ben j�tsz�dtak, amikor a helyi urak szinte kiv�tel n�lk�l elszakadtak a k�zponti korm�nyzatt�l, �s a saj�t hadsereg�kre t�maszkodva �n�ll� kir�lys�gokat hoztak l�tre. Maszakado volt a legbecsv�gy�bb az eml�tett f�ldesurak k�z�l. Azt h�resztelte mag�r�l, hogy a napistenn�, Amateraszu �t jel�lte ki cs�sz�rnak, �s ennek megfelel�en el�bb nyolc keleti tartom�nyt kebelezett be, majd a f�v�rost, Kiot�t is elfoglalta, �s uralma al� vonta az eg�sz orsz�got. A legnagyobb akad�lyt a nagyb�tyja, Josikane jelentette. 940 elej�n Josikane t�mad�st int�zett az unoka�ccse ellen, �s feld�lta annak birtokait, aminek k�vetkezt�ben a cs�sz�r menek�lni k�nyszer�lt, ami�rt kegyetlen bossz�v�gy �bredt benne. A kor legjelent�sebb forr�s�nak sz�m�t� S�monki arr�l sz�mol be, hogy a k�t f�l k�z�tt folytonos �sszet�z�sek voltak, melyek sor�n egyik sem tudott fel�lkerekedni, m�gnem Josikane tal�lt egy alkalmas k�met Maszakado egyik fiatal szolg�j�nak a szem�ly�ben. A Koharumaru nev� ifj� t�bbsz�r is ell�togatott egy k�zeli birtokon �l� rokonaihoz. Arra gondolva, hogy a fi� hasznos inform�ci�val szolg�lhatna neki, Josikane mag�hoz h�vatta, �s felvetette neki az �tletet, mik�zben egy v�g selymet, magas hivatalt, valamint egy �letre elegend� �lelmet �s ruh�t �g�rt neki. Koharumaru boldogan elfogadta az aj�nlatot azzal a felt�tellel, hogy a Josikane f�ldj�n dolgoz� egyik munk�s legyen a t�rsa.

 

�gy azt�n a k�t k�m, akik nev�ket lesz�m�tva igazi nindzs�knak tekinthet�k, �jjeli �rnek �lc�zva magukat elmentek Maszakado sz�ll�s�ra. Az elk�vetkez� k�t �jszaka Koharumaru megmutatott mindent a t�rs�nak, a fegyverrakt�rt, Maszakado h�l�szob�j�t �s a n�gy kaput. Josikane embere ezut�n visszat�rt megb�z�j�hoz jelenteni.

 

De hi�ba. Maszakad�nak siker�lt Josikane sorai k�z� f�rk�zni, leleplezte a tervet, kiv�geztette a fiatal szolg�t, �s felk�sz�lten v�rta Josikane t�mad�s�t. Ut�bbi emberei pajzsaikat eldobva menek�ltek, �s �gy szertesz�ledtek, mint „az egerek, melyek nem lelik rejtekhely�ket, mik�zben �ld�z�ik �gy eredtek ut�nuk, mint a vad�sz keszty�j�r�l felr�ppen� s�lyom".

 

V�g�l Maszakado gy�zelme hi�baval�nak bizonyult. P�r h�nappal k�s�bb veres�get szenvedett, r�ad�sul egy k�sza ny�l v�gzett is vele. Lev�gott fej�t Kiot�ban elrettent�s�l k�zszeml�re tett�k.

 

Jamato, valamint Maszakado t�rt�nete j�l p�ld�zza a megt�veszt�s jelent�s�g�t. Emellett a jap�n t�rt�nelmet meghat�roz� ellent�tre is r�vil�g�tanak, m�ghozz� a f�v�ros, a cs�sz�r �s az egys�g, illetve a tartom�nyok, hadurak �s a sz�ttagolts�g szemben�ll�s�ra. H�tsz�z �vbe telt, mire siker�lt felsz�molni a konfliktust az el�bbi jav�ra. Az �rny�kharcosok t�bbsz�r is fontos szerephez jutottak, b�r tev�kenys�g�ket gyakran elhom�lyos�tja a szamur�jok csillog�sa, n�pszer�s�ge �s ismerts�ge.