BEVEZET�S

AZ �RNY�KHARCOSOK SZELLEMEI

Amint megvan a palota vagy t�bor le�r�sa �s alaprajza, nincs m�s teend�d, mint mihamarabb vissza�rni.

Nindzs�knak sz�l� �tmutat�s

Az �tterem tulajdonosa, aki b�r hetvenes �vei k�zep�n j�rt, legal�bb olyan j� er�ben volt, mint egy feleannyi id�s ember, a nindzsa �seir�l besz�lt. Ny�lt tekintet a m�retes szem�veglencse m�g�tt, sz�v�lyes kacaj, feltart�ztathatatlan sz��radat: Ueda �r az ereiben cs�rgedez� nindzsa v�rnek k�sz�nhette fiatalos lend�let�t �s kicsattan� j�kedv�t.

– De honnan tudja mindezt? – k�rdeztem, mivel k�zismert t�ny, hogy a nindzs�k kev�s �rott eml�ket hagytak maguk ut�n.

– A csal�domt�l. A nagyany�m Momocsi volt. – A sokak �ltal ismert, el�kel� csal�d egyike volt annak a t�bb sz�znak, mely a k�rnyez� erd�s hegyoldalakat �s szurdokokat lakta. – Sokat mes�lt nekem a m�ltr�l, valah�nyszor a birtokon seg�tettem neki, vagy nyaralni ment�nk.

Ueda �r az asszonynak a nagysz�leir�l, vagyis az � �ksz�leir�l sz�l� gyermekkori �lm�nyeib�l ismerte meg mindazt, amit az igai nindzsacsal�dokr�l tudott, hogy mik�nt fogtak �ssze, �p�tettek ki egyfajta kezdetleges demokr�ci�t, �s �rizt�k meg a f�ggetlens�g�ket a hatalom�hes hadurakkal szemben. Vajon tudnak-e minderr�l az emberek ott, ahonnan �n sz�rmazom? Aligha, feleltem magamban, az �jdons�g erej�vel hatna a sz�mukra, hiszen sokak szerint a nindzs�k csup�n k�preg�nyekben l�teznek.

Ueda �r m�g sz�vesen mes�lt volna, �n azonban id� sz�k�ben voltam, ez�rt az �r�mra sand�tottam, �s a szav�ba v�gtam. Van m�g valami? Arra sz�m�tottam, m�g egy utols� v�zlatponttal kieg�sz�tem a jegyzeteimet, aminek azt�n k�s�bb alaposabban is ut�nan�zhetek, ez�rt teljesen v�ratlanul �rt a v�lasza.

– Meg szeretn�m mutatni �nnek, mit �r�k�ltem a nagyany�mt�l.

Hogyan is tudtam volna elh�r�tani a felaj�nl�st an�lk�l, hogy modortalannak t�njek? �gy azt�n k�vettem. Elhaladtunk az asztalok k�z�tt, majd f�lretolt p�r dobozt, melyek m�g�tt a tet�t�rbe vezet� sz�k ny�l�s t�rult fel. A f�ldreng�sek �ltal gyakran s�jtott orsz�gban a vid�ki h�zak, �gy az �tterem is, jobb�ra egyszintes �p�letek, melyek padl�s�t rakt�rk�nt haszn�lj�k.

– �vatosan – sz�lt oda, mik�zben �tl�pett egy l�bt�rl�nek l�tsz� sz�nyeget. – Eg�rcsapda. Nagyon ragad. Ha r�l�p, soha nem szabadul.

A keskeny l�pcs�sor meredeken vezetett felfel� a f�lhom�lyban. Kiss� vonakodva �s nyugtalanul k�vettem, mik�zben azon t�prengtem, hogyan tudn�k visszakozni.

L�ttam magam el�tt, ahogy Ueda �r el�red�l a ferde tet�szerkezet alatt, �s egy folyos�nak aligha nevezhet� r�szen tov�bbhalad a s�t�t tet�t�rben, ahol a tem�rdek kacat k�z�tt kirakatb�bunak t�n� �llv�nyok sorakoztak. J� n�h�ny m�sodpercbe telt, mire a szemem hozz�szokott a f�lhom�lyhoz, �s r�j�ttem, mit is l�tok magam el�tt: nindzsa-p�nc�l�lt�zeteket.

Az egyszer� faszerkezeteken �sszesen t�z viselet l�gott sz�pen egym�s mellett, �res pap�rdobozok k�z�tt. Egy�ltal�n nem hasonl�tottak a szamur�jok �ltal kedvelt jelmezszer� v�rtezetekhez, melyek apr� lapokb�l k�sz�lt mellr�szb�l, r�miszt� maszkb�l �s felt�n� sisakb�l �lltak. Ezek egyszer�, s�t�t, kapucnis fels�re eml�keztet� �lt�zetek voltak – az �rny�kharcosok szellemei. K�zelebb l�pve kider�lt, hogy val�j�ban valamennyi �lt�zet apr� f�mkarik�kb�l �ll� p�nc�ling; egy m�teres t�vols�gb�l m�r ink�bb t�ntek anyagszer�nek, mintsem f�mnek, a manaps�g hagyom�nyos nindzsa�lt�zetnek tekintett f�ldm�vesviselet egy kem�nyebb v�ltozat�nak.

Ueda �r az im�nt m�g a csal�dj�r�l sz�l� k�l�nb�z� mes�kkel trakt�lt, amelyek ak�r kital�lt t�rt�netek is lehettek volna. Ez itt azonban val�s�gos volt, �s k�zvetlen�l feleleven�tette azt az �vsz�zadokkal kor�bbi id�szakot, amikor a nindzs�k k�z�ns�ges f�ldm�vesekk�nt k�nytelenek voltak megv�deni, nem holmi f�ldesurat, hanem saj�t magukat, csal�djukat �s falujukat. Jobb�ra fondorlattal, az �j leple alatt sz�lltak szembe t�mad�ikkal, tiszt�ban voltak ugyanis azzal, hogy a ny�lt harc �ngyilkoss�ggal �rt volna fel.

Eg�szen addig a pillanatig nem is tudatosodott bennem, hogy egy olyan hagyom�nnyal van dolgom, mely egyszerre nagyon is jap�n, m�gis mer�ben m�s, mint a sokkal r�szletesebben dokument�lt szamur�jkult�ra. R�j�ttem, hogy ha a nindzs�kra vagyok k�v�ncsi, a s�t�tben kell tapogat�znom, illetve j� adag seg�ts�gre �s szerencs�re lesz sz�ks�gem, hogy siker�lj�n alapvet� igazs�gokat felt�rnom.

Miel�tt elkezdtem a munk�t a jelen k�nyv�n, azt hittem, rajzfilmtekn�s�kkel, l�thatatlan vagy �ppen rep�lni k�pes harcosokkal �s hasonl� s�letlens�gekkel lesz dolgom. T�vedtem. A nindzs�k, vagyis az �vsz�zadokig akt�v, a k�z�ss�geik �s megb�z�ik nev�ben fell�p� titkos �gyn�k�k val�ban rendelkeztek figyelemrem�lt� k�pess�gekkel – k�zt�k azzal a k�l�nleges adotts�ggal, hogy k�l�nb�z� legend�kat ihlettek –, ugyanakkor semmik�pp sem voltak var�zslatos l�nyek. Ha a nindzs�k val�ban k�pesek voltak l�thatatlann� v�lni (ahogy azt egy r�luk �rt k�nyv alc�me hirdeti), azt a rejt�zk�d�s �s �lc�z�s t�k�lyre fejleszt�s�vel �rt�k el.

Ehelyett egy �sszetett t�m�val tal�ltam magam szemben, amelynek alapj�ul val�s esem�nyek �s szem�lyek szolg�ltak, valamint egy idegenek �ltal alig ismert, elb�v�l� vid�k tele meredek, erd�s domboldalakkal, eldugott v�lgyekkel, hegyi patakokkal �s rizsf�ldekkel. Ezen a helyen, amely egykor Iga �s K�ga tartom�nyokat alkotta (napjainkban pedig Siga �s Mie prefekt�r�khoz tartoznak), a nindzs�k �vsz�zadokig szerves r�sz�t k�pezt�k a h�tk�znapoknak, s�t ma is, hiszen a nindzs�k teszik a turist�k sz�m�ra vonz�v� a vid�ket. Siker�lt valamennyire megismerkednem egy �letform�val – a nindzsucuval –, mely kev�sb� sz�l a harcm�v�szetr�l, mint ink�bb a t�l�l�s mik�ntj�r�l. Ugyancsak tanultam ezt-azt a nindzs�k �s a hatalomra t�r�k k�z�s titokzatos hagyom�ny�r�l, amelyre a szent hegyekben gyakorolt kem�ny testi �s szellemi felk�sz�l�s volt jellemz�. Mint kider�lt, az igazi nindzs�k nemcsak kiv�teles harcm�v�szek voltak, hanem olyan f�rfiak, akik k�mk�nt, zsoldosk�nt, rendfenntart�k�nt �s katonak�nt egyar�nt a „helyes felfog�sra" t�rekedtek.

Hogy mi is zajlott itt val�j�ban? Mi volt a k�z�s Ig�ban, K�g�ban �s a k�s� k�z�pkorban, mely nagyban hozz�j�rult a nindzsa�letforma felvir�goz�s�hoz? Richard Dawkins biol�gus fogalmazta meg az 1970-es �vekben, hogy a k�l�nb�z� eszm�k ugyan�gy keletkeznek �s terjednek, mint a g�nek. A g�n kultur�lis megfelel�j�t m�mnek nevezte el. Elk�pzelhet�, hogy a nindzsucu amolyan recessz�v m�mk�nt jelent meg az �kori K�n�ban �s Jap�nban, majd mivel hasznosnak bizonyult a gazda sz�m�ra, domin�nss� v�lt, azut�n pedig t�voli helyekre is eljutott k�l�nb�z� hordoz�k r�v�n, akik jelen esetben zsoldosok voltak. Sok mindenre v�laszt kellett teh�t tal�lnom: mi�rt akkor? Mi�rt ott? �s v�g�l mi�rt szorult h�tt�rbe a nindzsucu?

A legv�ratlanabb felismer�s tal�n az volt a sz�momra, hogy a nindzs�k m�r k�r�lbel�l h�tsz�z �ve jelen voltak Jap�nban, mire maga a „nindzsa" sz� megjelent volna, �s hogy m�g az ut�n is eleven vonulat maradt a jap�n t�rt�nelemben, hogy az „igazi" nindzs�k az 1600-as orsz�gegyes�t�st k�vet�en szinte teljesen elvesz�tett�k jelent�s�g�ket. Figyelemrem�lt� m�don a nindzsaszellemis�g �jra fel�t�tte a fej�t a m�sodik vil�gh�bor� sor�n mint a korszakra am�gy jellemz� jap�n militarizmus sz�ges ellent�te: ezek a nindzs�k (b�r sosem h�vt�k �ket �gy) semmivel sem voltak kev�sb� h�ek a cs�sz�rhoz, ugyanakkor j�indulat, kreativit�s �s nemzetk�zis�g jellemezte �ket, nem �gy, mint az arrog�ns �s idegengy�l�l� k�zponti fegyveres er�ket, amely 1945-ben v�gleg elbukott.

Sz�mos „utols� nindzsa" l�tezett. S�t �gy t�nik, a nindzsucu v�gs� �s legrendk�v�libb kifejez�d�s�nek a F�l�p-szigeteki Hiroo Onoda 30 �ves katonai p�lyafut�sa tekinthet�. Elsz�nts�ga, a k�l�nb�z� t�l�l�si technik�i �s embers�ge ok�n Hiroo – aki, mik�zben ezeket a sorokat �rom, m�g 90 �vesen is makkeg�szs�ges – sok szempontb�l val�ban az utols� nindzsa.