aikid� - passz�vabb jelleg� �nv�delmi m�dszer, harci m�v�szet
Amida Buddha - a Buddha egyik jap�n alakja, nev�t ism�telgetni el�g ahhoz, hogy h�vei eljussanak a "Tiszta F�ld" orsz�g�ba.
asigaru - alacsony sz�rmaz�s� gyalogos katona
asiko - l�bra er�s�thet� m�sz�- �s t�p� karmok. 
bakufu - a s�gun�tus k�zponti szerve, korm�nya.
busi - el�kel� lovag
cs�nin - a h�rom ninja rang k�z�l a k�z�ps�, a "tiszt"
daimj� - "nagy n�v"; birtokos, saj�t hadsereggel rendelkez� f��r
d�dzs� - edz�terem
dzsizamur�j - sz�nt�vet� harcos, alacsonyabb rang� szamur�j. 
dzs�nin - ninja mester, f�ninja
genin - k�zninja "a" ninja
gink�-fa - p�fr�nyfeny�
hara - has, k�zelebbr�l �t centivel a k�ld�k alatti r�sz, a jap�n k�zhit szerint a l�lek otthona
harakiri - a has felmetsz�se, vagyis a l�lek kiereszt�se: ritu�lis �ngyilkoss�g
Hieizan - Hiei-hegy
jamabusi - harcos hegyi szerzetes, aszk�ta
jari - l�ndzsa
Josza Buszon - jap�n fest�, k�lt� (1716-1783)
kami - a sint� vall�s istenei, szellemei
kamik�ze - "isteni sz�l"; az �ngyilkos bevet�sre indul� jap�n bomb�z�pil�t�kat h�vt�k �gy a m�sodik vil�gh�bor�ban
katana - a szamur�j hossz� kardja, amelyet �v�be t�zve hordott
kend� - a jap�n kardv�v�s harci m�v�szete
ki - er�, energia, �leter�
kiai - "l�lekki�lt�s"; a karat�ban �s t�bb m�s harci m�v�szetben az ellenf�l megriaszt�s�t szolg�lja, az �t�s vagy r�g�s robban�konys�g�t seg�ti el�
kung-fu - k�nai harci m�v�szet, a karate egyik �se
Kunijosi - jap�n fametszet k�sz�t� (1797-1861)
Kurama-dera - Kurama templom
kuszarifundo - a "t�zezer er� l�nca" 
Macuo Bas� - jap�n k�lt� (1644-1694)
Meidzsi-restaur�ci� - a Tokugawa-s�gun�tus megd�nt�se, a cs�sz�ri hatalom n�vleges vissza�ll�t�sa, 1867-t�l kezd�d�en; a feudalizmus felsz�mol�s�nak kora Jap�nban
Ming-dinasztia - k�nai cs�sz�ri dinasztia (1368-1644)
Mikkj� - ezoterikus buddhista �gazat �s tan, t�bbek k�zt a ninj�k vall�sa
naginata - l�ndzsakard
necuke - elef�ntcsontb�l faragott kis figura, �vd�szk�nt, a gy�gyszeres dobozka felf�ggeszt�s�re szolg�lt
nindzsucu - a ninj�k harcmodora, tudom�nya
s�gun - "hadvez�r"; a szeii-tais�gun r�vid alakja
Sugend� - a jamabusik tana, misztikus buddhista �gazat
suko - k�zre er�s�thet� m�sz�- �s t�p� karmok
Szaigo Takamori - jap�n politikus �s katona, a s�gun�tust megd�nt� cs�sz�ri hadsereg egyik f�vez�re, k�s�bb a h�res szacumai szamur�jl�zad�s vezet�je; harakirit k�vetett el (1827-1877)
szeii-tais�gun - "a barb�rokat legy�z� nagy vez�r"; a legf�bb katonai m�lt�s�g
szeiza - jap�n �l�s; t�rdel� helyzetben a sarkunkra �l�nk
szenszei - mester, nagymester
szeppuku - a harakiri v�laszt�kosabb, k�nai neve
szoke - egy csal�d, st�lus, iskola feje; nagymester
tabi - v�gott ujj� v�szon zokni cip�
tacsi - hossz� jap�n kard, amit ne6m �vbe dugva, hanem felf�ggesztve hordtak
taekwon-d� - koreai pusztakezes harci m�v�szet 
taidzsucu - a ninj�k pusztakezes k�zd�modora
taoizmus - Lao-ce alap�totta, misztikus-fatalista k�nai vall�s
Tao t� king - Az �t �s er�ny k�nyve; a taoizmus 81 szakasz�b�l �ll� szent k�nyve, Lao-c�nek tulajdo�tj�k
univerzizmus - az eredeti k�nai vall�sok egyik �sszmegnevez�se (taoizmus, konfucianizmus stb)
waka - �tsoros, 31 sz�tagos jap�n vers (tanaka)
Zen - a k�nai �s jap�n buddhizmus egyik fajt�ja, amely a medit�ci�ra teszi a hangs�lyt 

 

- Gy. Horv�th L�szl�, Ninj�k. 

 

- A jap�n nevek �s szavak �t�r�s�t a sz�zadfordul� k�rny�k�n kialakult Romadzsi-Hepburn rendszerre alapoz� magyar akad�miai szab�lyzat szerint v�gzem, kiv�ve a w-t, amelyet az angolokhoz hasonl�an a jap�nok is ink�bb f�lhangz�nak, mint r�shangnak ejtenek, ezt teh�t megtartom w-nek. A jap�nok csal�di �s szem�ly nev�t ebben a sorrendben haszn�lom, hiszen azon kev�s n�p k�z� tartoznak, vel�nk egy�tt, akik a csal�dnev�ket teszik el�re. A mi szok�sunkkal ellent�tben azonban gyakran el�fordul, hogy nevezetes t�rt�nelmi szem�lyis�geket a 'keresztnev�k�n' emlegetnek (pl.Oda Nobunag�t Nobunagak�nt).