Lass� puha l�ptekkel feh�r macska sompolygott eg�sz k�zel a fi� �s a l�ny k�z� �kel�d�tt csendben. A fi� v�ll�ra ugrott, ahogy gyakran teszi. Katsumi szemrebben�s n�lk�l b�mult maga el� tov�bbra is. A macska onnan elrugaszkodott, apr�kat taposott a fi� v�ll�n, miel�tt elr�gta volna mag�t. Egy macskaszalt�ban megp�rd�lt, �s emberk�nt �rkezett a f�ldre csapatt�rsaival szemben, durc�s gyanakv�ssal a tekintet�ben. A der�s �gbolt ver�f�ny�t szikr�zva verte vissza a foly� vize, l�gy szell� cir�gatta arcukat. Katsumi v�gig m�rte a l�nyt, fekete f�rtjei kifejez�stelen arca k�r�l t�ncoltak. Fel�llt, lassan kullogott el an�lk�l, hogy reag�lt volna a l�ny �rkez�s�re, amir�l Maka-chan tekintete dacos hisztivel telt meg, de egy hangot sem hallatott. Jun �rdekl�dve n�zett a fi� ut�n, onnan vissza a l�nyra. V�g�l elvesztve �rdekl�d�s�t, elny�lt a f�v�n. J�les�en kiny�jtotta karjait, majd ism�t fel�lt. Nem akart besz�lget�st kezdem�nyezni a l�nnyal, de �gy sejtette, hogy a t�rsalg�s ez�ttal elker�lhetetlen.

A t�volb�l ciripel�s hallatszott, �s a f�sz�lak s�rl�d�s�nak zaja, amelyet a l�gy szell� okozott. Jun nem sz�lt, Maka-chan tov�bbra is durc�san figyelte a l�nyt. M�g nem d�nt�tte el, hogy ellens�gesen vagy bar�ts�gosan kellene-e kezelnie az idegent, aki a csapata �j tagja. Jelenl�te k�ts�gk�v�l hasznos, ugyanakkor. Mi�rt besz�lgetett Katsumival, �s mi�rt nem sz�l �hozz�? Majdnem megette a s�rga irigys�g, ugyanakkor � m�gis egy j�raval�, kedves l�nynak tartotta mag�t. Tal�n h�zelegni lenne a legokosabb, gondolta �s le�lt a l�ny mell� eg�szen k�zel a v�zhez. Egy pillanatra �tfutott az agy�n, hogy nehogy belepottyanjon. Egy v�r�s koi akkor kiugrott a v�zb�l, csobban�s�val h�v�s cseppeket verve a l�nyok arc�ra. Maka �szint�n ut�na akart ugrani… mintha valamif�le �szt�n vez�reln� a gondolatait. De Maka-chan val�j�ban ember volt, �s k�pes elfojtani az �szt�neit, a sz�m�ra fontosabb �gy �rdek�ben. M�g nem volt benne eg�szen biztos, hogy ez egy bar�ts�gos besz�lget�s lesz-e.

– A koi a szeretet �s a bar�ts�g jelk�pe – kezdte Maka-chan �s let�r�lt az arc�r�l n�h�ny v�zcseppet, Jun most �vatosan felfigyelt tengerk�k macska szemeire. A l�ny von�sai kisl�nyosak voltak, de irigyl�sre m�lt�an sz�pek, ahogy egy gondolat felett m�l�zott, miel�tt folytatta – Neked van valaki, aki igaz�n fontos? – tette fel a sz�m�ra legfontosabb k�rd�st. Jun pupill�i egy pillanatra t�gra ny�ltak a k�rd�s hallat�n, azt�n elford�totta fej�t, hogy a l�ny ne l�thassa az arc�t.

– Nincs – v�laszolta, �s nem is tervezett enn�l t�bb inform�ci�t kiadni. Maka k�k szemeib�l elhalt valami. Sajn�latot �rzett.

– Most viccelsz, igaz? – mosolyodott el – Mindenkinek van valaki, aki fontos.

– Nekem nincs – a barna most visszaford�totta fej�t, hogy szem�gyre vehesse t�rs�t – nincs, �s nem is lesz – sz�gezte le, �s m�lyen a l�ny szem�be n�zett, mintha hipnotiz�lni akarta volna. �res tekintete megr�m�tette a feh�r haj�t. Meg�rtette, hogy sohasem lesznek riv�lisok. Rem�lhet�leg ellens�gek sem.

Maka a sz�ja el� kapta kez�t. Elborzadt. Csak �ltek egym�s mellett, �s n�zt�k a halakat. Jun Haku j�s�gos, �s Zabuza kegyetlen arc�t eleven�tette fel elm�j�ben, m�g Maka…

– Na �s neked? – t�rte meg a csendet elcsukl� hangon Jun, de v�g�l siker�lt �sszeszednie mag�t. A macskal�ny nem vette �szre a pillanatnyi gyenges�get. Junt pedig szemernyit sem �rdekelte a v�lasz, de �rezte, hogy most elindult valami k�z�tte �s az �j csapat l�ny tagja k�z�tt, ami a j�v�ben m�g haszn�ra is v�lhat. A Maka �ltal felid�zett arc k�pe k�dd� foszlott a l�ny szemei el�tt, vontatottan egym�sra n�ztek. A sz�l felkapta a feh�r hajzuhatagot, ami az �j csapatt�rshoz tartozott, �s megt�ncoltatta a sz�lben. A l�ny hirtelen elpirult, arc�t a tenyereibe temette. Ez az �rtatlan gesztus hat�rozott igent jelentett. De nem egy boldog, �nfeledt igent. Egy mag�nyos, s�v�rg� igent – Tal�n… van r� valami es�ly, hogy �n is ismerem? – Maka csak er�tlen�l b�lintott.

Jun nem ismert sok embert a faluban. De... Katsumi azonnal elment, amikor a l�ny �rkezett, mintha el akarn� ker�lni. A szeretet nem sz�gyen, a viszonzatlan szeretet miatt viszont �rezhetett k�nt, �s enyhe sz�gyent is. Gondolhatta, hogy tal�n nem is el�g j�, vagy nem is �rdemli meg, hogy viszonz�sra leljenek gy�ng�d �rzelmei. Jun ak�rha valami sokk hat�sa alatt lett volna, csak �lt. Nem tett fel �jabb k�rd�st, nem gondolkodott az esetleges v�laszokon.
 

Haku jutott az esz�be. Ha csak egyszer �jra l�thatn� �s… Az emberis�g legnagyobb b�ne az, hogy ha valami hosszabb ideig is eltart az �let�nkben, az a t�ves k�pzet�nk t�mad, hogy �r�kk� fog tartani, �s elfelejtj�k megbecs�lni azt. Vagy elfelejtj�k egyed�l�ll�, p�tolhatatlan �rt�kk�nt kezelni, minden nap h�l�snak lenni �rte. Ha ez egy szem�ly, elfelejtj�k elmondani neki, hogy mennyire fontos, p�ratlan, hogy mennyire szeretj�k, v�gyunk r�. Csak akkor tudjuk igaz�n �rt�kelni, amikor m�r nincs, akkor pedig s�v�rgunk a lehet�s�g ut�n, hogy tudtukra adjuk, mennyire h�l�sak voltunk �rt�k.
 

A gondolatmenetet f�l�nk hang oszlatta el.

– Azt hiszem, hogy sejti… de ez nem k�lcs�n�s. Ellenkez�leg.

– � – s�hajtott Jun �s hirtelen meg�rtette a l�ny hiszt�rikus tekintet�t, amikor �rkezett. Tal�n f�lt�keny lett volna, ami�rt kettesben besz�lgettek?  

– Sz�momra nem fontos, hogy viszonz�st kapjak. Akkor is fontos nekem, hogyha megvet vagy gy�l�l. Nekem el�g, ha mindig mellette lehetek, �s seg�thetem, ahogyan eddig is. – sz�nes pillang� sz�llt le a foly� partj�n egy lila pillang�vir�g k�zep�be. Maka m�ly l�legzetet vett, �s arra k�sz�lt, hogy besz�ljen. De �gy t�nt, hogy b�ztat�sra van sz�ks�ge. Jun gondolkodott n�h�ny pillanatig, hogyan �szt�n�zhetn� a l�nyt a besz�dre. V�g�l �kl�vel bar�ts�gosan a l�ny v�ll�ba bokszolt, �s meg�rt�en elmosolyodott.  Ez t�bb energi�t ig�nyelt t�le, mint egy A szint� ninjutsu. 

– Szeretni valakit sokkal nehezebb, mint gy�l�lni. A gy�l�lethez csak arra van sz�ks�g, hogy az ember ne fektessen energi�t a m�sik megismer�s�be �s elfogad�s�ba, m�g a szeretethez rengeteg energi�ra van sz�ks�g. Megismerni, elfogadni �s eltekinteni felette, hogyha hib�zik. A szereteten egyfolyt�ban dolgozni kell, m�g a gy�l�let mag�t�l is elburj�nzik – er�ltetetten, �lettelen�l felkacagott – �m, �n kiz�rtnak tartom, hogy � gy�l�lj�n t�ged. Egy csapat vagytok, f�ggt�k egym�st�l, egym�s�rt dolgoztok, �s k�zd�t�k.

– K�ldet�seken… de amint a harcnak v�ge, minden kommunik�ci� megsz�nik k�z�tt�nk. Bez�rk�zik, �s kirekeszt.

Jun hallgatott. Nem akart t�l sok gondolatot hozz�f�zni, vagy belevonni mag�t a m�sik kett� dolg�ba. Felh�zta t�rdeit, �s �ll�t r�juk helyezte.

– Eg�szen kisgyerekk�nt nagyon k�zeli bar�tok voltunk – kezdte a l�ny – � minden nap n�luk eb�delt, �n pedig sokszor mentem hozz�juk vacsor�zni. Egy�tt t�lt�tt�k az akad�miai �veinket. Azut�n egyik nap hideg lett �s t�vols�gtart�. Az arc�r�l �r�kre elt�ntek az �rzelmek. Megkem�ny�tette mag�t, �s r�m nincs t�bb� sz�ks�ge. – Kezdte el mes�lni a m�lt f�j� eml�keit, mik�zben a nap a f�k lombjai m�g�tt felk�sz�lt eg�sz �jszak�s pihen�j�re. A lemen� nap f�ny�ben meghosszabbodott �rnyak szomork�s alakja elny�lt a f�ves v�zparton. Szitak�t�k t�ncoltak a v�z felett a leveg�ben. A leveg� k�nnyedebb, h�v�sebb lett – Az any�m legjobb bar�tn�je volt az � anyj�nak. Olyanok voltak egym�snak, mint a testv�rek. Amikor teherbe estek, is mindent egy�tt csin�ltak. Az � anyja gyakran n�lunk �ld�g�lt, az eny�m pedig olykor n�luk. Egy�tt mentek a piacra, �s minden apr� r�szletet megbesz�ltek a terhess�ggel kapcsolatban. Mondhatni… A l�tez�s�nk kezdet�t�l egy�tt vagyunk. A sz�let�s�nk el�tt�l fogva.
 

���
 

– Sz�rnyeteg! – ki�ltotta egy kisfi�, �s a f�ldr�l port markolt, hogy a kisl�ny arc�ba haj�tsa.  A tiszta k�k tekintet �sszefacsarodott, �gni kezdett, �s a l�ny k�ptelenn� v�lt a nyitva tart�s�ra. Ezalatt m�s gyerekek k�vet �s homokot sz�rtak �s dob�ltak r�. D�s feh�r hajzuhatag�b�l barna homok pergett. �sszeg�mb�ly�d�tt, �s nem tehetett m�st… kiv�rta, am�g a gyerekek abbahagyj�k a kegyetlenked�st. Egy fi� a g�rnyedt kis testre m�rt egy eg�szen er�s r�g�st.

De az a r�g�s sosem �rt c�lba, egy m�sik v�dte ki. Fekete, k�cos haj� kisfi� v�rszomjas bestia tekintete n�zett szembe a b�ntalmaz��val, �s nem �llt meg. K�t vagy h�rom j�kora �t�s ut�n ellenfele eszm�letlen�l ter�lt el a f�ld�n, a t�bbi b�ntalmaz� pedig ki�ltozva elfutott.

A kisl�ny feln�zett megment�j�re. Pr�b�lta kipislogni a port, kev�s sikerrel. Lassacsk�n k�nnybe l�badtak szemei, ez kimosta ugyan a homok nagyr�sz�t, de el kellett fordulnia, hogy a fi� ne l�ssa a gyenges�get.

A h�z el�tt az utcafronton s�r� r�zsabokor �llt, feh�r vir�gai meggy�ny�rk�dtett�k a kis Maka szemeit a k�nnyf�tyolon �t is, ez volt az egyik dolog, amit jelenleg sz�pnek l�tott az �let�ben. A fodros szirmok a d�s bokron. A m�sik a bozontos fekete haj, ami a m�g�tte �csorg� kisfi�hoz tartozott.

– J�l vagy? – k�rdezte a fi�, �s megragadta a l�ny karj�t, aki megd�rzs�lte a szemeit, �s a fi� fel� fordult. Egy sz�t sem tudott kiny�gni, hagyta a fi�nak, hogy felseg�tse.  Most olyan magasnak, er�snek �s j�s�gosnak t�nt – Tele van homokkal a szemed – mondta, �s h�velyk ujj�val v�gigsz�ntott a l�ny �g� szem�n.

– A ti�d pedig v�zzel – v�laszolta a l�ny – Mi�rt vizesek a szemeid?

– Nem vizesek – kapucnis pul�ver�nek ujj�val egy egyszer� mozdulattal let�r�lte szemeit – Nem hagyom, hogy csak m�g egyszer is b�ntsanak.
 

���
 

– �rtem s�rt… � volt az egyetlen bar�tom. A v�delmez�m. Azut�n… egy napon megtagadta a kommunik�ci�t, �s olyann� v�lt, amilyen ma is.

– Nem �rtem… Mi t�rt�nhetett?

– Nem tudom. Tal�n sosem tudom meg – fejezte be a l�ny, �s t�rd�re t�maszkodva vontatottan fel�llt.

Azzal v�ge is lett a besz�lget�snek. N�h�ny l�p�s ut�n azt�n Maka-chan hanyagul visszafordult.

– Jun – r�vid sz�netet tartott – �dv a csapatban.

Eg�szen bes�t�tedett, csak a hold s�padt f�nye sz�remlett kereszt�l a f�k lombjai k�z�tt.

 

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.